El a kezekkel! A kiszámíthatatlanságnak hosszú távú következményei is vannak, hiszen elriasztja a külföldi befektetőket
Fotó: Pixabay.com
A tűzoltás jellemezte a bukaresti kormány pénzügyi politikáját a szükségállapot márciusi bejelentése óta eltelt időszakban, ami ártott az üzleti szférának, és elriaszthat potenciális beruházókat is – fogalmazta meg a Krónikának nyilatkozó adószakértő. „Ha Románia azt akarja, hogy komolyan vegyék nemzetközi szinten, akkor a törvényalkotás szintjén is kiszámíthatónak, következetesnek kell lennie” – húzta alá Debreczeni László.
2020. november 20., 17:102020. november 20., 17:10
Huszonhét alkalommal módosult Romániában az adótörvénykönyv, amióta begyűrűzött az országba a koronavírus-világjárvány, és március 17-étől elrendelték a szükségállapotot – számolta össze Debreczeni László adószakértő. Meglátása szerint a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság csökkenti a mentőcsomagok hatékonyságát, és elriasztja a külföldi befektetőket.
Mint a Krónika megkeresésére rámutatott,
A március közepe óta kieszközölt módosítások általában a gazdasági mentőcsomag részét képezték, de a különben hasznos intézkedések szépséghibája, hogy nem voltak kiszámíthatóak, részletezte Debreczeni László.
Kiemelte: valós segítség a jelenlegi helyzetben, hogy az adóbefizetési kötelezettséget december 25-éig felfüggesztette a kormány, tehát nem számolnak késedelmi és büntetőkamatot a be nem fizetett adó után, ugyanakkor
felosztva egy év alatt fizessék vissza úgy, hogy az állam nem kér erre garanciát, és kedvező, napi 0,01 százalékos kamatot számol, ami évi 3,35 százalékos kamat. „Ez egy jó hitelkonstrukciónak számít. A csomag vagány, hiszen ha az adót nem fizeti be a vállalkozó, a pénzt arra használhatja, amire épp szüksége van” – húzta alá az adószakértő.
A csomag szépséghibája viszont meglátása szerint, hogy a lehetőséget az első jogszabály megjelenése után még háromszor hosszabbították meg, és mindig az utolsó pillanatban. Amikor június 25-én lejárt a határidő, a hosszabbítás június 25-én este jelent meg a Hivatalos Közlönyben, de még az a megnyugtató üzenet sem hangzott el, hogy biztosan meghosszabbítják ezt a lehetőséget, a vállalkozók ne aggodalmaskodjanak, idézte fel az adószakértő.
Nehezített pálya. A kormány folyamatos habozása tovább rontotta a gazdaság esélyeit
Fotó: Pixabay
„Egy vállalkozónak az jelent hatékony támogatást, ha kiszámolja, mennyi adót kell fizetnie a bérek után, milyen értékben kell különböző illetékeket, jövedelemadót, áfát fizetnie, és amennyiben ezt decemberig nem teszi meg, mekkora keretösszeget jelent számára, mit tud ebből megvalósítani, majd azt is kiszámolja, miként tudja ezt tizenkét hónap alatt kedvezményes kamattal törleszteni. Viszont
– illusztrálta az elmúlt időszak bizonytalanságát Debreczeni László.
Hozzáfűzte: márciusban még bizonytalan, kaotikus volt a helyzet, ám igazi nyertesek akkor lettek volna, ha ilyen helyzetben is mer a kormány nagy léptékben előre gondolni. „Mellbevágó volt, hogy márciusban, amikor minden tevékenység kezdett leállni, a magyar kormány nemcsak arra keresett megoldást, hogy mi történik a leállt cégekkel, hanem rögtön arra is, hogy miként indítják újra ezeket. Közben Romániában csak tűzoltás, foltozás történt” – vont párhuzamot az adótanácsadó.
Arra is kitért, hogy
„Ha a befektető kikér egy országjelentést, megnézi a statisztikákat, és meglátja, hogy egy évben hányszor módosult az adótörvénykönyv, emeli a kalapját, és odébbáll. Ha egy üzletember nem tud előre tervezni, kiszámítani, hogy mi vár rá, nem fog befektetni abban az országban. Ha Románia azt akarja, hogy komolyan vegyék nemzetközi szinten, akkor a törvénykezés szintjén is kiszámíthatónak, következetesnek kell lennie” – összegezte Debreczeni László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!