Belenyúlt a pénztárcákba a koronavírus-járvány

Ugyanakkor a bukaresti hatóságok által közzétett adatok azt illusztrálják, hogy az elbocsátási hullám nemigen lassult a szükségállapotot váltó veszélyhelyzetben. Az elmúlt egy hónapról ugyan nincsenek információink, mert a munkaügyi minisztérium azóta csak a felfüggesztett munkaszerződések számát hozza nyilvánosságra, a végleg lezártakét nem, de a május 28-ai közlés azt mutatta, hogy a járvány kezdete óta 429 585 munkahellyel lett kevesebb. Vagyis csak a május 28. és június 1. közötti időszakban mintegy 38 ezer alkalmazott munkaviszonya szűnt meg. Fontos itt megjegyezni, hogy május 28-a csütörtökre esett, június elseje pedig hétfőre, tehát három munkanap alatt bontottak fel ekkora mennyiségű munkaszerződést.

– ennyire tehető ugyanis azoknak a román állampolgároknak a száma, akik a világjárvány előtt külföldön dolgoztak, de megszűnt a munkahelyük, és kénytelenek voltak hazatérni.

Kevesebb pénzből kell gazdálkodni

Nemcsak az elbocsátottakat viseli meg a kialakult válság, a munkaügyi tárca által közölt legfrissebb információk szerint június 26-án még 141 664-en voltak kényszerszabadságon, tehát korábbi fizetésük 75 százalékában részesültek, ha pedig korábban jól kerestek, akkor még ennyiben sem, hiszen a kormány az országos átlagbér háromnegyedénél többel nem finanszírozza a fizetéseket, és nem minden munkáltató tudja az állami juttatást felpótolni. Ugyanakkor számos olyan gazdasági ágazat van, amelynek nem kellett kényszerszünetet tartania a járvány miatt, azonban akkora bevételkiesést regisztrált, hogy az esetleges leépítések mellett a meglévő alkalmazottak fizetését is kénytelen volt csökkenteni.

Egy, a Raiffeisen Bank által megrendelt, június 15–19. készített felmérés eredményei szerint

A válaszadók 76 százaléka mondta amúgy azt, hogy március közepe óta változtatott költekezési szokásain, és jobban odafigyel a havi kiadásokra, és alig egynegyedük gondolja úgy, hogy nem kell letennie terveiről.

A közvélemény-kutatás eredményei szerint a romániai lakosság a szükségállapot idején meghúzta a nadrágszíjat, 72 százalékuk nem költött szórakozásra, 62 százalék nem vásárolt ruházati cikket, 50 százalék pedig nem fektetett be elektronikai cikkekbe. A megkérdezettek egynegyedének így egyenesen sikerült pénzt megtakarítania az elmúlt időszakban. A többség – 42 százalék – viszont egyetlen lejt sem tudott félretenni március közepe óta.

Nyolcvan százalék eközben azt mondja, hogy a megváltozott körülmények között lemond egyes kiadásokról: 49 százalék nem megy nyaralni, 39 százalék nem veszi igénybe a bérfuvarozói szolgáltatásokat, 36 százalék kihagyja a látogatást a szépségszalonban, és szintén 36 százalékra rúg azoknak az aránya, akik nem veszik meg a tervezett IT-eszközt vagy kütyüt.

A cégeket sem egyformán érintette a válság

A BestJobs.ro állásközvetítő portál által készített felmérés is azt támasztja alá, hogy a romániai cégeket is alaposan megviselte a válság, de vannak ugyanakkor üde kivételek is, akik alkalmaztak a járvány begyűrűzése óta, és olyanok is akadnak, akik a második fél évben tervezik bővíteni munkatársaik körét. A június 1–15. között vállalkozók körében készített közvélemény-kutatás eredményei szerint a cégek 27 százalékának 25 százalékig terjedő mértékben csökkent a forgalma, 20 százaléknak pedig gyakorlatilag megfeleződtek a bevételei. 23,3 százalék mondta eközben azt, hogy tevékenysége a normális kerékvágásban maradt.

Miután lejárt az egészségügyi válságra való gyorsreakció időszaka, amikor a prioritást a munkavállalók biztonsága és az üzlet fenntartása jelentette, a vállalkozók csaknem fele – 47 százalék – már készített is egy tervet a tevékenység folytatására. Közben 30 százalék nem gondolt arra, hogy módosítson a működésén a megváltozott körülmények miatt.