Fotó: Pixabay
Az Európai Unió, így Románia Törökországgal ápolt kapcsolatainak alakulása sokban függ a félhold és csillag országának vasárnap tartott parlamenti és államfőválasztása, illetve utóbbi második fordulójának eredményétől. De a közös érdekeltségek eddig is erőteljesek voltak Romániában, amelynek legfőbb EU-n kívüli gazdasági partnere Törökország. Ráadásul utóbbi állam vállalkozásai az elmúlt időszakban több milliárd euró értékű sztráda- és metróépítési pályázatokat nyertek minálunk.
2023. május 16., 09:512023. május 16., 09:51
2023. május 16., 10:252023. május 16., 10:25
Romániát számos szál köti Törökországhoz. A történelem viharain, az itt élő néhány tízezer fős kisebbségen, a közös tengeren túl a két ország erős gazdasági kapcsolatokat ápol, legfőképpen az itt beruházó török cégeknek köszönhetően. Az üzletelést fellendítette Recep Tayyip Erdogan államfő első, 2015-ös bukaresti látogatása, amely nyomán
2017-ben már 5,1 milliárd, 2021-ben pedig 7,03 milliárd eurót tett ki a két állam közötti üzleti forgalom, a következő cél pedig a 10 milliárd euró. Tavaly 16 842 török cég volt jelen Romániában, 655,5 millió eurós tőkével.
A törökországi választások a Nyugat viszonylatában arról is szólnak, közelebb kerül-e az Európai Unióhoz és annak alapértékeihez – jogállamiság, emberi jogok – a nagyrészt az ázsiai kontinensen elterülő, 85 millió fős ország, amelynek jelenlegi államfőjét, Recep Tayyip Erdogant számos súlyos kritika érte az elmúlt időszakban uniós vezetők részéről is. Elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, ha a Nyugat-barátnak tekintett kihívója, Kemal Kilicdaroglu nyerne, jelentősen megélénkülnének a gazdasági kapcsolatok – az EU most is messze a legfőbb partnerük e tekintetben –, ám akkor sem lenne sétagalopp az uniós csatlakozás.
Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő elnök 49,51 százalékkal megnyerte Törökországban a vasárnapi államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót szükséges tartani.
Ettől függetlenül számos területen dübörög a közös munka, így a romániai infrastruktúrafejlesztés terén is, amelyben több török cég érdekelt, a már létező együttműködéseket pedig valószínűleg semmilyen formában nem befolyásolja a választások eredménye. Amint az Economica.ro portál összesítéséből kiderül, jelen állás szerint
A törökök várhatóan idén nyártól jelképes tettel, az 1000. kilométernyi romániai sztrádaszakasz átadásával büszkélkedhetnek: a Nurol cég építi az észak erdélyi pálya Szilágynagyfalutól a Bihar megyei Berettyószéplakig húzódó 13,5 kilométeres szakaszát. Ugyanakkor szintén még idén elkészülhet 34 kilométer az A0-áson, azaz Bukarest körgyűrűjén Bragadiru és Jilava között, illetve az A0-ást a Konstanca felé vezető A2-essel összekötő szakaszon – mindkét helyszínen a török Alsim Alarko dolgozik.
Emellett már biztosan honfitársaik irányítják a Nagyszeben–Pitești-sztráda Bojca és Cornetu (Vâlea megye) közötti, 31 km-es szakaszán a munkálatokat. Ugyanakkor a Nurol az A7-es moldvai sztráda megépítésében is érdekelt lesz, miközben a Makyol nevű cég a Szeben–Fogaras-sztrádán munkálkodhat majd. Eközben az Ictaș nevű török cég egyike azoknak, amelyek bejelentkeztek az észak-erdélyi sztráda legnehezebben kivitelezhető aszfaltcsíkjának, a Meszes-hegységen átvezető alagutat is magában foglaló szilágysági szakaszának kivitelezésére.
hiszen a Gülermak vezette csoportosulás nyerte el Románia legnagyobb jelenlegi infrastrukturális beruházásának, a kolozsvári metrónak a megépítésére kiírt pályázatot. A csaknem 2 milliárd eurós szerződést május 25-én írják alá, és nyolc év alatt kell kiépíteni a 19 kilométernyi sínpárt és 21 megállót. Közben a bukaresti metró Gara de Nord–Băneasa-szakaszán az Alsim Alarko (240 millió euró), a Băneasa–Otopeni-vonalon pedig a Gülermak–Somet dolgozhat (260 millió euró).
Május 25-én aláírják a kolozsvári metrókivitelezési szerződést a közbeszerzési eljárás során nyertes konzorciummal – jelentette be hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) elnöke kijelentette: az adóhivatal ellenőrzéseket tart azoknál, akik drága luxusautókkal furikáznak, de a bevallott jövedelmük alapján nem futhatja ilyen járművekre.
Történelmi csúcsra erősödött az arany és az ezüst jegyzése unciánként a New York-i tőzsde fémrészlegében (Comex) csütörtökön kora reggel.
Romániában még a nagymamák által készített házi főzésű levár is a beszedetlen áfa összegét növelő tényezőként kezelik – jelentette ki Adrian Nica, az Országos Adóhatóság (ANAF) igazgatója.
Románia legnagyobb ingatlanbefektetője, a NEPI Rockcastle elindította első saját napelemparkját a román–magyar határ menti Kisjenőben. A napelempark teljes tervezett kapacitása 159 megawatt (MW), de csak saját használatra termel majd áramot.
Döntéshozó kamaraként elfogadta szerdán a bukaresti képviselőház a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet. Az RMDSZ törvényhozói nem vettek részt a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó előterjesztés parlamenti szavazásán.
Az eJobs állásközvetítő platform felmérésében megkérdezettek mintegy 76 százalékát bevallásuk szerint jelentősen érintették az elmúlt időszak áremelkedései.
Felavatták a Stihl nagyváradi üzemét szerdán – a 47 ezer négyzetméteres az E60-as műút mellett fekvő Eurobusiness I ipari parkban található. A 125 millió eurós befektetés révén 700 munkahely jön létre.
Az idei év első nyolc hónapjában a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint pedig 0,7 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024 azonos időszakához képest.
Az elmúlt évek gyorsan növekvő fotovoltaikus piaca 62 ezer munkahelyet hozott létre Romániában, amivel az ország az európai élvonalba került.
szóljon hozzá!