Fotó: Agerpres
Mint ismeretes, a jogszabály január elsejétől lépett hatályba, a közalkalmazottaknak pedig az elmúlt napokban kézbesítették első idei fizetésüket. Miközben sokan tolvajt kiáltanak, a munkaügyi tárca csillapítani próbálja a kedélyeket. Az ügyben Valentin Mocanu szakállamtitkár úgy nyilatkozott, nem fordulhat elő, hogy bárki is kevesebbet keresett volna januárban, mint decemberben vagy novemberben, szerinte az okozhatta a csökkenést, hogy egyes munkáltatók rosszul értelmezték a törvényt. Mint mondta, megvizsgálják a panaszokat, s kijavítják az esetleges hibákat.
Abszolút értékben csökken a közalkalmazottak jövedelme, fogalmazták meg a háromszéki szakszervezeti vezetők is. Ferencz Tibor, az önkormányzati szakszervezetek tömörülésének (FNSA) Kovászna megyei elnöke a Krónikának úgy fogalmazott, homályos a jogszabály, mert a fizetési jogról (drepturi salariale) rendelkezik, aminek a pontos meghatározását nem tudják, és nem is találják. Az érdekvédelmi szervezet vezetője úgy tudja, az alapfizetés valóban nem csökken, de a különböző juttatások, például az étkezési utalvány megvonásával akár egyharmaddal is kevesebb lehet az a pénz, amit a közalkalmazott valójában hazavihet.
| A tanároknak és az orvosoknak kellene adni a legnagyobb fizetést – mutat rá egy napokban közzétett felmérés, amely a Myjob fejvadászhonlap megrendelésére készült. A megkérdezettek 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy orvosokat kellene jobban megbecsülni, s a lehető legnagyobb fizetést biztosítani számukra, a második helyre a tanárok kerültek 23,68 százalékkal, majd a tudományos kutatók következnek 16,94 százalékkal. Nem ennyire adakozó azonban a romániai lakosság az egyébként egyik legnagyobb fizetéseket hazavivő bírák esetében, alig 4,99 százalékuk támogatná, hogy ők keressenek a legjobban. Hasonló a helyzet a rendőrökkel is, akiket szintén alig 3,68 százalék jelölt meg válaszában. Eközben a honatyákat 2,45, az ügyészeket 2,18, a polgármestereket 0,95, a kulturális intézmények vezetőit 0,8, a minisztereket 0, 47 százalék preferálta. |
Ferencz Tibor elmondta, a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatalban most zajlik az első új módszerű kiszámítás, így még nincsenek pontos adatai arról, hogyan alakultak a bérek. „Az étkezési utalványok megvonása nagy érvágás volt, hiszen egy középfokú végzettséggel rendelkező alkalmazott így már a havi 900 lej helyett csak 600 lejt tehet zsebre. A kollektív munkaszerződés nem írhatja felül a törvényt, így valószínű, hogy az abban rögzített, korábban kiharcolt jogokat is elveszítik” – véli Ferencz Tibor, aki azt is közölte, hogy a szakszervezet megyei vezetői jövő hétre tanácskozást hívtak össze, és előfordulhat, hogy úgy döntenek, pert indítanak a kormány ellen.
Csatlós Mihály Levente, a felsőháromszéki pedagógusok demokratikus szakszervezetének elnöke a Krónika megkeresésére azt is kifogásolta, hogy helyi szinten nem alkalmazzák az érvényes bírósági döntést. „Az 50 százalékos fizetésemelésre vonatkozó törvény gyakorlatba ültetésére pert is nyert a szakszervezet, és bár az iskolai könyvelők bérére ugyanúgy vonatkozik, ők mégsem merik alkalmazni, mert féltik a munkahelyüket. Még az sem kizárt, hogy a kormányfőnek és a minisztereknek igazuk van, és nem csökkenne a fizetésünk, ha helyi szinten valóban jól alkalmaznák a törvényt” – vélekedett Csatlós. Ugyanakkor elmondta, sok pedagógus korábban megpályázta és megkapta az érdemfizetést, mivel ettől az évtől már ez a javadalmazás nem jár, emiatt is jelentősen csökken a tanárok bevétele.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint a megyeközpont önkormányzatának kötelékében dolgozó 206 közalkalmazott nagy része épp csak a minimálbér fölötti összeget kapja meg havi alapfizetésként. Az elöljáró úgy tudja, azok az alkalmazottak, akik eddig 1500 és 2000 lej közötti összeget kerestek, mostantól már csak 1000 lejt vihetnek haza. „Több, jól képzett szakemberünk jelezte, hogy azonnal elhagyja az intézményünket, amint jobb ajánlatot kap a magánszférából. Először a mérnökeink mennek majd el, akik az útépítés és -javítás irányításával foglalkoznak. Őket azok fogják követni, akiket az európai uniós pénzeken pályázatírásra és a közbeszerzések lebonyolítására képeztünk ki” – véli Szatmárnémeti első embere. Ilyés úgy látja, amennyiben a kormány nem emeli meg a közalkalmazottak béreit, nem lesz kivel dolgozniuk, és a munkát ki kell adniuk majd magáncégeknek.
„Továbbra is azok az emberek végzik majd el a munkát, akik korábban, de immár többszörös fizetésért, magáncégek alkalmazottjaiként. Az állam meg ahelyett, hogy most tisztességesen megfizetné őket, majd fizet a bérmunkáért, és akkor már számolhat az áfával is” – mondta Ilyés. A szatmári elöljáró szerint annak ellenére, hogy a közalkalmazottak alapfizetését nem csökkentették, sokkal kevesebbet keresnek, mint korábban, hiszen az összes pluszjuttatást és érdemkiegészítést levonták a bérükből, emellett pedig a túlóráikat sem fizetik ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok