Megbuktathatja a Tăriceanu-kormányt a Szociáldemokrata Párt (PSD), ha bizalmatlansági indítványt nyújt be az energetikai mamutvállalat létrehozása miatt. Cezar Preda, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) alelnöke csütörtökön kijelentette, türelmetlenül várja, hogy a PSD beváltsa ígéretét, és benyújtsa a kormány visszahívásáról szóló indítványt. Ha ezt elfogadná a parlament, akkor a Călin Popescu-Tăriceanu vezette kabinet ügyvivőként vezetné az országot a november végi választások után megalakuló új kormány hivatalba lépéséig. A képviselőház ipari bizottságának PSD-s elnöke, Iulian Iancu azonban egyelőre csak azt jelentette be, hogy magyarázatot adni a bizottság elé idézik azokat a minisztereket, akik aláírták az energetikai mamut létrehozásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A lépés ugyanis szerinte veszélyezteti Románia energetikai biztonságát. A jogszabály egyébként minden bizonnyal a következő törvényhozási ciklusban kerül a parlament elé. Erre már Fekete Szabó András, a szenátus privatizációs bizottságának RMDSZ-es tagja hívta fel a figyelmet.
Az ideiglenesen Electricának elkeresztelt mamutvállalat az ország vízierőműveit működtető Hidroelectrica társaságot, a kiszolgáló szénbányákat is felügyelete alatt tartó Turceni és Rovinari hőerőművet, illetve három regionális áramszolgáltatót tömörítene egyetlen társaságba. Az aktívák értékét a kormány 20–24 milliárd euróra becsülte. Ez az összeg több mint tízszerese annak, amit 2004-ben az osztrák OMV társaság fizetett a Petrom részvényeinek az 51 százalékáért.
A miniszterelnök azért tartotta fontosnak a vállalatok összevonását, mert – mint elmondta – a kisebb energetikai vállalatok képtelenek felvenni a versenyt az európai piacon, és képtelenek hitelekhez jutni, hogy a termelésüket meg tudják feleltetni az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak. Bejelentése szerint az Electrica egyik célja, hogy megkétszerezze az áramtermelését, és a szabad piacon értékesítse a megtermelt energiát. „Azt szeretném, hogy az új társaság Románia egyik bajnokává váljék, és mozdonyként húzza maga után a gazdaságot – jelentette ki Tăriceanu. – Egy erős energetikai vállalat nélkül csak nézői lehetünk azoknak a tervezett nagy energetikai projekteknek, amelyeknek Románia részvételével kellene megvalósulniuk.” A szerdán létrehozott mamutvállalat a Romániában termelt villamos energia 50 százalékát adja, névleges kapacitása tízezer megawatt.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.