
Fotó: Végh Balázs
Ioan Pop, az egyesület vezetőségi tagja úgy véli, épp itt az ideje, hogy Szatmáron is legyen hasonló vásár, mivel Nyugaton ez már jól bevált szokás. „Nem piacról van szó, hanem olyan kirakodóvásárról, ahol az egyesületünkhöz tartozó 34 termelő kínálja minőségi portékáit” – részletezte az ötletgazda.
Pop továbbá arról is beszámolt, hogy a vásáron résztvevők egyforma sátrakban és az egyesület logójával ellátott kötényekben, sapkákban árulnak. A rendezvény végén könnyen össze tudnak pakolni, illetve csak kis tételben szállítanak a helyszínre termékeket, így elkerülik a nagybani viszonteladók spekulációit. „Az a lényeg, hogy a lakosság első kézből jusson hozzá a legfinomabb, válogatott termékekhez, amelyek a Mezőgazdasági Minisztérium által jóváhagyott területeken teremnek. Olyan zöldségek és gyümölcsök vannak a standokon, amelyeket egyébként üzletekben nem kapni.
Ezek termesztésében egyáltalán nem használtak káros növényvédő szereket, és csak minimális mennyiségű vegyszerrel kerültek kapcsolatba” – tette hozzá az egyesületi vezető. A zöldségeken kívül kimondottan nagy sikere volt a frissen sült, állagjavító szerektől mentes házikenyérnek, a finom tejtermékeknek, illetve a válogatott hentesárunak. Emellett a pálinkát és a bort is sokan megkóstolták. A legtöbb pálinkatermelő szilvát is kínált, így a vásárlók megtudhatták, miből készül a méltán híres szatmári szilvapárlat. A borosgazdák pedig szőlőt hoztak magukkal, amelyet 6 lejes kilónkénti áron ajánlgattak.
Vasile Olteanu, aki zöldséges pulttal érkezett a vásárra, lapunk kérdésére elmondta, kitűnő ötletnek tartja a kezdeményezést, és minden héten el fog majd jönni. „Sokkal közvetlenebb a hangulat, mint az üzletekben. A vásárló nemcsak a válogatott termékekkel ismerkedhet meg, hanem a termelőkkel is közvetlenül léphet kapcsolatba. Továbbá olyan finomságokat vihet haza, amelyekről tudja, mit tartalmaznak, és nem adja félve a kisgyereke kezébe” – véli az őstermelő.
A Szamoskrassón termelő gazda egyre nagyobb érdeklődésre számít, mivel úgy gondolja, hamarosan a vásárlóközönség is felismeri a minőségi kínálatot, és szakít a szupermarketek tucatáruival. „Nem vagyunk olcsóbbak a nagyáruházaknál, vagy az élelmiszerpiacoknál. Nem is lehetnénk azok, hiszen akkor csődbe mennénk. Ellenben olyan áruval szolgálunk, amely ízre és minőségre is messze lekörözi az olcsó bóvlit” – fogalmazott a zöldséges, aki szerint sokan arra panaszkodnak, nem egyenletesen piros a paprika, ám arra nem gondolnak, hogy csak azokon a helyeken színeződik meg a termés, ahol a nap telibe éri. „A mutatós zöldségekben van valami turpisság. Jelen esetben nem a külcsín, hanem a belbecs a fontos” – véli Olteanu.
A lakosság 60 százaléka nyilatkozott úgy egy közvélemény-kutatás során, hogy fogyasztott már bioterméket, azonban sokan még mindig összetévesztik azokat a szupermarketekben vásárolt gyümölcsökkel, zöldségekkel, amelyekről köztudott, hogy nem környezetkímélő módon, illetve vegyszerek mellőzésével termesztettek. A Cult Market Research közvélemény-kutató cég által végzett felmérés eredményeit ismertető tanulmány rámutat, Romániában még mindig igen ritkák az igazi biotermékek, mert még a piacokon kapható áruk nagy része sem rendelkezik a biobizonylattal.
Arra a kérdésre, hogy szerintük mi minősül bioterméknek, a felmérés során megkérdezettek 94 százaléka az egészséges, nem permetezett növényeket jelölte meg, 92 százalék mondta azt, hogy teljesen természetes termékekről van szó, amelyek nem tartalmaznak vegyszereket, míg 84 százalék szerint olyan termékek ezek, amelyek nem szennyezik a környezetet. Továbbá 83 százalék szerint nem tartalmaznak tartósítószereket, 34 százalék szerint hagyományos termékek, 30 százalék szerint növényi eredetűek. 5 százalék mondta viszont azt, hogy nincs tisztában a kifejezés jelentésével. Eközben a statisztikai adatok szerint a romániai biotermék-fogyasztás alig éri el a piac 1 százalékot, míg Németországban például már 5 százaléknál tartanak.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.