Béremelést „termelhet” a munkaerőhiány

Ugyanis egyelőre igen kevés munkáltató próbálja béremeléssel maradásra biztatni meglévő alkalmazottait, és a munkaerőhiányra panaszkodók is sok esetben a minimálbérnél alig nagyobb összeget kínálnak fel leendő munkatársaiknak.

Az első fecskék

A kereskedelem az egyik olyan terület, ahol a legsúlyosabb a munkaerőhiány. A gombamód szaporodó áruházak működtetői alig találnak alkalmazottakat új boltjaikba, miközben a régiekben is munkaerőhiánnyal küzdenek, mivel a fizetések és a munkamennyiség közötti vélt vagy valós aránytalanságok miatt sokan hagyják ott őket. De úgy tűnik, hogy fordul a kocka, mivel máris akadnak olyan multik, amelyek az idei év folyamán lényegesen megemelt fizetésekkel próbálták maradásra bírni dolgozóikat.

Az Ikea például februárban jelentette be, hogy májustól 2000 lejre emeli alkalmazottai bruttó minimálbérét. Ezt megelőzően a svéd alapítású vállalat a 2015. decemberi 1353 lejes szintről február végére 47 százalékkal, 1700 lejre emelte a bútoráruházláncban dolgozók legkisebb fizetését. Stefan Vanorbeke, az Ikea Közép-Kelet-Európáért felelős kiskereskedelmi menedzsere közölte, küldetésüknek tekintik, hogy napról napra jobbá tegyék az emberek fizetését, egyúttal jó hatást gyakoroljanak a társadalomra.

A bejelentések szerint a vállalatnál felzárkóztatási folyamat zajlik a térség országai között, ami az egyéni teljesítményen és az üzleti eredményen egyaránt alapszik. A felzárkóztatás jegyében például a romániai, horvátországi, szerbiai és szlovéniai alkalmazottak egy Total Reward elnevezésű kedvezménycsomagban is részesülnek a 2016 szeptemberében elkezdődött és 2017 augusztusáig tartó pénzügyi év során. Emellett a dolgozóknak különféle biztosításokat is fizet a cég, kedvezményes áron étkezhetnek a boltokban kialakított étkezdékben, kedvezményesen vásárolhatnak Ikea-termékeket, és gyerekeik is kapnak ajándékokat.

A német tőkéjű Lidl Románia eközben október elsejétől nettó 1568 lejre emelte a diszkontáruházaiban dolgozók legalacsonyabb fizetését, ám az új bértábla szerint egy eladó vagy egy raktáros akár bruttó 2999 lejt (nettó 2100) is kereshet az étkezési utalványokat is beleszámítva. Ugyanakkor a Lidlnél többlépcsős fizetésrendszer van, ami azt jelenti, hogy az első három évben az alkalmazott fizetése évente automatikusan nő. A cég tájékoztatása szerint ugyanakkor ők az egyetlen Romániában jelen lévő kiskereskedelmi üzletlánc, amely alkalmazottainak két-két szabadnapot ad karácsony és húsvét alkalmából.

Emellett itt is kapnak ajándékot a dolgozók gyermekei, az alkalmazottaknak pedig különböző alkalmakkor ajándékutalvány is jár. De a túlórát is kifizetik, a raktárakban dolgozó munkavállalóknak pedig a szállítását is biztosítják. Más ajánlatokkal is próbálja becsábítani, majd megtartani alkalmazottait a Lidl: ingyenes magánegészségügyi ellátás is szerepel ajánlataik között, ugyanakkor a családtagoknak is kedvezményes egészségügyi ellátást ígérnek.

Van még, honnan meríteni

„Románia még mindig nem áll ott, hogy ne lenne, akit bevonni a munkaerőpiacra” – értékelt a Krónika megkeresésére Kerekes Kinga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Mint hangsúlyozta, jelenleg valóban sokkal kevesebb a munkanélküli, mint néhány évvel ezelőtt, de még mindig sokan inaktívak, s azt sem döntötték el, hogy szeretnének-e dolgozni, vagy sem.

„Romániában 60 százalék körül van a foglalkoztatási ráta, míg a nyugati országokban 70–80 százalékot tesznek ki azok, akik munkaképesek, és dolgoznak is. Nálunk tehát még mindig van 10–20 százalék, akit mozgósítani lehet” – véli a szakértő. Kerekes Kinga ugyanakkor rámutatott, az utánpótlás mintegy 10 százalékkal csökken, tehát ennyivel kevesebben vannak azok a tizenévesek, akiknek néhány év múlva munkát kell vállalniuk, mint azok a hatvanasok, akik ezzel egyidőben nyugdíjba vonulnak.

Akarat sincs a béremelésre

A kialakult helyzetre ellenben az egyetemi tanár szerint is a fizetésemelés hozhat megoldást, még akkor is, ha ez rövid távon dráguláshoz vezet. Ma már ugyanis az ő véleménye szerint is valós gondot jelent, hogy két országgal arrébb ugyanazért a munkáért már jóval többet fizetnek, például egy fodrász Németországban háromszor annyit keres, mint Romániában.

„Vannak termelékenységbeli különbségek, olyan területek, ahol a svéd munkás gyorsabb, hatékonyabb, mint a hazai, de akarat sincs a hazai bérek növelésére” – jegyezte meg. Mint ecsetelte, a bérkülönbségre nincs magyarázat, ha a munka jellege és értéke ugyanaz, és ilyen esetben az országok közötti különbség mindig meghatározó tényező lehet az elvándorlásban.

Kerekes Kinga tapasztalatai szerint elsősorban a pályakezdők mozdulnak könnyen, azok, akik már letelepedtek, családot alapítottak, meggondolják, hogy szerencsét próbáljanak-e külföldön. A közgazdász szerint ugyanakkor a romániai munkaerőpiacon a földrajzi mobilitás is gondot jelent: máshol vannak a munkanélküliek, és máshol a munkahelyek. Meglátása szerint az is akadályt jelent, hogy a munkanélküliek nem rendelkeznek azzal a képesítéssel, amit a munkaadó elvár.
„A munkavállalók elkényelmesedtek, mindenkit minimálbéren foglalkoztatnak, mert így a legnagyobb a nyereségük” – összegezte a helyzet visszásságát Kerekes Kinga.

Minden mindennel összefügg

Az infláció kordában tartásáért a Román Nemzeti Bank a legfőbb felelős – szögezte le Pajzos Csaba. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa lapunk kérdésére kifejtette, ha bekövetkezik a kampányban kezdeményezett és megszavazott béremelés a közszféra jelentős részében, akkor az nagyobb inflációt okoz, Bukarest pedig nehéz helyzetbe kerül, hiszen vállalta, hogy az euróövezethez való csatlakozáshoz 3 százalék alatt tartja az inflációs rátát.

„Az infláció és a munkanélküliség között fordított kapcsolat van, jelenleg országos szinten 5,9 százalékos a munkanélküliségi ráta, és sok ágazatban már most munkaerőhiány van. A munkanélküliség egészséges aránya 5,2-6 százalék, akkor még a vállalatoknak van, amiből válogatniuk, ha alkalmazni akarnak” – részletezte Pajzos Csaba. Kifejtette, ha a kormányzat azt a célt tűzi ki, hogy tovább csökkenti a munkanélküliséget, s emeli a béreket, akkor növekedni fog az infláció.

A szakember egyúttal arra is ráirányította a figyelmet, hogy Romániában 5 százalékos gazdasági növekedés volt, ami európai uniós szinten rekordnak számít, de ezt a szintet nem lehet tartani, ha a vállalatok nem találnak szabad munkaerőt, tehát a növekedést lelassítja a munkaerőhiány.
Egyébként Pajzos is azt tapasztalta, hogy a jelenlegi munkanélküliek egy része nem is akar dolgozni, vagy nincs megfelelő képzettsége; őket béremeléssel és átképzéssel lehet esetleg aktivizálni, ez pedig mindenképpen költségeket jelent.

Pénzek képzésre

Az adótörvénykönyv készülő módosítása szerint azonban leírható lesz az adóból a képzésre fordított pénzösszeg – hívja fel a figyelmet Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint pedig ez nagyban segítheti a vállalkozókat abban, hogy munkaerőt neveljenek ki maguknak.

Édler egyébként úgy látja, a béreket a piac szabályozza, a minimálbér azonban véleménye szerint sem jelent megoldást, arra csak akkor volt szükség, amikor például Németországban, a bányavidékeken nem volt más munkalehetőség. Jelenleg ellenben nagy a kínálat a munkaerőpiacon, másrészt, ha a munkavállalók itthon nem találják meg a számításaikat, külföldön próbálkoznak, tehát nincs kényszerítő körülmény.

Több lehetőség körvonalazódik

A székelyföldi közgazdász szerint több lehetőség is körvonalazódik a megoldásra. Mint rámutatott, ha a munkaadó nem tudja felvállalni a béremelést, a munkaerőhiány miatt csődbe juthat, ezért akik fejlődni akarnak, azoknak több pénzt kell fordítaniuk arra, hogy az embereiket megfizessék. Édler szerint ugyanakkor az államnak is megvan a maga szerepe a gazdaság élénkítésében: jó kezdeményezésnek nevezte például, hogy meghosszabbították a visszaforgatott nyereség adómentességét.

A kamara elnöke emellett úgy véli, a szociális segély kedvezményezettjeit is be lehetne vonni különböző munkákba, például az autópálya-építésbe, ha havonta tíz lapát kavicsot tesznek arrébb, máris előrébb volna az ország. Véleménye szerint minél versenyképesebb a piacon a romániai vállalkozó, annál nagyobb valószínűséggel tudja emelni a béreket, ez pedig további rétegeket mozgósít, és több lesz a munkavállaló.