Nincsenek jó hírek. Az árak csökkenése elsősorban attól függ, hogy mikor és hogyan rendeződik a katonai feszültség
Fotó: Facebook/International Monetary Fund
Minél több puskalövés dördül, minél több bomba robban, és minél több áldozata van a háborúnak Ukrajnában, annál nehezebb és hosszabb lesz a társadalom, a gazdaság helyreállítása – szögezte le lapunk megkeresésére Bálint Csaba makrogazdasági elemző. A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja ugyanakkor jelezte: a romániai bankrendszer stabil, védve vannak megtakarításaink, a betétbiztosítási alap százezer eurós értékig egy plusz garancia.
2022. március 12., 18:182022. március 12., 18:18
A pénzpiacok általában gyorsan reagálnak a negatív és a pozitív hírekre is, ám félő, hogy az Ukrajnában zajló háborúnak lesznek hosszú távú következményei – jelentette ki a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Hangsúlyozta: egy háború óriási sebeket okoz társadalmi és gazdasági szinten, a 21. század Európájában egy háborúnak csak vesztesei vannak. „Időre lesz szükség, amíg ezeket a sebeket nehezen, de sikerül majd begyógyítani.
– fogalmazta meg a makrogazdasági elemző. Emlékeztetett: a nemzetközi piacokon a nyersanyagárakra rendkívül kedvezőtlenül hatott a katonai konfliktus, a földgáz és a kőolaj ára tovább emelkedett. Ugyanakkor Oroszország és Ukrajna jelentős gabonatermelők és exportőrök, így amint kirobbant a háború, az európai tőzsdéken jelentősen megemelkedett a búza és a kukorica ára is.
A korrekció, az árak csökkenése elmondása szerint elsősorban attól függ, hogy mikor és hogyan rendeződik a katonai feszültség. „Közgazdászként nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni arról, hogy mikor fejeződhet be a katonai konfliktus, ezért arról is nehéz beszélni, hogy meddig maradnak az árak ezen a szinten. Ez attól függ, hogy mikor csillapodik az ukrajnai helyzet” – szögezte le Bálint Csaba. Aláhúzta:
„A lakosság körében is érzékelhető a teljesen érthető aggodalom, hiszen rettenetes filmkockákat látunk, amiket a szomszédos országból közvetítenek, ez a fogyasztást, az ingatlan célú beruházásokat is negatívan érintheti. A reálgazdaságra, a termelésre nézve a jelenlegi helyzet negatív, az infláció tekintetében további kockázatokat hordoz magában, amikor egyébként is arra számítottak, hogy idén lesz egy általános gazdasági lassulás, erre a háború ráerősített” – részletezte Bálint Csaba. Felidézte, a járvány okozta válságból kezdtünk kilábalni, nem azért, mert eltűnt a vírus, hanem mert az omikron-variáns enyhébb lefolyású betegséget okoz, kezelhetőbb a helyzet, ám ezt a képet nagyon beárnyékolja az orosz–ukrán háború.
„A háború megtépázza a piacokat, Romániához, Magyarországhoz, Lengyelországhoz, Csehországhoz földrajzilag is közel zajlik a katonai konfliktus, a válság, az elmúlt napok eseményei az árfolyamokban is meglátszanak, és a finanszírozási kamatköltségek szempontjából is kedvezőtlen hatással bírnak” – fejtette ki a jegybank igazgatótanácsának tagja.
Hozzáfűzte: a központi bank most is, mint minden válságban, például 2020 tavaszán, amikor a Covid-válság kirobbant, arra törekszik, hogy az árfolyamkilengéseket csillapítsa.
Az visszaköszönt a hírekben, hogy a pénzváltóknál nehezebb volt a helyzet, ott lecsapódott a megnövekedett készpénzkereslet, így náluk fundamentálisan nehezen magyarázható árfolyamokkal szembesülhetünk” – magyarázta Bálint Csaba, hangsúlyozva, a pénzváltók nem a nemzeti bankhoz tartoznak, külön üzletágat képviselnek, a nemzeti bank elsősorban a bankszektorért felelős.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy eddig a nagy értékű lej-euró tranzakciók általában az online térben történtek, amikor viszont nem elég elektronikusan átutalni egy összeget, hanem a készpénzt fizikailag is le kell szállítani, és oda kell adni az ügyfélnek, már megváltozik a helyzet. Eddig is, ha valaki nagyobb összeget szeretett volna felvenni a bankból készpénzben, két-három nappal előre jeleznie kellett, hogy logisztikailag juttassák el a készpénzt a bankfiókba. A hétvégeken kevés bank tart nyitva, így akkor nagyobb volt a kereslet a pénzváltóknál, de ha valaki a megszokott utat követi, a bejáratott rutin szerint időben felveszi a bankjával a kapcsolatot, jelezve, ha több ezer eurós összeget szeretne felvenni készpénzben, akkor nincsenek jelentős fennakadások.
„Természetes az aggodalom, amikor a szomszéd országban háború zajlik. Nem lehet beleszólni abba, hogy valaki úgy érzi, megnyugtatja, ha készpénzben otthon tartja a megtakarításait, ám a hazai bankrendszer stabil, az ott tartott lejek, eurók magas szintű védelmet élveznek” – szögezte le ugyanakkor Bálint Csaba. Fontosnak tartotta egyúttal leszögezni, hogy a régió országai – Románia, Magyarország, Lengyelország, Csehország – a NATO és az Európai Unió tagjai, így a helyzetük nem hasonlítható egy olyan országéhoz, amely nem tagja ezeknek a nemzetközi szervezeteknek, szövetségeknek.
„Nyugodt vagyok a romániai bankrendszer kapcsán, biztonságban, védelem alatt vannak a megtakarításaink. Miután az infláció emelkedett, az aggodalmak, a bizonytalanság növekedett még valamivel kedvezőbb betéti kamatokat is láthatunk a kereskedelmi bankok részéről” – mutatott rá Bálint Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!