Bizalmatlanságot szül a kiszámíthatatlanság: március óta huszonhétszer változott az adótörvénykönyv

A március közepe óta kieszközölt módosítások általában a gazdasági mentőcsomag részét képezték, de a különben hasznos intézkedések szépséghibája, hogy nem voltak kiszámíthatóak, részletezte Debreczeni László.

Kiemelte: valós segítség a jelenlegi helyzetben, hogy az adóbefizetési kötelezettséget december 25-éig felfüggesztette a kormány, tehát nem számolnak késedelmi és büntetőkamatot a be nem fizetett adó után, ugyanakkor

felosztva egy év alatt fizessék vissza úgy, hogy az állam nem kér erre garanciát, és kedvező, napi 0,01 százalékos kamatot számol, ami évi 3,35 százalékos kamat. „Ez egy jó hitelkonstrukciónak számít. A csomag vagány, hiszen ha az adót nem fizeti be a vállalkozó, a pénzt arra használhatja, amire épp szüksége van” – húzta alá az adószakértő.

A csomag szépséghibája viszont meglátása szerint, hogy a lehetőséget az első jogszabály megjelenése után még háromszor hosszabbították meg, és mindig az utolsó pillanatban. Amikor június 25-én lejárt a határidő, a hosszabbítás június 25-én este jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de még az a megnyugtató üzenet sem hangzott el, hogy biztosan meghosszabbítják ezt a lehetőséget, a vállalkozók ne aggodalmaskodjanak, idézte fel az adószakértő.

– illusztrálta az elmúlt időszak bizonytalanságát Debreczeni László.

Hozzáfűzte: márciusban még bizonytalan, kaotikus volt a helyzet, ám  igazi nyertesek akkor lettek volna, ha ilyen helyzetben is mer a kormány nagy léptékben előre gondolni. „Mellbevágó volt, hogy márciusban, amikor minden tevékenység kezdett leállni, a magyar kormány nemcsak arra keresett megoldást, hogy mi történik a leállt cégekkel, hanem rögtön arra is, hogy miként indítják újra ezeket. Közben Romániában csak tűzoltás, foltozás történt” – vont párhuzamot az adótanácsadó.

Arra is kitért, hogy

„Ha a befektető kikér egy országjelentést, megnézi a statisztikákat, és meglátja, hogy egy évben hányszor módosult az adótörvénykönyv, emeli a kalapját, és odébbáll. Ha egy üzletember nem tud előre tervezni, kiszámítani, hogy mi vár rá, nem fog befektetni abban az országban. Ha Románia azt akarja, hogy komolyan vegyék nemzetközi szinten, akkor a törvénykezés szintjén is kiszámíthatónak, következetesnek kell lennie” – összegezte Debreczeni László.