Bíznak a sütőipari feketepiac visszaszorításában

„A kenyér áfájának a csökkentése a kormány döntése volt a költségvetés-kiigazításkor, a kabinet célkitűzése az adócsalás visszaszorítása. Ez ideiglenes megoldás, egy bizonyos időszak után megvizsgálják, sikerült-e elérni a várt hatást, s akkor majd döntés születhet arról, hogy marad az intézkedés vagy sem\" – fejtette ki az IMF-delegáció vezetője. Mint arról korábban beszámoltunk, a hitelezők képviselői egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy a szeptember elsejétől tervezett 15 százalékos áfacsökkentés révén megnő az ágazat adófizetési kedve, de végül mégis elfogadták a kormány akaratát.

„Romániának az áfacsökkentés után be kell bizonyítania az IMF-nek, hogy nem az adócsalók országa\" – szögezte le mintegy válaszképpen az Andrea Schaechter által elmondottakra Victor Ponta miniszterelnök. Elmondása szerint 9-12 hónap múlva vizsgálják majd meg, hogy elérte az adócsökkentés a várt hatást. Amennyiben sikerrel járnak,a kormányfő azt sem tartja kizártnak, hogy más élelmiszer-ipari termékekre is kiterjesztik az áfacsökkentést. Egyébként Ponta nem csak a sütőiparban tevékenykedő vállalkozóktól várja el, hogy támogassák a kormányt ebben a folyamatban, kedden délután arról is beszélt, hogy amennyiben a polgárok minden kenyér megvásárlásakor nem kérnek pénztárblokkot, akkor felesleges lesz az áfacsökkentés. Mint beszámoltunk, a kenyér áfájának a csökkentése az előzetes számítások szerint mintegy 100 millió lejes űrt fog hagyni a büdzsében, ennek kompenzálására a kormány növeli a szeszes italok jövedéki adóját, illetve luxusadót vet ki – ezektől együttvéve 300 millió lejes költségvetési bevételre számítanak.

Mégis olcsóbb lehet a kenyér

Bár egy nappal korábban még felmerült az is, hogy a kenyér áfájának csökkentése nem feltétlenül jár majd az árak csökkentésével, hiszen – mint Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter is hangsúlyozta – a kormány szándéka az adócsalás visszaszorítása, nem pedig a kedvezményes ár garantálása, tegnap már Bukarestben mindenki arról beszélt, hogy biztosan olcsóbban vásárolhatunk sütőipari termékeket.

„Biztosan csökkenni fog az eladási ár a kenyér általános forgalmi adójának (áfa/TVA) csökkentése nyomán, a kormány erről már a Romániai Bevásárlóközpontok Egyesületével (AMRCR) is egyeztetett\" – nyilatkozta Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. „Megállapodást írtunk alá az üzletláncokkal, amelyben a forgalmazók vállalták, hogy az áfacsökkentéssel megegyező arányban mérséklik a kenyér árát. Emellett hamarosan létrehozunk egy bizottságot, amely az adócsalást visszaszorító intézkedéseket fog kidolgozni. A bizottságban a feldolgozók és forgalmazók képviselői is helyet kapnak\" – mutatott rá Constantin, aki abban is bízik, hogy a módosítás nyomán minőségibb pékáru kerül majd a polcokra.

A tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta: a pénzügyminisztérium is megállapodást kötött a ROMPAN sütőipari munkáltatói szövetséggel annak érdekében, hogy közös erővel csökkentsék az adócsalás mértékét, illetve leleplezzék a törvénysértőket. \"Az akcióban más élelmiszeripari szervezetek is érdekeltek, több hús-, illetve tejipari szövetség is jelezte már, hogy csatlakozna a megállapodáshoz. Úgy gondolom egyébként, hogy következő lépésként a hústermékek általános forgalmi adóját kellene csökkenteni, ahol szintén rendkívül magas az adócsalás mértéke\" – fogalmazott az agrárminiszter.

Máshol is van ilyen

Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter szintén ígéretet tett arra, hogy a nagyobb üzletláncok hamarosan csökkentik a pékáruk értékét, szerinte azonban nem valószínű, hogy az árvisszaesés mértéke az áfacsökkentés aránya szerint eléri majd a 15 százalékot. \"Az áfa mérséklésével az elsődleges célunk egy versenyképes piac, egy hatékony versenykörnyezet megteremtése, amely által visszaszoríthatjuk az adócsalást a kenyér előállításának teljes láncán. A tisztességtelen verseny miatt ugyanis a nagyobb pékipari vállalatokat csőd fenyeget\" – hangsúlyozta Daniel Chiţoiu.

A miniszter elmondása szerint az ágazatban az adócsalás mértéke 50 és 80 százalék közötti. Chiţoiu ugyanakkor arra is kitért, hogy a sütőipari termékek után mintegy 20 európai uniós tagállamban kell kisebb általános forgalmi adót befizetni. A tárcavezető elképzelhetőnek tartja, hogy első körben az áfacsökkentés hiányt okoz az állami költségvetésben, ennek ellenére biztos benne, hogy az intézkedés nyomán hosszútávon a gyártók, a forgalmazók és a kormány is nyer.

A bevásárlóközpontok ígérnek

A Romániai Bevásárlóközpontok Egyesülete egyébként tegnap közleményben jelezte, hogy a kenyér áfájának 15 százalékos csökkentése a sütőipari termékek árára is kihat majd. A Romániában jelen levő üzletláncok arról biztosították a vásárlókat, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kenyér ára szintén 15 százalékkal mérséklődjön. Delia Nica, az egyesület vezetője úgy nyilatkozott: az intézkedés minden bizonnyal visszaszorítja majd az adócsalást, ugyanakkor ösztönzi a termelést és a fogyasztást is.

Számonkérés viszont nem lesz. Mint Victor Ponta tegnap újság;írói kérdésre elmondta, az üzletláncokkal kötött megállapodás egyfajta partnerség a kormány és a bevásárlóközpontok között, de csak az adócsalókra sújtanak majd le. „Aki nem csökkenti az árakat, aláveti magát a piac törvényeinek – nem lesznek eladásai\" – jegyezte meg a kormányfő.

A szakma örül, de több ellenőrzést vár

A sütőiparban tevékenykedők egybehangzóan üdvözölték eközben a kormány intézkedését, azonban azt is elvárják, hogy a hatóságok is gyakrabban fogják ellenőrizni az ágazatot. „A kenyér áfájának csökkentése valamennyire egyensúlyba hozza a termelők helyzetét, hiszen az elmúlt időszakban drágult az üzemanyag és a villanyáram, azonban a kenyér ára nem változott\" – fejtette ki a Krónika megkeresésére Varza Emese, a Kovászna megyei szotyori Zoémia pékség társtulajdonosa. Mint részletezte, sok esetben a tartalékaikból fedezték a veszteséges hónapokat, 4-5 százalékos jövedelemmel dolgoztak, de vannak olyan termékeik is, amelyek előállítása – a drága alapanyag miatt – egyáltalán nem hozott nyereséget a termelőnek.

„Az áfacsökkentés arra lesz jó, hogy tudjuk tartani az árakat, és reméljük, hogy a tisztességtelen versenyt is visszaszorítja\" – fogalmazta meg az üzletasszony. A tisztességesen adózó pékségek helyzetét ugyanis a feketén sütő társaik nagyon megnehezítik. „Falun gyakori, hogy lesütnek egy kemence kenyeret, engedély nélküli kisautóval házhoz viszik, és mivel nem fizetnek adót, olcsóbban adják a terméket. Gyakran meg is halljuk a faluban, hogy a mi kenyerünk túl drága, de mi egy sor adót és illetéket fizetünk\" – mutatott rá Varza Emese.

A Bihar megyei Szentjánoson bejegyzett Sandy Impex Kft vezetője, Petruţ Drăgan eközben érdeklődésünkre arról beszélt, hogy áfa-csökkentéssel arányosan mindenképp csökkenteni fognak a kenyér fogyasztói árán. A kezdeményezés azonban szerinte csak akkor éri el a várt hatást, ha a kormány jobban végzi majd a dolgát, s nem csak a nagy pékségeket ellenőrzik majd, hanem a kicsiket is. „A nagy gyártók nem engedhetik meg magunknak, hogy feketén dolgoztassanak embereket. Fizetik az adókat és az illetékeket, így természetes, hogy magasabbak az áraik. Eközben a kicsik, akiket nem felügyelnek, olcsóbban tudják előállítani a terméket és tisztességtelen konkurenciát teremtenek\" – mutatott rá háromszéki kollégájához hasonlóan a visszás helyzetre.

Az elemzők szerint fehéredik a gazdaság

Kevésbé szkeptikusak viszont a Krónika által megkeresett gazdasági szakemberek, akik egybehangzóan úgy vélekedtek, hogy a 15 százalékos áfacsökkentésnek köszönhetően mindenképp elindul az egyik „legadócsalóbb\" ágazat kifehéredése. Azonban abban is egyetértenek, hogy nem kell látványos árcsökkenésre számítani.

Ilie Şerbănescu makrogazdasági szakértő érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, jó intézkedésnek tartja az áfacsökkentést, szerint az valóban az adócsalás mértékének visszaszorításával járhat. Ugyanakkor ő abban  kételkedik, hogy a kenyér ára is csökken ettől az intézkedéstől. Ám – tette hozzá – ha legalább a fekete gazdaság egy  részét sikerül kifehéríteni, már megérte.

„A gazdaság kifehérítésének egyik fontos eleme az adócsökkentés: 9 százalékos áfáért már kevésbé éri meg kockáztatni az adócsalást és az esetleges lebukást\" – vélekedett kérdésünkre hasonlóképpen Édler András. A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy értékeli, hogy a kenyér áfájának csökkentése valójában egy kísérlet a kormány részéről – ezért is ideiglenes, ugyanis szerinte most azt próbálják tesztelni, hogy az intézkedés milyen hatással lesz a gazdaságra, az állami bevételekre.

„Mindenképpen megoldásokat kell találni a gazdaság kifehérítésére\" – szögezte le a közgazdász, aki szerint a Ponta-kormány példát vehetne görögországi kollégáitól, akik azt tervezik, hogy a bankkártyával való fizetés esetén kevesebb áfát számolnak. Ugyanis mivel az összeg megjelenik a vállalkozó számláján, be kell fizetnie utána az adót, miközben a készpénz esetében könnyebb adót csalni.  Édler emlékezetett, hogy korábban volt egy javaslata, hogy a vásárlók az összegyűjtött pénztárblokkok alapján igényelhessék vissza az áfa egy részét – ez is a gazdaság kifehérítését szolgálta volna, hiszen csak a hivatalos tranzakciók esetén kap a vásárló kifizetési bizonylatot.

Édler András egyébként bízik benne, hogy a kenyér áfájának csökkentése meghozza a várt eredményt, s sikerül valamelyest visszaszorítani az adócslás, de az intézkedés szerinte sem eredményezi a kenyér árának látványos csökkentését. „Valószínű lesz egy kisebb árcsökkenés, ám a pékek és a kereskedők megpróbálják maximalizálni a nyereségüket, hiszen az ágazatban jelenleg nem túl nagy a hozzáadott érték\" – szögezte le a gazdasági szakember.

Jelentősen visszaesett a fogyasztás

Jelentősen visszaesett a kenyérfogyasztás az elmúlt évtizedben: míg 2000-ben évente 1,8 millió tonna péktermék fogyott országos szinten, 2010-ben már alig 588 ezer tonnát vásároltak – hívta fel a figyelmet Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető rámutatott: a kenyér általános forgalmi adóját 2000-ben 11-ről 19 százalékra növelték, a következő négy évben pedig a fogyasztás közel felére esett vissza. Ezt követően az adót tovább növelték a mostani 24 százalékra, a fogyasztás pedig rohamosan csökkenni kezdett, elérve az évi 588 ezer tonnát. „Jelenleg az évi egy főre eső kenyérfogyasztás kevesebb mint 30 kilogramm, ezzel szemben az európai uniós átlag évi 80 kilogramm. A különbség jól érezhető az adócsalás mértékében\" – fogalmazott az agrártárca vezetője.