Mintegy 650 ezer közalkalmazottnak nőtt a fizetése augusztus elsejétől, a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott intézkedés 870 millió lejt von el az idei költségvetésből, jövőre pedig 2,6 milliárd lejre lesz szükség. Többnyire az egészségügyben és az oktatásban dolgozók vihetnek ezután több pénzt haza.
2016. augusztus 01., 16:542016. augusztus 01., 16:54
2016. augusztus 01., 16:552016. augusztus 01., 16:55
Amint arról korábban írtunk, a rendelet célja az volt, hogy az évek óta tervezett, a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény kidolgozása és hatályba léptetése előtt valamelyest rendezze a közszférába biztosított bérek terén tapasztalt méltánytalanságot.
Jól járt az egészségügy
Az intézkedés összesen 163 ezer egészségügyi alkalmazottat fog érinteni. A szakképesítés szempontjából 5-ös fokozattal rendelkező általános orvos juttatása például havi bruttó 914 lejjel nő, egy ugyanilyen képesítésű szakorvos 557 lejjel fog többet keresni, míg a hatod- és hetedéves rezidens orvosok számára 746 lejes béremelést adnak. A harmadévesek 294 lejes, az elsőéves rezidensek pedig 312 lejes fizetés-kiegészítésre számíthatnak. A szaktárca közleményében arra is kitérnek: annak érdekében, hogy vonzóbbá tegyék az egészségügyi szakmát, a sürgősségi rendelet 10 százalékos többlet-béremelést ír elő a kezdő alkalmazottak számára. Így a klinikákon 2364 és 2944 lej közötti juttatást biztosítanak az orvosoknak, egy asszisztens kezdő bére pedig 1960–2441 lej lesz.
A mentőszolgálatoknál és sürgősségi osztályoknál dolgozó általános orvosok bére bruttó 4371 és 5443 közötti lesz. Az alapfizetés a munkaviszony hosszúsága, valamint a szakképesítés fokozata és típusa szerint változik, ehhez ugyanakkor hozzáadódnak a különböző pluszjuttatások. Amennyiben egy közalkalmazotti kategória esetében a bérezési rács az aktuálisnál kisebb fizetést állapít meg, az illető juttatása az idei júliusi szinten marad.
A sürgősségi rendelet a munkaidőn kívüli ügyelet körüli helyzetet is rendezi: eszerint az egészségügyi intézménynek részmunkaidős szerződést kell kötnie az alkalmazottal, és ez alapján fizetnek a pluszban elvégzett tevékenység után. A dokumentum ugyanakkor bruttó 4749 lejre emelte azt a határértéket, amely alatt ösztöndíjat biztosítanak a rezidens orvosoknak – a juttatás továbbra is havi 670 lej lesz. Az új bérezési rendszer augusztus elsejétől lép hatályba.
Nagyobb bérek a pedagógusoknak is
Augusztustól az oktatási rendszerben dolgozók esetében is átalakul a bértábla. Egy felsőfokú végzettséggel, illetve 1-es fokozattal rendelkező, egy–hatéves munkaviszonyt maga mögött tudó pedagógus bruttó 1896 és 2361 lej közötti összeget fog keresni, míg egy kezdő oktató havi bére 1700–2117 lej lesz. A 6–10 éves munkaviszonnyal rendelkező egyetemi professzor alapfizetése 2991 és 3465 lej között változik, míg 40 éves munkaviszony után a bér már közel 7000 lej lesz.
A rendelettel ugyancsak 10 százalékos bérkiegészítést biztosítanak a kezdő tanügyi alkalmazottak számára. Az intézkedés közel 280 ezer pedagógust és kisegítő alkalmazottat érint. A dokumentum azt is rögzíti, hogy az osztályfőnökök pluszjuttatása az alapfizetés 10 százaléka lesz, az érdemfokozat esetében 25 százalékos többlet jár, míg a speciális oktatási intézményekben dolgozók alapfizetésük 15 százalékát kapják majd pluszban.
A minisztériumoknál úgy egyenlítik ki a bérekkel kapcsolatos méltánytalanságot, hogy a fizetéseket a kormányhivatal főtitkárságán biztosított juttatások 70 százalékára emelik. Amennyiben az így kiszámított új bérek kisebbek az aktuálisnál, ugyancsak maradnak az idei júliusi fizetések.
Amint arról beszámoltunk, a közigazgatásban dolgozók elégedetlenek amiatt, hogy nem részesültek béremelésben, általános sztrájkot is kilátásba helyeztek. Végül sikerült abban megállapodniuk a kormánnyal, hogy szeptemberig az illetékes tárcák kidolgoznak egy tervet a közszolgák követeléseinek teljesítésére is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!