
Négyezer gazda tüntet kedden Strasbourban a Mercosur-megállapodás ellen
Fotó: MAGOSZ/Facebook
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak. Számos európai gazdaszervezethez hasonlóan a romániai agrárérdekvédelmi szervezetek is azt követelik, hogy nyissák újra a megállapodás agrárfejezetének tárgyalásait.
2026. január 20., 11:392026. január 20., 11:39
2026. január 20., 13:072026. január 20., 13:07
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalás – amelyet a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) részéről Nicu Vasile, a Pro Agro részéről Ionel Arion, a Növénytermesztési Szövetkezetek Országos Szövetsége (UNCSV) részéről Mircea Băluță, valamint a Mezőgazdaságért és Együttműködésért Szövetség (AFF) részéről Vlad Macovei elnök írt alá – hangsúlyozza, hogy a január 20-án, kedden Strasbourgban megrendezett gazdatüntetésen Romániából több mint 200 résztvevőből álló küldöttség vesz részt.
és egy 2027 utáni erős Közös Agrárpolitikát, tisztességes és átlátható kereskedelmet, valamint valódi egyszerűsítést és jogbiztonságot kért a gazdák számára” – áll a közleményben. (A Copa–Cogeca az Európai Unió legfontosabb és legerősebb mezőgazdasági érdekképviseleti ernyőszervezete – szerk. megj.)
Az állásfoglalás aláírói azt követelik az Európai Bizottságtól, hogy az unió tartsa fenn a 2027 utáni, kétpillérű Közös Agrárpolitikát, az inflációval aktualizált költségvetéssel és a KAP valódi egyszerűsítésével. „A mezőgazdaság nem ipari ágazat. A jelenlegi politikák közvetlenül a gazdákra hárítják a költségeket, rontják versenyképességüket, és veszélyeztetik az Európai Unió élelmezésbiztonságát” – áll az állásfoglalásban.
A jelenlegi formában alkalmazott védzáradékok ugyanis nem működnek. Hiányoznak a kvóták nyomon követéséhez szükséges adatok, késnek a jelentések, a felelősségek pedig több intézmény között szétaprózódnak. Valós idejű adatok hiányában ezek a záradékok gyakorlatilag alkalmazhatatlanok.
A gazdaszervezetek ezért a megállapodás hatálybalépésének elhalasztását kérik mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek által elfogadott forma nem születik meg, és azt is hangsúlyozzák: a mezőgazdaságot stratégiai ágazatként kell kezelni, nem geopolitikai csereeszközként.
Ugyanakkor kérik annak megtiltását is, hogy harmadik országokból származó nyersanyagokat uniós eredetűként értékesítsenek – ami ma minimális feldolgozással, átcsomagolással vagy átcímkézéssel egy tagállamban lehetséges.
Az érdekvédelmi szakemberek szerint szükség van a fogyasztók számára korrekt és jól látható jelölésre, amely egyértelműen feltünteti a termékek valódi származását és a harmadik országot, egységes szabályok és hatékony ellenőrzések alapján a teljes értékesítési láncban. Ennek érdekében módosítani kell a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet (UTP) úgy, hogy az kifejezetten kiterjedjen a harmadik országokból származó termékekre is, megelőzve azokat a tisztességtelen versenyhelyzeteket, amelyeket az uniós termelőkre nem vonatkozó szociális és környezetvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyó import okoz.
„Kérjük egy valódi biztonsági, élelmiszer-biztonsági és ellenőrzési struktúra létrehozását a mezőgazdasági import számára, intézményi koordinációval és működő digitális rendszerekkel. Szükséges annak hivatalos elismerése, hogy a védmechanizmusok a gyakorlatban nem működnek” – hangsúlyozza a gazdaérdekvédelmi állásfoglalás.
Románia nem rendelkezik termékenkénti mennyiségi kimutatásokkal, az ellenőrzési hatáskörök pedig megoszlanak a Vámhatóság (Pénzügyminisztérium), a Kereskedelem (Gazdasági Minisztérium), a Mezőgazdaság (MADR) és a Statisztikai Hivatal (INS) között, amely legalább egyéves késéssel közöl adatokat. A rendelkezésre álló adatok kizárólag értékben (euróban) állnak rendelkezésre, termékszegmentálás nélkül, ami a védzáradékokat hatástalanná teszi. „Adatok, ellenőrzés és azonos feltételek nélküli szabadkereskedelem nem szabadkereskedelem, hanem leplezett dömping” – áll a négy romániai gazdaszervezet közös állásfoglalásában.
Az Európai Parlament a tervek szerint szerdán szavaz arról, hogy megtámadja-e a Mercosur-megállapodást az Európai Unió Bíróságán. Ha a kezdeményezést megszavazzák, az EUB-nak meg kell vizsgálnia, hogy az egyezmény összhangban van-e az uniós szerződésekkel. Ha az EUB negatív véleményezést ad ki, a megállapodás csak a módosítását követően léphet életbe.

Heves belpolitikai vita alakult ki a román kormánykoalícióban az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény támogatása miatt. A Mercosur-egyezmény kockázatairól Nicu Vasile, a LAPAR elnöke nyilatkozott a Krónikának.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
szóljon hozzá!