2013. január 24., 08:012013. január 24., 08:01
A Bihar megyei RMDSZ-es szenátor azt kifogásolja, hogy az adótörvénykönyv egyik fejezetében megváltoztatják a mikrovállalkozás meghatározását, lejjebb hozva azt a plafont, amely eddig az ilyen egységek éves bevételének felső határát jelentette, ugyanakkor az adózási feltételeket is módosították, igencsak kedvezőtlenül.
A 2003-ban hozott adótörvénykönyv eredeti meghatározása szerint ugyanis mikrovállalkozásnak minősül az, amelyik kilenc alkalmazottnál többet nem foglalkoztat, és éves bevétele nem haladja meg a százezer eurót. A törvénykönyv kormányrendelettel történt, február elsejétől életbe lépő módosítása ugyanakkor az alkalmazottak számát előíró kitételt teljesen kihagyja, az éves bevétel plafonját pedig 65 ezer euróra csökkenti, ami Biró Rozália szerint túlságosan leszűkíti ezeknek a vállalkozásoknak a körét és lehetőségeit.
Ennél is súlyosabb azonban, hogy míg mostanáig a mikrovállalkozások megválaszthatták, hogyan adóznak, ezután erre nem lesz lehetőségük: ahelyett, hogy opcionálisan évi 3 százalékot fizethetnének a bevételük után, ezután csak az éves profitra számolt, 16 százalékos adókulcs vonatkozhat rájuk.
A szenátor számításai szerint ez egy négyszemélyes családi vállalkozás esetében akár kétszeresére is emelheti az évente befizetett adók összegét. Ígérete szerint a rendelet szenátusi vitájánál kezdeményezni fogja, hogy a mikrovállalkozásokra vonatkozó kitételek maradjanak a régiben. Biró Rozália ugyanakkor a módosító rendelettel kapcsolatban azt is felrója a kormánynak, hogy a hétfőn nyilvánosságra került tervezetet az ígért tíz nap vitaidőszak helyett már másnap elfogadta, ugyanakkor február elsejétől életbe is lépteti a változtatásokat, holott a vonatkozó törvényeknek megfelelően az adózásra vonatkozó szabályozások Hivatalos Közlönyben történő publikálása, illetve hatálybalépése között hat hónapnak kellene eltelnie.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.