Mintegy 650 ezer közalkalmazottnak nőtt a fizetése augusztus elsejétől, a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott intézkedés 870 millió lejt von el az idei költségvetésből, jövőre pedig 2,6 milliárd lejre lesz szükség. Többnyire az egészségügyben és az oktatásban dolgozók vihetnek ezután több pénzt haza.
2016. augusztus 01., 16:542016. augusztus 01., 16:54
2016. augusztus 01., 16:552016. augusztus 01., 16:55
Amint arról korábban írtunk, a rendelet célja az volt, hogy az évek óta tervezett, a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény kidolgozása és hatályba léptetése előtt valamelyest rendezze a közszférába biztosított bérek terén tapasztalt méltánytalanságot.
Jól járt az egészségügy
Az intézkedés összesen 163 ezer egészségügyi alkalmazottat fog érinteni. A szakképesítés szempontjából 5-ös fokozattal rendelkező általános orvos juttatása például havi bruttó 914 lejjel nő, egy ugyanilyen képesítésű szakorvos 557 lejjel fog többet keresni, míg a hatod- és hetedéves rezidens orvosok számára 746 lejes béremelést adnak. A harmadévesek 294 lejes, az elsőéves rezidensek pedig 312 lejes fizetés-kiegészítésre számíthatnak. A szaktárca közleményében arra is kitérnek: annak érdekében, hogy vonzóbbá tegyék az egészségügyi szakmát, a sürgősségi rendelet 10 százalékos többlet-béremelést ír elő a kezdő alkalmazottak számára. Így a klinikákon 2364 és 2944 lej közötti juttatást biztosítanak az orvosoknak, egy asszisztens kezdő bére pedig 1960–2441 lej lesz.
A mentőszolgálatoknál és sürgősségi osztályoknál dolgozó általános orvosok bére bruttó 4371 és 5443 közötti lesz. Az alapfizetés a munkaviszony hosszúsága, valamint a szakképesítés fokozata és típusa szerint változik, ehhez ugyanakkor hozzáadódnak a különböző pluszjuttatások. Amennyiben egy közalkalmazotti kategória esetében a bérezési rács az aktuálisnál kisebb fizetést állapít meg, az illető juttatása az idei júliusi szinten marad.
A sürgősségi rendelet a munkaidőn kívüli ügyelet körüli helyzetet is rendezi: eszerint az egészségügyi intézménynek részmunkaidős szerződést kell kötnie az alkalmazottal, és ez alapján fizetnek a pluszban elvégzett tevékenység után. A dokumentum ugyanakkor bruttó 4749 lejre emelte azt a határértéket, amely alatt ösztöndíjat biztosítanak a rezidens orvosoknak – a juttatás továbbra is havi 670 lej lesz. Az új bérezési rendszer augusztus elsejétől lép hatályba.
Nagyobb bérek a pedagógusoknak is
Augusztustól az oktatási rendszerben dolgozók esetében is átalakul a bértábla. Egy felsőfokú végzettséggel, illetve 1-es fokozattal rendelkező, egy–hatéves munkaviszonyt maga mögött tudó pedagógus bruttó 1896 és 2361 lej közötti összeget fog keresni, míg egy kezdő oktató havi bére 1700–2117 lej lesz. A 6–10 éves munkaviszonnyal rendelkező egyetemi professzor alapfizetése 2991 és 3465 lej között változik, míg 40 éves munkaviszony után a bér már közel 7000 lej lesz.
A rendelettel ugyancsak 10 százalékos bérkiegészítést biztosítanak a kezdő tanügyi alkalmazottak számára. Az intézkedés közel 280 ezer pedagógust és kisegítő alkalmazottat érint. A dokumentum azt is rögzíti, hogy az osztályfőnökök pluszjuttatása az alapfizetés 10 százaléka lesz, az érdemfokozat esetében 25 százalékos többlet jár, míg a speciális oktatási intézményekben dolgozók alapfizetésük 15 százalékát kapják majd pluszban.
A minisztériumoknál úgy egyenlítik ki a bérekkel kapcsolatos méltánytalanságot, hogy a fizetéseket a kormányhivatal főtitkárságán biztosított juttatások 70 százalékára emelik. Amennyiben az így kiszámított új bérek kisebbek az aktuálisnál, ugyancsak maradnak az idei júliusi fizetések.
Amint arról beszámoltunk, a közigazgatásban dolgozók elégedetlenek amiatt, hogy nem részesültek béremelésben, általános sztrájkot is kilátásba helyeztek. Végül sikerült abban megállapodniuk a kormánnyal, hogy szeptemberig az illetékes tárcák kidolgoznak egy tervet a közszolgák követeléseinek teljesítésére is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!