Fotó: Pixabay
A tervezetnél kisebb, 2 százalék körüli lesz a gazdasági növekedés idén Romániában – mutat rá a Daniel Dăianu akadémikus által koordinált Románia – Euróövezet MONITOR című konvergenciaelemző jelentés.
2023. december 19., 21:002023. december 19., 21:00
2023. december 19., 21:012023. december 19., 21:01
A kedden közzétett dokumentum szerzői megállapítják, hogy az infláció csökkent ugyan 2023-ban, de a gazdaság növekedése lelassult a második félévben. Ám Románia legégetőbb problémája a költségvetési hiány, amelyik idén valószínűleg a GDP 6 százaléka körül marad, akárcsak 2022-ben. A jelentés emlékeztetett arra, hogy Románia ellen túlzottdeficit-eljárás van folyamatban, és uniós szinten vélhetően a román strukturális deficit a legnagyobb.
„Ezért olyan költségvetési intézkedésekre van szükség, amelyekkel a hiány néhány éven belül a GDP 3 százalékára csökkenthető” – olvasható az Agerpres hírügynökség által ismertetett dokumentumban. A jelentés szerint a deficit elsősorban a költségvetési bevételek növelésével mérsékelhető. „Egy olyan uniós országban, ahol az adóbevételek (...) rendkívül alacsonyak (a GDP mintegy 27 százalékát teszik ki, szemben a több mint 40 százalékos uniós átlaggal), az oktatás és az egészségügy krónikusan alulfinanszírozott, az adócsalás és adóelkerülés szinte intézményesült (...), ezt diktálja a józan ész” – állapítják meg a szerzők.
A jelentés szerint az állami költekezések hatékonyságán is növelni kellene, ezért szükség lenne az OECD-országok mintájára a kiadások időszakos felülvizsgálatára. A szerzők felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az új nyugdíjtörvény veszélyeztetni fogja a költségvetési egyensúlyt. Ezért jobb lett volna szerintük fokozatosan, több év alatt bevezetni a jogszabály előírásait.
A jelentés megállapítja, hogy a hazai munkaerő-piac jelentősen torzult, a munkaképes lakosságból mindössze 5,5 millió személynek van munkaszerződése. Nagyon sokan a feketegazdaságban dolgoznak, így nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot.
Végezetül a szerzők leszögezik, hogy az uniós forrásoknak óriási jelentőségük van a romániai reformok megvalósításában, az energiaátállástól a versenyképesség növeléséig. „Az európai pénzek tompíthatják a költségvetési hiány korrekciójának elkerülhetetlen gazdaságzsugorító hatását” – olvasható a jelentésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!