Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Románia gazdasága a harmadik negyedévben erőteljesen lelassult, jobban, mint azt a piacok várták, és az elemzők pesszimistán tekintenek a jövőbeli dinamikára, de szkeptikusan szemlélik a hivatalos statisztikák általuk „nehezen magyarázhatónak” és „legalábbis rossz minőségűnek” ítélt adatait is, amelyek nagy eltéréseket mutatnak a nyers és a szezonális értékek között. Ugyanakkor úgy vélik, az infláció csökkenése nem meggyőző, és január 1-jétől további áremelkedés várható az adó- és jövedékiadó-emelések miatt, ami késleltetheti a kamatlábak csökkenését.
2023. november 16., 20:512023. november 16., 20:51
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatsorai szerint Románia gazdasága a harmadik negyedévben 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, éves szinten pedig 0,2 százalékkal. Míg a negyedéves növekedés megfelelt az elemzői várakozásoknak, addig az éves növekedés jóval a Bloomberg által megkérdezett elemzői becslések mediánja, vagyis 2,3 százalék alatt volt, és elmaradt az UniCredit és a BCR 2,5 százalékos, valamint az ING 1,9 százalékos prognózisától is – foglalja össze friss elemzésében a Profit.ro gazdasági és pénzügyi portál.
A cikk ugyanakkor emlékeztet, a jelzett adatokból hiányoznak a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének forrásaira vonatkozó részletek – ezeket december 7-én teszik közzé –, de az elemzők már most pesszimisták az előttünk álló időszak gazdasági lendületét illetően.
„A nagyfrekvenciás gazdasági mutatók már ebben a negyedévben is borús növekedési kilátásokat mutatnak, mivel a kiskereskedelmi forgalom gyenge maradt, az ipari termelés pedig tovább csökkent. Még nem tudjuk, hogy a mezőgazdaságból származó pozitív meglepetés megvalósult-e, de ha igen, az még rosszabb teljesítményt jelentene más ágazatokban. Lehetséges, hogy a beruházások és a nettó export pozitívan járult hozzá” – véli Valentin Tătaru és Ștefan Poșea, az ING Románia közgazdászai.
A keresleti oldalon a BCR pozitív hozzájárulást vár a beruházásoktól – a mérnöki létesítmények 8,4 százalékkal nőttek július-augusztusban az előző negyedévhez mérten –, miközben a háztartások fogyasztása 1 százalékkal csökkent, és várhatóan negatívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez.
A májusban becsült 3,2 százalékról 2,2 százalékra módosította szerdán közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Az elemzés ugyanakkor aláhúzza: bár az éves infláció 8,8 százalékról 8,1 százalékra csökkent októberben szeptemberhez képest, továbbra is magas – a maginfláció még mindig kétszámjegyű, 10,4 százalékos. Eközben a Román Nemzeti Bank (BNR) és az elemzők a jövő év első felében az infláció emelkedésére számítanak az egyes termékek áfaemelése és a jövedéki adók emelése miatt.
de ez nem zárja ki azt a forgatókönyvet, hogy a kamatok hosszabb ideig magasak maradnak. A holland pénzintézet elemzői áprilisra várják az első irányadókamat-csökkentéseket, de elismerik egyúttal, hogy ezek májusig elhúzódhatnak. A BCR pedig csak májusban várja az első lépéseket, ám azt sem zárja ki, hogy a bukaresti jegybank augusztusig halogatja a kamatcsökkentést.
Az ING az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését 7,1 százalékról 7,4 százalékra, a jövő év végére vonatkozóét pedig 4,1 százalékról 4,7 százalékra módosította, az emelkedő áfa és jövedéki adók közepette. A BCR 7,5 százalékos inflációt jósol az idei év végére és 5,3 százalékot a jövő év végére, míg a BNR 2023 decemberében 7,5 százalékos, 2024 decemberében pedig 4,8 százalékos éves rátával számol (felfelé módosítva).
Tovább lassul a román gazdaság, a fiskális intézkedések és a magasabb olajárak átmenetileg megállíthatják a dezinflációt – áll az OTP Bank Románia friss gazdasági előrejelzésében.
„A statisztikai intézet adatainak minősége – enyhén szólva – továbbra is gyenge, valamint széleskörű és gyakori a kiigazítás” – rótta fel Ciprian Dascălu, a BCR vezető közgazdásza.
„Továbbra is nagy eltérések vannak a nyers és a szezonálisan kiigazított adatsorok között, ami a jelentős kiigazítások nagy kockázatával jár” – fogalmaztak az ING közgazdászai is, aláhúzva, a 0,2 százalékos éves növekedés a nyers adatsoron éles ellentétben áll a szezonálisan kiigazított adatsor 2,1 százalékos növekedésével.
„Nehéz magyarázatot találni, és részletes információk nélkül a jövőbeli közlésekben jelentős adatkiigazításokra számíthatunk, amelyek a két adat közötti különbséget csökkentik” – mutatott rá Dascălu.
Mint ismeretes, nem ez az első alkalom, amikor sokak szerint nem stimmel valami a hivatalos statisztikáknál, az elemzők tavaly még azzal is megvádolták az állami intézményt, hogy manipulálta a bruttó hazai termék adatait. Az INS vezetője, Tudorel Andrei akkor azzal próbált védekezni, hogy a GDP-adatok eltérései a román gazdaság nagyfokú szezonalitásából adódnak, amit igyekeznek beépíteni a statisztikai modellbe.
„Gyanítjuk, hogy ez inkább a statisztikai modell kiigazításainak köszönhető (amit a Nemzeti Statisztikai Intézet is elismer), és hogy a mutatók idővel normalizálódni fognak. Addig is inkább a nyers adatokra összpontosítunk, és szkeptikusabbak vagyunk a szezonálisan kiigazított adatokkal kapcsolatban” – magyarázták aggályaikat az ING közgazdászai. A szezonálisan kiigazított adatokkal számított szekvenciális (vagy negyedéves) növekedés azonban fontos a gazdasági előrejelzések szempontjából, mert ez mutathatja meg legjobban a gazdaság sebességét – emeli ki az elemzés.
a 2021-es 5,7 százalékos és a 2022-es 4,7 százalékos gyarapodás után, és fenntartja a 2024-re vonatkozó 2,8 százalékos előrejelzését.
Végezetül a Profit.ro elemzése kitekintést nyújt a nemzetközi színtérre is, aláhúzva, hogy a gazdasági növekedés összességében felgyorsult a régióban. Magyarországon a negyedéves növekedés 0,9 százalékos volt, szemben az előző negyedévi stagnálással, míg Lengyelországban 1,4 százalékos volt a bővülés üteme, szemben a második negyedévi 0,3 százalékkal. A cseh gazdaság azonban 0,3 százalékkal zsugorodott az előző negyedévi stagnálás után. Az Európai Unió gazdasága eközben már a második egymást követő negyedévben stagnált, míg az euróövezet gazdasága 0,1 százalékkal zsugorodott, szemben a második negyedévi 0,2 százalékos növekedéssel.
Hajszálnyival megelőzte Románia Magyarországot az egy főre eső hazai össztermék (GDP) tekintetében, ám ez nem jelenti azt, hogy jobban is élünk, mint az anyaországiak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!