
Fotó: Végh Balázs
Ioan Pop, az egyesület vezetőségi tagja úgy véli, épp itt az ideje, hogy Szatmáron is legyen hasonló vásár, mivel Nyugaton ez már jól bevált szokás. „Nem piacról van szó, hanem olyan kirakodóvásárról, ahol az egyesületünkhöz tartozó 34 termelő kínálja minőségi portékáit” – részletezte az ötletgazda.
Pop továbbá arról is beszámolt, hogy a vásáron résztvevők egyforma sátrakban és az egyesület logójával ellátott kötényekben, sapkákban árulnak. A rendezvény végén könnyen össze tudnak pakolni, illetve csak kis tételben szállítanak a helyszínre termékeket, így elkerülik a nagybani viszonteladók spekulációit. „Az a lényeg, hogy a lakosság első kézből jusson hozzá a legfinomabb, válogatott termékekhez, amelyek a Mezőgazdasági Minisztérium által jóváhagyott területeken teremnek. Olyan zöldségek és gyümölcsök vannak a standokon, amelyeket egyébként üzletekben nem kapni.
Ezek termesztésében egyáltalán nem használtak káros növényvédő szereket, és csak minimális mennyiségű vegyszerrel kerültek kapcsolatba” – tette hozzá az egyesületi vezető. A zöldségeken kívül kimondottan nagy sikere volt a frissen sült, állagjavító szerektől mentes házikenyérnek, a finom tejtermékeknek, illetve a válogatott hentesárunak. Emellett a pálinkát és a bort is sokan megkóstolták. A legtöbb pálinkatermelő szilvát is kínált, így a vásárlók megtudhatták, miből készül a méltán híres szatmári szilvapárlat. A borosgazdák pedig szőlőt hoztak magukkal, amelyet 6 lejes kilónkénti áron ajánlgattak.
Vasile Olteanu, aki zöldséges pulttal érkezett a vásárra, lapunk kérdésére elmondta, kitűnő ötletnek tartja a kezdeményezést, és minden héten el fog majd jönni. „Sokkal közvetlenebb a hangulat, mint az üzletekben. A vásárló nemcsak a válogatott termékekkel ismerkedhet meg, hanem a termelőkkel is közvetlenül léphet kapcsolatba. Továbbá olyan finomságokat vihet haza, amelyekről tudja, mit tartalmaznak, és nem adja félve a kisgyereke kezébe” – véli az őstermelő.
A Szamoskrassón termelő gazda egyre nagyobb érdeklődésre számít, mivel úgy gondolja, hamarosan a vásárlóközönség is felismeri a minőségi kínálatot, és szakít a szupermarketek tucatáruival. „Nem vagyunk olcsóbbak a nagyáruházaknál, vagy az élelmiszerpiacoknál. Nem is lehetnénk azok, hiszen akkor csődbe mennénk. Ellenben olyan áruval szolgálunk, amely ízre és minőségre is messze lekörözi az olcsó bóvlit” – fogalmazott a zöldséges, aki szerint sokan arra panaszkodnak, nem egyenletesen piros a paprika, ám arra nem gondolnak, hogy csak azokon a helyeken színeződik meg a termés, ahol a nap telibe éri. „A mutatós zöldségekben van valami turpisság. Jelen esetben nem a külcsín, hanem a belbecs a fontos” – véli Olteanu.
A lakosság 60 százaléka nyilatkozott úgy egy közvélemény-kutatás során, hogy fogyasztott már bioterméket, azonban sokan még mindig összetévesztik azokat a szupermarketekben vásárolt gyümölcsökkel, zöldségekkel, amelyekről köztudott, hogy nem környezetkímélő módon, illetve vegyszerek mellőzésével termesztettek. A Cult Market Research közvélemény-kutató cég által végzett felmérés eredményeit ismertető tanulmány rámutat, Romániában még mindig igen ritkák az igazi biotermékek, mert még a piacokon kapható áruk nagy része sem rendelkezik a biobizonylattal.
Arra a kérdésre, hogy szerintük mi minősül bioterméknek, a felmérés során megkérdezettek 94 százaléka az egészséges, nem permetezett növényeket jelölte meg, 92 százalék mondta azt, hogy teljesen természetes termékekről van szó, amelyek nem tartalmaznak vegyszereket, míg 84 százalék szerint olyan termékek ezek, amelyek nem szennyezik a környezetet. Továbbá 83 százalék szerint nem tartalmaznak tartósítószereket, 34 százalék szerint hagyományos termékek, 30 százalék szerint növényi eredetűek. 5 százalék mondta viszont azt, hogy nincs tisztában a kifejezés jelentésével. Eközben a statisztikai adatok szerint a romániai biotermék-fogyasztás alig éri el a piac 1 százalékot, míg Németországban például már 5 százaléknál tartanak.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.