
Aggályok. Az Európai Bizottságnak nem tetszik a terv, amely összekötné Közép-Európa és a kaukázusi térség energetikai rendszerét
Fotó: Illusztráció
Az Európai Bizottság arról tájékoztatta hivatalosan Romániát és Magyarországot, hogy „kétségei vannak” a Fekete-tengeri tenger alatti villamosenergia-átviteli kábel építéséről szóló, 2022 decemberében kötött Románia-Magyarország-Azerbajdzsán-Georgia megállapodás uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően.
2024. augusztus 09., 19:292024. augusztus 09., 19:29
2024. augusztus 09., 19:382024. augusztus 09., 19:38
Ezt a Profit.ro gazdasági portál közölte egy, a birtokába került kormányzati dokumentumra hivatkozva. A projekt keretében
amelynek célja, hogy összekapcsolja a Dél-Kaukázus térségének energiahálózatait a kontinentális Európa hálózataival, és az Azerbajdzsán és Georgia (Grúzia) által termelt megújuló energiát eljuttassa az EU-ba, illetve a Balkánra és Moldovába is. A projekt más EU-tagállamokat is érdekel: Bulgária nemrégiben bejelentette, hogy csatlakozni kíván a tenger alatti kábelprojekthez.
„A Bizottságnak kétségei vannak a megállapodás uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően, mivel az nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy az uniós jog, valamint Magyarország és Románia európai uniós tagságából eredő kötelezettségei elsőbbséget élveznek a megállapodásban foglalt kötelezettségekkel szemben” – olvasható a dokumentumban.
Ezért
A román kormány az Európai Bizottság kérésének megfelelően a szöveg módosítását kívánja javasolni a megállapodásban részt vevő országok 8. miniszteri találkozóján, amelyet Bukarestben rendeznek meg a közeljövőben, mivel a változtatáshoz az összes aláíró fél írásos beleegyezésére van szükség. Addig is előkészítik a tenger alatti kábelprojektet menedzselő közös cég létrehozását, amelyet a román, az azerbajdzsáni, a georgiai és a magyar villamosenergia-rendszer üzemeltetői hoznak létre.
A Transelectrica részvételéhez a létrehozandó vegyesvállalatban a román állam által a kormányfőtitkárságon keresztül ellenőrzött üzemeltető részvényeseinek jóváhagyása szükséges. Az erre vonatkozó javaslat szerepel a Transelectrica jövő heti rendkívüli közgyűlésének napirendjén. A közös cég székhelye Bukarestben, és korlátolt felelősségű társaságként (Kft.) működik majd.
A Transelectrica által a témában összeállított dokumentum szerint
„Ami a más államok által kijelölt más érintett szervezetek társulásának lehetőségét illeti, amennyiben az alapítók egyhangúlag megállapodnak az őket kijelölő kormányok megállapodása alapján, új részvényesek is betársulhatnak a közös vállalkozásba, feltéve, hogy tiszteletben tartják a partnerek egyenlő hozzájárulását az alaptőkéhez és minden egyes partner azon jogát, hogy egy-egy igazgatót javasoljon” – áll a dokumentumban.
„Az Azerbajdzsán-Georgia-Románia-Románia-Magyarország útvonal egyenáramú kábele elérte a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének szakaszát. A következő lépések a projektcég működésének elkezdése, illetve sz európai finanszírozáshoz való hozzáférés és a műszaki dokumentáció elkészülte után a beruházásról szóló végső döntés.
közép- és hosszú távon pedig környezetbarátabb energiát alacsonyabb áron minden román állampolgár számára” – mondta tavasszal Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter.
A georgiai energiaátviteli és rendszerüzemeltető cég korábbi előzetes becslése szerint
Klaus Iohannis román államfő egy 2022-es georgiai látogatás során arról beszélt: Rmánia számára prioritást jelent a föld alatti összekapcsolt villamosenergia-átviteli vezeték kiépítése Azerbajdzsán–Georgia–Románia-útvonalon, amely összekötné a Kaszpi-tenger régióját a Fekete-tenger régiójával és az Európai Unióval. Ezzel párhuzamosan Románia és Georgia között kiépülne a tenger alatt húzódó optikai gerinchálózat az Európai Unió, Georgia és Közép-Ázsia közötti digitális összeköttetés fejlesztésére.

Klaus Iohannis államfő kedden kijelentette, hogy Románia Georgiával és több más partnerországgal együtt nagy horderejű stratégiai projektek megvalósításán dolgozik.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
1 hozzászólás