Béremelésre készülnek a honatyák

Mint rámutatott: a béremelést év elején a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezte, ennek nyomán született meg a közalkalmazotti bérek reformjára vonatkozó törvénytervezet. „Nemrég ugyanakkor megjelent egy rendelet, amelynek nyomán világossá vált, hogy a magas rangú tisztségviselők csoportja összetett kategória: külön kell kezelni a parlament két házának elnökét és alelnökét, az államtitkárokat és az egyszerű honatyákat. Ennek kapcsán egyeztetés indult, amely alapján úgy tűnik, hogy a képviselők és szenátorok fizetése már ősztől 9000 lejre emelkedhet” – magyarázta Fenechiu. Hozzátette: eleinte még arról volt szó, hogy az államelnök, a kormányfő, a képviselőház és a szenátus elnöke, valamint a legfelsőbb bíróság vezetője 20 ezer lejes juttatást fog kapni, a miniszterek bére 15 ezer lej lesz, míg a honatyák fizetését 14 ezer lejre emelik.

A honatyák újrakezdenék a vitát

A Mediafax hírügynökségnek ugyanakkor parlamenti források úgy nyilatkoztak: a honatyák többsége azt szeretné, ha szeptemberben újrakezdenék a témában folytatott vitát. Az egyik lehetőség egy, a bérek növelését célzó törvénytervezet kidolgozása, de az is lehet, hogy a tisztségviselők fizetését szabályozó sürgősségi rendeletet módosítják. A Mediafaxnak nyilatkozók szerint az ügy további alakulása Liviu Dragnea ideiglenes PSD-elnöktől függ, „a labda az ő térfelén pattog”. Dragnea nemrég azt nyilatkozta, hogy javasolni fogja a magas rangú tisztségviselők béremelését szabályozó kormányrendelet visszavonását, „ha már úgyis minden leendő kedvezményezett inkább megválna a pluszösszegtől”.

A kormánypárt ideiglenes elnöke ezt annak kapcsán mondta, hogy az augusztus elsejétől hatályba lépett fizetésemelést megelőzően több politikus is bejelentette: a pluszösszeget eladományozza. Victor Ponta miniszterelnök például Facebook-oldalán jelezte, hogy a Steaua kosárlabdacsapatnak adja a különbözetet. „Ha senki nem támogatja a kezdeményezést, nincs értelme tovább kínlódni” – fogalmazott Dragnea. Ponta egyébként korábban azt is elmondta: nem ért egyet azzal, hogy a magas rangú tisztségviselők juttatását növelő rendelet hamarabb hatályba lépett, mint az új közalkalmazotti törvény, amely a legutóbbi bejelentések szerint decembertől lépne érvénybe.

Márton szerint a kormány szavazatokat remél

A Krónika által megszólaltatott RMDSZ-es honatyák nem föltétlenül értenek egyet a Daniel Fenechiu által bejelentett nagyszabású tervekkel. Márton Árpád Kovászna megyei képviselő úgy véli: ebben az időszakban már csak olyan béremelést hajt végre a kormány, amitől népszerűséget, szavazatokat remél. A politikus úgy tudja, a honatyák fizetésének emeléséről nem is esett szó, a Fenechiu által emlegetett tervezet csak a két házelnök bérének növelését tartalmazta. Márton ugyanakkor emlékeztetett: négy–öt éve elfogadtak egy jogszabályt a honatyák bérrácsára vonatkozóan, a törvény azonban még mindig nem lépett hatályba, a megszorítások miatt ezt többször is elhalasztották. „Egyelőre csak a fegyveres erőknél és a titkosszolgálatoknál dolgozók juttatását növelték, a közszféra többi szereplőjének javadalmazása nem módosult. A honatyák esetében legutóbb azt az engedményt tették, hogy visszakaphatták a 25 százalékos fizetéscsökkentés miatt kieső összegeket” – magyarázta Márton Árpád.

A háromszéki képviselő szerint a honatyák fizetésének emelésére a következő egy évben biztos nem kerül sor. „Fél szemmel már mindenki a választásokra tekint, nem hoznak népszerűtlen intézkedéseket akkor sem, ha mindenki tudja, hogy egy miniszter alig keres többet az átlagbérnél. Csak azokat a fizetéseket emelik meg, amitől népszerűséget, szavazatokat remélnek” – fogalmazott a politikus. Az RMDSZ-es politikus szerint mindenképpen rendezni kell a közalkalmazottak bérét, kiegyensúlyozott, méltányos és mindenki által elfogadott rendszert kell kidolgozni. „Oda kellene figyelni arra, hogy ne legyenek olyan tevékenységi területek, ahol az alkalmazott nagyobb fizetést kap, mint a főnöke. Például a belügyminisztériumban egy beágyazott vezérigazgató vagy államtitkár több pénzt kap, mint a miniszter. De hasonlóképpen a gazdasági minisztériumban az alárendelt egységek vezérigazgatói is többet keresnek, mint a tárcavezető” – osztotta meg véleményét a képviselő, aki szerint ezeket az anomáliákat egy törvénnyel kellene kiigazítani. Márton hangsúlyozta: a rendszerben indokolatlan különbségek vannak, ezeket kellene korrigálni, például az egyetemi szférában a professzor most már többet keres, mint egy miniszter, de a gyakornok, aki a kísérleteket végzi, a szemináriumokat tartja, minimálbért kap.

Máté: nincs szükség fizetésemelésre

Nem tartja szükségesnek a honatyák bérének 9000 lejre való emelését Máté András kolozsvári RMDSZ-es képviselő. „Ezt nem populizmusból mondom, egész egyszerűen előbb a havi 8–900 lejért dolgozó közalkalmazottak fizetését kellene növelni” – fogalmazott a politikus. Máté meglátása szerint a képviselők esetében nem a fizetésemelés lenne indokolt, hanem az, hogy számítson bele a ledolgozott évek számába a képviselőséggel töltött négy év is, a jelenleg hatályos törvények szerint ugyanis a törvényhozásban végzett munkaidőt nem adják hozzá a régiséghez. „Ezzel nem azt mondom, hogy a munkaviszony alapján kapjak én több fizetést. Arra gondolok, hogy ha a mandátumom lejárta után mondjuk a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályán kapok állást, akkor ne kezdő fizetéssel alkalmazzanak, hanem számítson a parlamentben ledolgozott négy évem is” – magyarázta Máté András.

Romániában a legnagyobb a fizetések közötti eltérés

Európában immár Romániában a legnagyobb a magas rangú tisztségviselők és az „egyszerű” állampolgárok bére közötti eltérés, miután augusztus elsejétől megháromszorozódott az országot vezető 48 közalkalmazott fizetése. Az intézkedés az államelnök és a kormányfő mellett a minisztereket, a parlament két házának elnökét és a titkosszolgálatok vezetőit is érinti. A hazai és a más európai országban tapasztalt különbségekről az Adevărul napilap készített összeállítást. Eszerint Klaus Johannis államfő és Victor Ponta miniszterelnök havonta közel kilenc átlagbérnek megfelelő összeget vihet haza – ezt a „teljesítményt” egyetlen más európai ország sem éri el. Johannis, Ponta és a képviselőház, valamint a szenátus elnöke havonta ettől a hónaptól 21 540 lejt (4895 eurót) keres.

Az érintettek korábban azzal indokolták a béremelés szükségességét, hogy fizetésük alig érte el az 1500 eurót, ez európai viszonylatban a legcsekélyebbek között tartják számon. Gabriel Oprea kormányfő-helyettes korábban úgy fogalmazott: a kormányban dolgozóknak azért kell európai uniós mértékű juttatásokat biztosítani, hogy „ne érezzenek késztetést a korrupcióra”. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) közlése eszerint jelenleg a bruttó átlagbér havi 2500 lej, azaz 563 euró. Augusztus elsejéig az ország első emberei ennek körülbelül háromszorosát keresték, mostantól viszont szinte kilencszer ennyi pénzt fognak hazavinni. Bulgáriában ennél szerényebbek a magas rangú tisztségviselők: az államfő 2950 eurót, míg a miniszterelnök 2280 eurót keres, ez az átlagbér öt–hatszorosa. Hasonló az arány Magyarországon is: Orbán Viktor miniszterelnök 4910 euró juttatása az átlagfizetés hatszorosának felel meg.

A görög kormányfő bére ennél ugyan sokkal nagyobb, 7123 euró, ez azonban az átlagbérnél csak ötször nagyobb. Romániát olyan országok sem érik utol a béreltérés versenyében, mint Németország, Franciaország vagy Nagy-Britannia. A francia államfő és miniszterelnök bérét még 2012-ben 30 százalékkal csökkentették, ennek nyomán mindketten 15 ezer eurót keresnek, ez az átlagfizetés hatszorosa, Angela Merkel német kancellár 18 ezer eurós juttatása pedig ötször magasabb az átlagbérné David Cameron brit miniszterelnök pedig jelenleg közel 17 ezer eurót vihet haza havonta, ez ugyancsak ötszöröse az átlagjuttatásnak.