Mintegy 650 ezer közalkalmazottnak nőtt a fizetése augusztus elsejétől, a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott intézkedés 870 millió lejt von el az idei költségvetésből, jövőre pedig 2,6 milliárd lejre lesz szükség. Többnyire az egészségügyben és az oktatásban dolgozók vihetnek ezután több pénzt haza.
2016. augusztus 01., 16:542016. augusztus 01., 16:54
2016. augusztus 01., 16:552016. augusztus 01., 16:55
Amint arról korábban írtunk, a rendelet célja az volt, hogy az évek óta tervezett, a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény kidolgozása és hatályba léptetése előtt valamelyest rendezze a közszférába biztosított bérek terén tapasztalt méltánytalanságot.
Jól járt az egészségügy
Az intézkedés összesen 163 ezer egészségügyi alkalmazottat fog érinteni. A szakképesítés szempontjából 5-ös fokozattal rendelkező általános orvos juttatása például havi bruttó 914 lejjel nő, egy ugyanilyen képesítésű szakorvos 557 lejjel fog többet keresni, míg a hatod- és hetedéves rezidens orvosok számára 746 lejes béremelést adnak. A harmadévesek 294 lejes, az elsőéves rezidensek pedig 312 lejes fizetés-kiegészítésre számíthatnak. A szaktárca közleményében arra is kitérnek: annak érdekében, hogy vonzóbbá tegyék az egészségügyi szakmát, a sürgősségi rendelet 10 százalékos többlet-béremelést ír elő a kezdő alkalmazottak számára. Így a klinikákon 2364 és 2944 lej közötti juttatást biztosítanak az orvosoknak, egy asszisztens kezdő bére pedig 1960–2441 lej lesz.
A mentőszolgálatoknál és sürgősségi osztályoknál dolgozó általános orvosok bére bruttó 4371 és 5443 közötti lesz. Az alapfizetés a munkaviszony hosszúsága, valamint a szakképesítés fokozata és típusa szerint változik, ehhez ugyanakkor hozzáadódnak a különböző pluszjuttatások. Amennyiben egy közalkalmazotti kategória esetében a bérezési rács az aktuálisnál kisebb fizetést állapít meg, az illető juttatása az idei júliusi szinten marad.
A sürgősségi rendelet a munkaidőn kívüli ügyelet körüli helyzetet is rendezi: eszerint az egészségügyi intézménynek részmunkaidős szerződést kell kötnie az alkalmazottal, és ez alapján fizetnek a pluszban elvégzett tevékenység után. A dokumentum ugyanakkor bruttó 4749 lejre emelte azt a határértéket, amely alatt ösztöndíjat biztosítanak a rezidens orvosoknak – a juttatás továbbra is havi 670 lej lesz. Az új bérezési rendszer augusztus elsejétől lép hatályba.
Nagyobb bérek a pedagógusoknak is
Augusztustól az oktatási rendszerben dolgozók esetében is átalakul a bértábla. Egy felsőfokú végzettséggel, illetve 1-es fokozattal rendelkező, egy–hatéves munkaviszonyt maga mögött tudó pedagógus bruttó 1896 és 2361 lej közötti összeget fog keresni, míg egy kezdő oktató havi bére 1700–2117 lej lesz. A 6–10 éves munkaviszonnyal rendelkező egyetemi professzor alapfizetése 2991 és 3465 lej között változik, míg 40 éves munkaviszony után a bér már közel 7000 lej lesz.
A rendelettel ugyancsak 10 százalékos bérkiegészítést biztosítanak a kezdő tanügyi alkalmazottak számára. Az intézkedés közel 280 ezer pedagógust és kisegítő alkalmazottat érint. A dokumentum azt is rögzíti, hogy az osztályfőnökök pluszjuttatása az alapfizetés 10 százaléka lesz, az érdemfokozat esetében 25 százalékos többlet jár, míg a speciális oktatási intézményekben dolgozók alapfizetésük 15 százalékát kapják majd pluszban.
A minisztériumoknál úgy egyenlítik ki a bérekkel kapcsolatos méltánytalanságot, hogy a fizetéseket a kormányhivatal főtitkárságán biztosított juttatások 70 százalékára emelik. Amennyiben az így kiszámított új bérek kisebbek az aktuálisnál, ugyancsak maradnak az idei júliusi fizetések.
Amint arról beszámoltunk, a közigazgatásban dolgozók elégedetlenek amiatt, hogy nem részesültek béremelésben, általános sztrájkot is kilátásba helyeztek. Végül sikerült abban megállapodniuk a kormánnyal, hogy szeptemberig az illetékes tárcák kidolgoznak egy tervet a közszolgák követeléseinek teljesítésére is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!