2010. december 28., 09:402010. december 28., 09:40
A kötvények idén július 15-től válthatók ki, és a szerződések azt követően hat hónapon át folyamatosan megköthetők a legtöbb biztosítótársaság kirendeltségénél. Biró Albin, a Biztosítótársaságokat Felügyelő Tanács (CSA) tagja lapunknak elmondta, november végén és december elején sokkal többen érdeklődtek a lakásbiztosítás iránt, mint korábban, így 4 ezer körülire tehető a naponta megkötött szerződések száma. Érdemes megemlíteni, hogy a nyári-őszi időszakban havi 10–15 ezer kötvény kibocsátásáról beszéltek a szakemberek.
A jelenlegi szabályozás szerint a vályogból épült falusi házak után 10 eurós, a városi tömbházlakások, illetve a városi és falusi téglaépületek után 20 eurós illetéket kötelesek fizetni a tulajdonosok. A befizetett pénz alapján az említett kárfajták esetén az állam 10 ezer, illetve 20 ezer eurós kártérítést fizet a kárvallottaknak. „Törvény szerint az állam az első évben garanciát vállal a PAID hiteleire, amiből a viszontbiztosítást kell kifizetni, majd további 4 évig az esetlegesen hiányzó összegeiért is felel ugyanilyen céllal. Ebben merül ki az állami felelősségvállalás, utána saját lábra kellene állnia, mint bármelyik más jogi személynek. Egyébként, mivel a PAID biztosítótársaság, a törvény garantálja, hogy fizetni fogja a kártérítést” – magyarázta a biztosítás lényegét Biró. A PAID bejegyzett biztosító, minden szempontból, a felügyeletet is beleértve, ugyanolyan körülmények között működik, mint a többi biztosítótársaság. Az értékesítést tehát nem ellenőrzi a felügyelet, a pénzügyi stabilitást és az esetlegesen felmerülő kárigények kifizetését viszont igen. „A biztosítási díjak a PAID-hoz kerülnek, és a törvény előírásai szerint száz százalékban viszontbiztosítást kell vásárolni belőle. Emellett az első években a kormány által garantált hitelekből ki lehet egészíteni a viszontbiztosítási díjat, majd ha legkevesebb 70–80 százalékos lefedettséget elér a vállalkozás, amely 4-5 év alatt elviekben lehetséges, saját lábára állhat” – véli Biró. A biztosítási üzletbe 13 biztosítótársaság szállt be részvényesként, ám 10 éven belül nem számíthatnak osztalékra, de az is előfordulhat, hogy az előre befizetett, mintegy 4 millió euróra becsült törzstőkét soha nem látják viszont. Az egységes biztosítási tarifa azért indokolt, mert bármiféle árnyalás véget nem érő vitához vezetett volna a törvény megszövegezésekor. A fűnyíróelven kigondolt biztosítási mechanizmus viszonylag működőképes lehet, és egyébként sem lett volna pénzügyi és emberi erőforrás arra, hogy 8 millió lakás kockázati felmérését elvégezzék. Amennyiben ezt megtették volna, jelentősen többe kerülne a biztosítás, nem lenne egységes, hanem esetekre szabott, és elveszítené a már említett „szociális” jellegét. Azért esett a törvényhozók választása a felsorolt károkra, mert a lakások esetében ezek azok a természeti csapások, amelyek óriási károkat okozhatnak, nagyobb területet érinthetnek. A parlamenti viták során lehetőségképpen a tűzkár is felmerült, de mivel ez gyakrabban és bárhol előfordulhat, nagyon megemelte volna az igénylő kiadásait, és a viszontbiztosítók szerint nem illik bele ebbe a profilba.
Az általunk megkérdezett emberek nagy része már hallott a kötelező lakásbiztosítás bevezetéséről, de érdemben nem foglalkozott a kérdéssel. 10 megkérdezettből mindössze 1-2 kötötte meg a szerződést, és többen még nem is tudják pontosan, milyen előnyeik származhatnak a biztosításból. Mások attól félnek, nem kapják meg az államtól a megígért kártérítést, és hiába fizetnek. „Ha bármelyik biztosított kockázat bekövetkezik, ahhoz a biztosítóhoz kell fordulni, amelyik a kötvényt eladta. A biztosítótársaság munkatársai elvégzik a kárfelmérést, a megállapításaikat és a kárigényt átadják a PAID-nak, amely majd fizet. Ezt az eljárási procedúrát már a módosított törvény írja elő, az eredeti, 260-os számú törvény szerint a biztosítónak a saját alapjaiból kellett volna fizetnie” – pontosít Biró. Az egyik erdélyi székhelyű biztosítócég képviselőjétől megtudtuk, náluk mindössze 50 személy kötött kötelező lakásbiztosítást, pedig olyan csomagot is készítettek, amely értelmében, aki náluk köti meg a kötelezőt, kedvezményesen juthat tűzvész esetére kötendő (HOME) biztosításhoz. Megtudtuk, a biztosítótársaságoknak tulajdonképpen semmi hasznuk nem származik a PAID-ból, hiszen a befizetett összeg állami alapba kerül. Abban reménykedhetnek csupán, hogy akik emiatt keresik meg őket, talán egyéb szokványos terméket is igényelnek majd.
A gyakori károk nem fértek bele a szociálisnak szánt csomagba – tájékoztatott Biró –, ugyanis a belvízkárok, a tűzkárok és az egyéb, nagyobb valószínűséggel bekövetkező katasztrófák díjszabása már nem tette volna lehetővé az igen kedvezményes tarifa kialakítását. „Emellett megkérdőjelezhető, különösen tömbházlakások esetén, a katasztrófa, természeti csapás jelleg, arról nem is beszélve, hogy a belvíz inkább mezőgazdasági károkat okoz, és belvízveszélyes területre nem lenne szabad építkezési engedélyt kibocsátani” – válaszolta a szakember a belvízkárokkal kapcsolatban feltett kérdésünkre. Az ellenőrizhetőséggel kapcsolatban elhangzott, elméletben működik egy elektronikusan felépített központi adatbázis, amely a lakásbiztosítást befizetők névsorát és adatait tartalmazza. Ezeket az információkat összevetik a települések nyilvántartásrendszerével, és könnyen kiderül, melyek azok a lakható ingatlanok, amelyek tulajdonosai nem tettek eleget ennek a kötelezettségüknek. A biztosításmegkötések határidejének lejárta után a tervek szerint havonta frissítik majd az adósok nevét tartalmazó feketelistát. A névsorban szereplőket a polgármesteri hivatalok kötelesek ellenőrizni és megbírságolni. „A szankciókat illetően részletesebben nem rendelkezik a törvény. A mostani mérések eredményei szerinti, 98 százaléknyi, nem biztosított lakás tulajdonosait nem hiszem, hogy a polgármesterek mind meg fogják bírságolni, arról nem is beszélve, hogy az így befolyó pénz mindössze 20 százaléka gazdagítja a helyi büdzsét, a többi a központi kincstárba vándorol. Továbbá a polgármester a büntetés elmulasztásáért, jelen törvény szerint, nem büntethető” – tette hozzá Biró. A törvény hiátusaira apellálnak azok a lakástulajdonosok is, akik nem hajlandók kifizetni a járulékot. Emellett bonyolítja a helyzetet az is, hogy sokan több lakással is rendelkeznek, illetve az eredeti telekkönyvbe bejegyzett ingatlanhoz utólag több melléképületet is illesztettek, így a papírokon szereplő lakások a valóságban jóval nagyobb alapterületűek. Az sem elhanyagolható tény, hogy olyan tulajdonosok is vannak, akik villanyáram és ivóvíz nélkül kénytelenek élni, mert nincsen pénzük kifizetni a közműszámlákat. Az ő helyzetükön a „szociális” díjszabás sem segít.
A kötelező lakásbiztosítás Biró Albin szerint jellegét tekintve semmiben nem különbözik a piacon eddig is meglévő, opcionális lakásbiztosításoktól. „Már kilenc éve folyamatosan hangoztatom, hogy lényegében ugyanaz a két dolog. Hivatalos berkekben a szociális jellegre és a szolidaritásra szoktak hivatkozni. Ez azt jelenti, hogy ha ilyen kevés pénzen bármilyen méretű katasztrófára viszontbiztosítást lehet vásárolni, akkor egy esetleges 15–17 milliárdos kár, amilyen egy bukaresti földrengéskor bekövetkezhet, vagy például az 1970-eshez hasonló árvízkor jelentkezhet, költségvetési áldozatvállalás nélkül rendeződhetne” – szemlélteti a biztosítás felmerülő előnyeit a tanácstag. Ez a típusú kötvénycsomag egyébként hazai invenció, ugyanis külföldön nem létezik hasonló. Biró szerint az effajta, saját vagyonra vállalt kötelezettség Nyugaton valószínűleg nem állná ki az alkotmányosság próbáját. „Azt is tudni kell, hogy míg nálunk 10–15 százalék körül mozog a biztosított lakások aránya, addig ez nyugatabbra meghaladja a 90 százalékot. Több országban is egyfajta katasztrófaalapot hoztak létre mostanában, ennek köszönhetően az önkéntes lakásbiztosítás néhány százalékát a biztosító ide utalja át. Akinek nincs önkéntes biztosítása, az nem érintett a kérdésben, de a kárrendezésben sem” – tette hozzá a szakember, aki szerint a veszélyeztetett vidékeken megéri megkötni a biztosítást, mert viszonylag olcsón megnyugtató védelmet kínál. Erdély, a Partium és a Bánság viszont nem tartozik ezekbe a veszélyzónákba, itt nagyon kicsi az említett károk megjelenésének valószínűsége. November 16-án a parlament alsóháza módosította a törvényt, és az RMDSZ képviselőinek ösztönzésére a törvény leglogikátlanabb kitétele megváltozott. Ez azt jelenti, hogy azokra a természetes és jogi személyekre, akik rendelkeznek olyan fakultatív lakásbiztosítással, ami ezt a három kockázatot is magában foglalja, ezen törvény nem kötelező érvényű. „Más szóval, aki önként biztosítja a lakását és beíratja az árvíz, földrengés és földcsuszamlás okozta károkat, az egy másik biztosítás megkötésére nem kötelezhető. Ez a javaslat annyira logikus volt, hogy néhány tartózkodástól eltekintve egyöntetűen fogadta el a ház” – tájékoztatott Biró Albin.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.