2010. október 19., 10:002010. október 19., 10:00
Orbán Viktor közölte: az új adórendszerrel mindenki jó jár, azzal senki sem jár rosszabbul. A válságadó kapcsán aláhúzta, hogy az nem piacszabályozási eszköz; változtatni kell komoly szabályozási kérdéseken is, de azt nem ezzel akarják megoldani. Az adócsökkentés, azaz az arányos egykulcsos rendszer kapcsán a miniszterelnök kitért arra is, szólnak érvek a radikális járulékcsökkentés mellett a gazdasági növekedés beindítása érdekében, de a kormány azt nem tudja egyszerre meglépni az adócsökkentéssel. Úgy fogalmazott: ha az országot nem adósították volna el „nyakig”, ha nem lopták volna ki a „szemét” is, akkor lehetne a kettőt együtt meglépni. Először a gazdaság lelkének, a tisztességnek, a méltányosságnak, a fair versenynek szabályait kell helyreállítani – vélekedett a kormányfő, aki szerint ezért kell először az adórendszert átalakítani. Arra az ellenzéki felvetésre, hogy a nagy áruházláncokra és távközlési cégekre kirótt válságadó terhét az érintett szektorok tovább hárítják majd az emberekre, úgy reagált: a bankadóból származó terheket sem tudták a pénzintézetek áthárítani az emberekre. „Majd lesznek kísérletek az áthárításra – ismerte el –, de nem lehet onnan kezdeni egy gazdaság átépítését, hogy bele sem vágnak az intézkedésbe.” Közölte: szűkíteni fogják az áthárítás lehetőségét, konzultáltak a versenyhivatallal, számítanak a fogyasztóvédelemre.”
A kormányfő elismerte, hogy a válságadó bevezetése rossz üzenet a nemzetközi befektetőknek, mert – fogalmazott – ki szeretne létrehozni befektetéseket egy országban, ahol váratlanul válságadót lehet a nyakukba tenni. Szerinte még ezzel a rossz üzenettel együtt is érdemes volt belevágni az intézkedésbe. Hangsúlyozta: a befektetőket meg kell nyugtatni, hogy ezt az adót három évre vezetik be; ez alatt a három év alatt az ország képes lesz a 4-6 százalékos gazdasági növekedésre úgy, hogy közben meg fog felelni az Unió általános pénzügyi elvárásainak.
A miniszterelnök leszögezte: a kormány elvetette a magánnyugdíjpénztárak államosításának tervét. Senkit sem kényszerítenek arra, hogy elhagyja a magánnyugdíjrendszert, de felhívják annak kockázataira a figyelmet – jegyezte meg. Szerinte hiába vitték be az embereket erőszakkal a rendszerbe, erővel nem lehet kihozni őket, ehelyett az emberek józan eszére kell apellálni. A kormányfő azt mondta: a magyar nyugdíjasok mai helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kötelező állami nyugdíjjárulékból akár egyetlen forintot is magánbefektetéseknek utaljanak át. „Minden forintra szüksége van Magyarországnak ahhoz, hogy ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat” – fogalmazott. Most mindenki dönthet majd a saját pénzéről – közölte, hozzátéve: aki úgy dönt, hogy visszalép a magánból az állami rendszerbe, azt nem érheti veszteség; ezt garantálni fogja a kormány.
Arra az ellenzéki kritikára, hogy a kormány nem egyeztet a parlament elé kerülő javaslatokról, a miniszterelnök úgy válaszolt: a kormányon a kormányprogramot kell számon kérni, azt, amelyre választási program formájában a választók szavaztak; a legfontosabb egyeztetés a két választáson már megtörtént. Megjegyezte: az irányról, a szándékról nem tudnak vitatkozni, de bizonyos részkérdésekről, időlebontásról igen. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy bár a kormány szerint vissza kell szereznie Magyarországnak a gazdasági önrendelkezését, ezt csak az Európai Unió kereten belül lehet megtenni. „Magyarországnak az az érdeke, hogy belül legyen az Európai Unión, és az Unió által kínált gazdasági lehetőségeket próbálja meg a legjobban kihasználni” – fogalmazott.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.