Fotó: Pixabay
A tervezetnél kisebb, 2 százalék körüli lesz a gazdasági növekedés idén Romániában – mutat rá a Daniel Dăianu akadémikus által koordinált Románia – Euróövezet MONITOR című konvergenciaelemző jelentés.
2023. december 19., 21:002023. december 19., 21:00
2023. december 19., 21:012023. december 19., 21:01
A kedden közzétett dokumentum szerzői megállapítják, hogy az infláció csökkent ugyan 2023-ban, de a gazdaság növekedése lelassult a második félévben. Ám Románia legégetőbb problémája a költségvetési hiány, amelyik idén valószínűleg a GDP 6 százaléka körül marad, akárcsak 2022-ben. A jelentés emlékeztetett arra, hogy Románia ellen túlzottdeficit-eljárás van folyamatban, és uniós szinten vélhetően a román strukturális deficit a legnagyobb.
„Ezért olyan költségvetési intézkedésekre van szükség, amelyekkel a hiány néhány éven belül a GDP 3 százalékára csökkenthető” – olvasható az Agerpres hírügynökség által ismertetett dokumentumban. A jelentés szerint a deficit elsősorban a költségvetési bevételek növelésével mérsékelhető. „Egy olyan uniós országban, ahol az adóbevételek (...) rendkívül alacsonyak (a GDP mintegy 27 százalékát teszik ki, szemben a több mint 40 százalékos uniós átlaggal), az oktatás és az egészségügy krónikusan alulfinanszírozott, az adócsalás és adóelkerülés szinte intézményesült (...), ezt diktálja a józan ész” – állapítják meg a szerzők.
A jelentés szerint az állami költekezések hatékonyságán is növelni kellene, ezért szükség lenne az OECD-országok mintájára a kiadások időszakos felülvizsgálatára. A szerzők felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az új nyugdíjtörvény veszélyeztetni fogja a költségvetési egyensúlyt. Ezért jobb lett volna szerintük fokozatosan, több év alatt bevezetni a jogszabály előírásait.
A jelentés megállapítja, hogy a hazai munkaerő-piac jelentősen torzult, a munkaképes lakosságból mindössze 5,5 millió személynek van munkaszerződése. Nagyon sokan a feketegazdaságban dolgoznak, így nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot.
Végezetül a szerzők leszögezik, hogy az uniós forrásoknak óriási jelentőségük van a romániai reformok megvalósításában, az energiaátállástól a versenyképesség növeléséig. „Az európai pénzek tompíthatják a költségvetési hiány korrekciójának elkerülhetetlen gazdaságzsugorító hatását” – olvasható a jelentésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!