A kis- és nagyüzemi sertéstartók a nehézségek ellenére továbbra is ragaszkodnak a munkájukhoz
Fotó: Boda L. Gergely
Országszerte immár mintegy ezer afrikai sertéspestises gócpontot tartanak nyilván, a legújabbat Máramaros megyében fedezték fel. A parlament mezőgazdasági szakbizottságának tagja, Magyar Loránd Bálint képviselő szerint a jelenlegi módszerekkel egy-két év is eltelhet, amíg megállítják a vészt.
2018. október 26., 14:502018. október 26., 14:50
2018. október 26., 15:042018. október 26., 15:04
Az afrikai sertéspestis (ASP) vírusával fertőzött 261. romániai településként tartják számon a Máramaros megyei Jód községközpontot, ahol szerdán egy háztáji kisgazdaságban fedezték fel a veszélyes kórt. Egy elhullott sertés tetemében mutatták ki az ASP vírusát, a gazdaságban két malacot altatott el az állatorvos. A hatóságok azzal gyanúsítják a gazdaság tulajdonosát, hogy az egészségügyi hatóság ellenőrzése nélkül egy másik megye fertőzött gazdaságából vásárolt disznót, a rendőrség bűnvádi eljárást kezdeményezett a máramarosi gazda ellen.
Erdélyben Szatmár megyében 7 háztáji gócpontot és 10 vaddisznót, Biharban 28 gócpontot és egy fertőzött vaddisznót, míg Szilágy megyében 4, sertéspestisben elhullt vaddisznót tartanak nyilván. A Máramarossal bővült fertőzött erdélyi megyék listája így négyre emelkedett. Az ország többi veszélyeztetett megyéje: Tulcea, Brăila, Konstanca, Galac, Ialomiţa, Ilfov, Călăraşi, Buzău, Giurgiu, Dămboviţa és Teleorman. A legfertőzöttebb romániai megye Tulcea, ahol az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) adatai szerint 565 gócpontot tartanak megfigyelés alatt, ebből öt nagyüzemi disznóhizlalda. A megyében 58 elhullt vaddisznótetemben is kimutatták az ASP vírusát.
A legfertőzöttebb erdélyi megye, Bihar kárvallott gazdáinak 947 620 lej kártérítést utaltak át, Szatmár megyében 56 490 lejt kaptak a disznótartó gazdák, itt jóval kisebb volt a fertőzés.
„Az afrikai sertéspestis nem fog eltűnni egy-két éven belül Romániában, folyamatosan új gócpontok jelennek meg” – nyilatkozta lapunknak Magyar Loránd Bálint Szatmár megyei képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja, aki több hónapja a parlamentben és egyéb fórumokon hívja fel folyamatosan a hatóságok figyelmét arra, hogy az afrikai sertéspestis ügyének szakminisztériumi kezelése nem megfelelő, emiatt semmi esély nincs a gyors javulásra.
Az állatorvosi diplomával rendelkező RMDSZ-es politikus szerint a jelenleg alkalmazott intézkedésekkel nem lehet felszámolni a gócpontokat. Az általa tanulmányozott lengyel, lett és litván példákat említi, ahol az állategészségügyi hatóságok csak drasztikus intézkedésekkel tudták feltartóztatni a pestis terjedését.
– magyarázza a honatya. Magyar az ellenzéki pártok által a mezőgazdasági miniszter ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány parlamenti vitáján is elmondta, hogy az agrártárcának semmiféle stratégiája nincs azzal kapcsolatban, miként képzeli el a romániai sertéságazat jövőjét.
„Az intenzív kis- és nagyüzemi sertéshizlalást vagy a háztáji sertéstartást akarja megmenteni? Ezt a kettőt együtt nem lehet” – magyarázza a szakpolitikus. Aki tudja, hogy kijelentésével nem lehet népszerű a gazdák körében, de különbséget tesz a Kárpátokon túli területek szabad tartása és az erdélyi gazdák zárt disznótartása között. Úgy látja,
a mezőgazdasági miniszter mégis egyformán kezeli az erdélyi helyzettel a sokkal több rizikófaktorral járó bărăgani disznótartást.
Magyar Loránd Bálint korábban közelharcot vívott a mezőgazdasági szakbizottságban a teljesen ellenőrizetlen vaddisznó-állomány kilövéséről. Azt szerette volna elérni a kormánypárti többségnél, hogy jelentősen emeljék meg a kilövésre kerülő vaddisznók kvótáját, amiről már akkor tudni lehetett, hogy jelentős rizikófaktort jelent. Ez utólag bebizonyosodott, és mára annyira megemelték a kilövési kvótákat, hogy a vadásztársaságok képtelenek eleget tenni a hatósági elvárásnak. Ha erre korábban sor kerül, ma sokkal kevesebb pestises gócpont lenne az országban. A képviselő szerint ugyanez a fejetlenség érhető tetten a mezőgazdasági minisztériumban, és a hatáskörébe tartozó különböző igazgatóságok szintjén is. Hiányzik a szakszerű tájékoztatás, mindenki erre panaszkodik.
A politikust sokan felhívják tanácsért, hogy vágják-e le a disznót korábban, vagy ráér karácsony előtt. Ebből is kitűnik, hogy az emberek tanácstalanok, mert senki nem mond nekik semmit, és csak akkor észlelik a bajt, ha településükön megjelenik a disznókat elaltató állami kommandó.
Az országban pusztító sertéspestis ellenére a disznótartást kiemelt állattenyésztési ágazatként kezeli a romániai vidékfejlesztési stratégia. Magyar Loránd Bálint szerint a kis- és nagyüzemi sertéstartók továbbra is ragaszkodnak a munkájukhoz, sok helyen pályázati pénzből épülnek az újabb kocatelepek és sertéshizlalók.
– magyarázza a politikus. Mivel maga is hosszú évekig pályázatok elbírálásával foglalkozott, jó rálátása van az ágazatra, amely Romániában még mindig hatalmas potenciált rejt.
Miközben az intenzív sertéstartással foglalkozó üzemek vezetői az ágazat talpra állításában reménykednek,
A politikus szerint egyszerűen elfogadhatatlan a húsfeldolgozók eme hozzáállása, hiszen még azokat a hazai üzemeket is térdre kényszerítik, ahol eredményes volt az állattenyésztés, és elkerülte őket a fertőzés. „A kormánynak szava kell hogy legyen e gyakorlat a megszüntetésében. Ha egy ágazatot támogat, akkor segítenie kell a termelőknek abban is, hogy a hazai hús eljusson a belföldi fogyasztóhoz” – szögezte le Magyar Loránd Bálint RMDSZ-es képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió enyhített kedden az új gyártású belső égésű motorok – benzin- vagy dízelüzemű autók – forgalomba hozatalának 2035-től tervezett tilalmán, hogy támogassa a nehéz helyzetben lévő európai autóipart.
Akár megháromszorozódhat a régi tömbházlakásokra kivetett ingatlanadó a 2026-tól érvényes, a gépjárműadó emeléséhez hasonlóan társadalmi aggályokat felvető új szabályozások szerint.
Azok a magánszemélyek, akiknek korábban nem sikerült pályázni a 2025-ös roncsautóprogramban, keddtől egy új regisztrációs időszakban vehetnek igénybe finanszírozást – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alap (AFM).
A Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is ragaszkodik az országos minimálbér emeléséhez a kormánykoalícióban – jelentette ki Sorin Grindeanu pártelnök hétfő este Temesváron.
A romániai lakosság számára a megnövekedett megélhetési költségek jelentik a legfőbb aggodalmat a 2025-ös év végén, a második helyen pedig az ország gazdaságának alakulását találjuk.
Kartellezés miatt bírságolta meg a Rombat Rt. román autóipari céget az Európai Bizottság – írta az Economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.
Az év első tíz hónapjában 24,636 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2024 januárja és októbere között jegyzett 23,644 milliárd euróhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!