
Daniel Dăianu szerint a deficitet nem lehet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni, bizonyos adóemelések elkerülhetetlenek
Fotó: Videófelvétel/Digi24
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el. Korábban a Krónikának nyilatkozó szakértők is azt valószínűsítették, hogy az új kormány várhatóan adóemeléshez nyúl.
2025. május 27., 18:022025. május 27., 18:02
2025. május 27., 18:062025. május 27., 18:06
A Költségvetési Tanács vezetője az Ilie Bolojannal, a bukaresti szenátus elnökével tartott találkozója után nyilatkozott a sajtónak a parlamentben. Kifejtette, hogy a kormánynak számításba kell vennie az összes lehetőséget a román állam bevételeinek növelésére, mert az általa vezetett intézmény elemzései szerint a kiadások mérséklésével nem lehet csökkenteni a hiányt, adóemelésre is szükség lesz.
„Szerintem nem tudjuk elkerülni az állam bevételeinek bizonyos adóemelésekkel történő növelését” – jelentette ki a független gazdasági szakértőket tömörítő testület elnöke. Hozzátette, hogy az adóbegyűjtés hatékonyágának növelése sem elegendő az „üszkösödés” megszüntetéséhez.
Dăianu szerint a hiány mérsékléséhez szükséges 30 milliárd lejt azért nem lehet előteremteni a kiadások lefaragásával, mert nem is igazán van mihez hozzányúlni. Emlékeztetett arra, hogy az állami kiadások jelentős részét a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak, egy további részét pedig a kamatköltségek teszik ki, amelyeket nem lehet csökkenteni. Így legfeljebb az állami intézmények dologi kiadásai kerülhetnek szóba, amelyek az egészségügyben és az oktatásban amúgy sem fedezik a valós igényeket.

A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
„Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de (...) mindannyiunknak el kell fogadnunk a drámai valóságot. Csak akkor tudunk kijutni ebből a zűrzavarból, ha az emberek lemondanak a jövedelmük, a vállalatok pedig a bevételük egy részéről. Nincs más út” – jelentette ki a kilencvenes években a pénzügyminiszteri tisztséget betöltő, 2007-2009 között európai parlamenti képviselőként tevékenykedő Dăianu. A szakember nem kívánta részletezni, hogy milyen intézkedéseket tartana helyesnek a költségvetési hiány csökkentésére, csak annyit mondott, hogy ezek egy része a Költségvetési Tanács dokumentumaiban is megtalálható.
A testület korábban megállapította: a 7,04 százalékos deficitcél teljesítése sem lehetetlen az adóbegyűjtés hatékonyságának tényleges javításával, a tőkekiadások további kiigazításával, a költségvetés végrehajtása során keletkező megtakarítások felhasználásával és a beruházások prioritizálásával. Előzetes véleményében a testület emlékeztetett, hogy a kormánynak az Európai Bizottsághoz benyújtott hétéves deficitcsökkentési tervnek megfelelően idén 1,61 százalékponttal kell mérsékelnie a tavalyhoz képest a költségvetési hiányt. A feladat teljesítését megnehezíti, hogy a nyugdíjak újraszámolása 2025-ben érezteti teljes egészében a hatását.
A Költségvetési Tanács úgy értékelte, hogy a kormány korrekciós intézkedéseivel idén valóban sikerül csökkenő pályára állítani a költségvetési hiányt, de pénzügyminisztérium túlbecsüli az adóhatóság (ANAF) 2025-ös bevételeit. A testület a költségvetés tervezetében előirányzottnál mintegy 9,7 milliárd lejjel, azaz a GDP 0,5 százalékával alacsonyabb bevételekkel számol az idei évben. Ugyanakkor megállapította, hogy a pénzügyminisztérium legalább 4,5 milliárd lejjel, a GDP 0,2 százalékával alultervezte a dologi kiadásokat és a kamatköltségeket. Ennek megfelelően az idei deficit 0,7 százalékponttal lesz magasabb a költségvetésben tervezettnél a Daniel Dăianu irányította testület szerint.
Korábban a Krónikának nyilatkozó szakértők is azt valószínűsítették, hogy az államfőválasztás után megalakuló új kormány várhatóan adóemeléshez nyúl. Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja a megmérettetés második fordulóját követően lapunknak kifejtette: nem lát könnyű kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet főként a tavalyi választási szuperév kampányadakozásainak „köszönhetünk”, emiatt az adóemelést sem zárja ki.

Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Némileg csökkent ugyan a romániai turisták érdeklődése a bolgár fekete-tenger-parti üdülőhelyek iránt, de azért még mindig nagyon sokan vágynak oda. A romániai nyaralók egyre gyakrabban foglalnak szállást az utolsó pillanatban.
Sikertelenül zárult a legnagyobb román kohászati kombinátra kiírt június 19-i árverés – adta hírül pénteken az Economica.net a vagyonfelügyelők közleménye alapján.
Románia 12 helyet rontva a 61. helyre került a világ 70 legversenyképesebb gazdaságának rangsorában a lausanne-i Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet (IMD) csütörtökön közzétett éves jelentése szerint.
szóljon hozzá!