2013. január 24., 08:012013. január 24., 08:01
A Bihar megyei RMDSZ-es szenátor azt kifogásolja, hogy az adótörvénykönyv egyik fejezetében megváltoztatják a mikrovállalkozás meghatározását, lejjebb hozva azt a plafont, amely eddig az ilyen egységek éves bevételének felső határát jelentette, ugyanakkor az adózási feltételeket is módosították, igencsak kedvezőtlenül.
A 2003-ban hozott adótörvénykönyv eredeti meghatározása szerint ugyanis mikrovállalkozásnak minősül az, amelyik kilenc alkalmazottnál többet nem foglalkoztat, és éves bevétele nem haladja meg a százezer eurót. A törvénykönyv kormányrendelettel történt, február elsejétől életbe lépő módosítása ugyanakkor az alkalmazottak számát előíró kitételt teljesen kihagyja, az éves bevétel plafonját pedig 65 ezer euróra csökkenti, ami Biró Rozália szerint túlságosan leszűkíti ezeknek a vállalkozásoknak a körét és lehetőségeit.
Ennél is súlyosabb azonban, hogy míg mostanáig a mikrovállalkozások megválaszthatták, hogyan adóznak, ezután erre nem lesz lehetőségük: ahelyett, hogy opcionálisan évi 3 százalékot fizethetnének a bevételük után, ezután csak az éves profitra számolt, 16 százalékos adókulcs vonatkozhat rájuk.
A szenátor számításai szerint ez egy négyszemélyes családi vállalkozás esetében akár kétszeresére is emelheti az évente befizetett adók összegét. Ígérete szerint a rendelet szenátusi vitájánál kezdeményezni fogja, hogy a mikrovállalkozásokra vonatkozó kitételek maradjanak a régiben. Biró Rozália ugyanakkor a módosító rendelettel kapcsolatban azt is felrója a kormánynak, hogy a hétfőn nyilvánosságra került tervezetet az ígért tíz nap vitaidőszak helyett már másnap elfogadta, ugyanakkor február elsejétől életbe is lépteti a változtatásokat, holott a vonatkozó törvényeknek megfelelően az adózásra vonatkozó szabályozások Hivatalos Közlönyben történő publikálása, illetve hatálybalépése között hat hónapnak kellene eltelnie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
Látogatottsági adatok