2010. október 19., 10:002010. október 19., 10:00
Orbán Viktor közölte: az új adórendszerrel mindenki jó jár, azzal senki sem jár rosszabbul. A válságadó kapcsán aláhúzta, hogy az nem piacszabályozási eszköz; változtatni kell komoly szabályozási kérdéseken is, de azt nem ezzel akarják megoldani. Az adócsökkentés, azaz az arányos egykulcsos rendszer kapcsán a miniszterelnök kitért arra is, szólnak érvek a radikális járulékcsökkentés mellett a gazdasági növekedés beindítása érdekében, de a kormány azt nem tudja egyszerre meglépni az adócsökkentéssel. Úgy fogalmazott: ha az országot nem adósították volna el „nyakig”, ha nem lopták volna ki a „szemét” is, akkor lehetne a kettőt együtt meglépni. Először a gazdaság lelkének, a tisztességnek, a méltányosságnak, a fair versenynek szabályait kell helyreállítani – vélekedett a kormányfő, aki szerint ezért kell először az adórendszert átalakítani. Arra az ellenzéki felvetésre, hogy a nagy áruházláncokra és távközlési cégekre kirótt válságadó terhét az érintett szektorok tovább hárítják majd az emberekre, úgy reagált: a bankadóból származó terheket sem tudták a pénzintézetek áthárítani az emberekre. „Majd lesznek kísérletek az áthárításra – ismerte el –, de nem lehet onnan kezdeni egy gazdaság átépítését, hogy bele sem vágnak az intézkedésbe.” Közölte: szűkíteni fogják az áthárítás lehetőségét, konzultáltak a versenyhivatallal, számítanak a fogyasztóvédelemre.”
A kormányfő elismerte, hogy a válságadó bevezetése rossz üzenet a nemzetközi befektetőknek, mert – fogalmazott – ki szeretne létrehozni befektetéseket egy országban, ahol váratlanul válságadót lehet a nyakukba tenni. Szerinte még ezzel a rossz üzenettel együtt is érdemes volt belevágni az intézkedésbe. Hangsúlyozta: a befektetőket meg kell nyugtatni, hogy ezt az adót három évre vezetik be; ez alatt a három év alatt az ország képes lesz a 4-6 százalékos gazdasági növekedésre úgy, hogy közben meg fog felelni az Unió általános pénzügyi elvárásainak.
A miniszterelnök leszögezte: a kormány elvetette a magánnyugdíjpénztárak államosításának tervét. Senkit sem kényszerítenek arra, hogy elhagyja a magánnyugdíjrendszert, de felhívják annak kockázataira a figyelmet – jegyezte meg. Szerinte hiába vitték be az embereket erőszakkal a rendszerbe, erővel nem lehet kihozni őket, ehelyett az emberek józan eszére kell apellálni. A kormányfő azt mondta: a magyar nyugdíjasok mai helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kötelező állami nyugdíjjárulékból akár egyetlen forintot is magánbefektetéseknek utaljanak át. „Minden forintra szüksége van Magyarországnak ahhoz, hogy ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat” – fogalmazott. Most mindenki dönthet majd a saját pénzéről – közölte, hozzátéve: aki úgy dönt, hogy visszalép a magánból az állami rendszerbe, azt nem érheti veszteség; ezt garantálni fogja a kormány.
Arra az ellenzéki kritikára, hogy a kormány nem egyeztet a parlament elé kerülő javaslatokról, a miniszterelnök úgy válaszolt: a kormányon a kormányprogramot kell számon kérni, azt, amelyre választási program formájában a választók szavaztak; a legfontosabb egyeztetés a két választáson már megtörtént. Megjegyezte: az irányról, a szándékról nem tudnak vitatkozni, de bizonyos részkérdésekről, időlebontásról igen. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy bár a kormány szerint vissza kell szereznie Magyarországnak a gazdasági önrendelkezését, ezt csak az Európai Unió kereten belül lehet megtenni. „Magyarországnak az az érdeke, hogy belül legyen az Európai Unión, és az Unió által kínált gazdasági lehetőségeket próbálja meg a legjobban kihasználni” – fogalmazott.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.