
Nincsenek jó hírek. Az árak csökkenése elsősorban attól függ, hogy mikor és hogyan rendeződik a katonai feszültség
Fotó: Facebook/International Monetary Fund
Minél több puskalövés dördül, minél több bomba robban, és minél több áldozata van a háborúnak Ukrajnában, annál nehezebb és hosszabb lesz a társadalom, a gazdaság helyreállítása – szögezte le lapunk megkeresésére Bálint Csaba makrogazdasági elemző. A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja ugyanakkor jelezte: a romániai bankrendszer stabil, védve vannak megtakarításaink, a betétbiztosítási alap százezer eurós értékig egy plusz garancia.
2022. március 12., 18:182022. március 12., 18:18
A pénzpiacok általában gyorsan reagálnak a negatív és a pozitív hírekre is, ám félő, hogy az Ukrajnában zajló háborúnak lesznek hosszú távú következményei – jelentette ki a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Hangsúlyozta: egy háború óriási sebeket okoz társadalmi és gazdasági szinten, a 21. század Európájában egy háborúnak csak vesztesei vannak. „Időre lesz szükség, amíg ezeket a sebeket nehezen, de sikerül majd begyógyítani.
– fogalmazta meg a makrogazdasági elemző. Emlékeztetett: a nemzetközi piacokon a nyersanyagárakra rendkívül kedvezőtlenül hatott a katonai konfliktus, a földgáz és a kőolaj ára tovább emelkedett. Ugyanakkor Oroszország és Ukrajna jelentős gabonatermelők és exportőrök, így amint kirobbant a háború, az európai tőzsdéken jelentősen megemelkedett a búza és a kukorica ára is.
A korrekció, az árak csökkenése elmondása szerint elsősorban attól függ, hogy mikor és hogyan rendeződik a katonai feszültség. „Közgazdászként nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni arról, hogy mikor fejeződhet be a katonai konfliktus, ezért arról is nehéz beszélni, hogy meddig maradnak az árak ezen a szinten. Ez attól függ, hogy mikor csillapodik az ukrajnai helyzet” – szögezte le Bálint Csaba. Aláhúzta:
„A lakosság körében is érzékelhető a teljesen érthető aggodalom, hiszen rettenetes filmkockákat látunk, amiket a szomszédos országból közvetítenek, ez a fogyasztást, az ingatlan célú beruházásokat is negatívan érintheti. A reálgazdaságra, a termelésre nézve a jelenlegi helyzet negatív, az infláció tekintetében további kockázatokat hordoz magában, amikor egyébként is arra számítottak, hogy idén lesz egy általános gazdasági lassulás, erre a háború ráerősített” – részletezte Bálint Csaba. Felidézte, a járvány okozta válságból kezdtünk kilábalni, nem azért, mert eltűnt a vírus, hanem mert az omikron-variáns enyhébb lefolyású betegséget okoz, kezelhetőbb a helyzet, ám ezt a képet nagyon beárnyékolja az orosz–ukrán háború.
„A háború megtépázza a piacokat, Romániához, Magyarországhoz, Lengyelországhoz, Csehországhoz földrajzilag is közel zajlik a katonai konfliktus, a válság, az elmúlt napok eseményei az árfolyamokban is meglátszanak, és a finanszírozási kamatköltségek szempontjából is kedvezőtlen hatással bírnak” – fejtette ki a jegybank igazgatótanácsának tagja.
Hozzáfűzte: a központi bank most is, mint minden válságban, például 2020 tavaszán, amikor a Covid-válság kirobbant, arra törekszik, hogy az árfolyamkilengéseket csillapítsa.
Az visszaköszönt a hírekben, hogy a pénzváltóknál nehezebb volt a helyzet, ott lecsapódott a megnövekedett készpénzkereslet, így náluk fundamentálisan nehezen magyarázható árfolyamokkal szembesülhetünk” – magyarázta Bálint Csaba, hangsúlyozva, a pénzváltók nem a nemzeti bankhoz tartoznak, külön üzletágat képviselnek, a nemzeti bank elsősorban a bankszektorért felelős.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy eddig a nagy értékű lej-euró tranzakciók általában az online térben történtek, amikor viszont nem elég elektronikusan átutalni egy összeget, hanem a készpénzt fizikailag is le kell szállítani, és oda kell adni az ügyfélnek, már megváltozik a helyzet. Eddig is, ha valaki nagyobb összeget szeretett volna felvenni a bankból készpénzben, két-három nappal előre jeleznie kellett, hogy logisztikailag juttassák el a készpénzt a bankfiókba. A hétvégeken kevés bank tart nyitva, így akkor nagyobb volt a kereslet a pénzváltóknál, de ha valaki a megszokott utat követi, a bejáratott rutin szerint időben felveszi a bankjával a kapcsolatot, jelezve, ha több ezer eurós összeget szeretne felvenni készpénzben, akkor nincsenek jelentős fennakadások.
„Természetes az aggodalom, amikor a szomszéd országban háború zajlik. Nem lehet beleszólni abba, hogy valaki úgy érzi, megnyugtatja, ha készpénzben otthon tartja a megtakarításait, ám a hazai bankrendszer stabil, az ott tartott lejek, eurók magas szintű védelmet élveznek” – szögezte le ugyanakkor Bálint Csaba. Fontosnak tartotta egyúttal leszögezni, hogy a régió országai – Románia, Magyarország, Lengyelország, Csehország – a NATO és az Európai Unió tagjai, így a helyzetük nem hasonlítható egy olyan országéhoz, amely nem tagja ezeknek a nemzetközi szervezeteknek, szövetségeknek.
„Nyugodt vagyok a romániai bankrendszer kapcsán, biztonságban, védelem alatt vannak a megtakarításaink. Miután az infláció emelkedett, az aggodalmak, a bizonytalanság növekedett még valamivel kedvezőbb betéti kamatokat is láthatunk a kereskedelmi bankok részéről” – mutatott rá Bálint Csaba.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
szóljon hozzá!