Meglehet az ára az uniós mentőcsomagnak. A törlesztés lehetséges forrásait keresik Brüsszelben
Fotó: Pixabay
Hatalmas viták várhatóak a Krónikának nyilatkozó európai parlamenti képviselő szerint abból, hogy az EP új adókat vetne ki a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági károk enyhítésére kidolgozott megmentési csomagba foglalt hitel törlesztésére. Winkler Gyula erkölcsi kockázatról is beszélt, hiszen a pénzösszegeket az országok ma használják fel, viszont a törlesztés 2028 és 2058 között zajlik majd, tehát a következő generációkra marad.
2020. szeptember 20., 09:392020. szeptember 20., 09:39
2020. szeptember 20., 11:182020. szeptember 20., 11:18
Javaslatokat fogadott el az Európai Parlament, hogy a megmentési csomagra felvett 750 millió eurós kölcsönt milyen újabb bevételi forrásokból fizetnék vissza. „A kölcsön felvételéről szóló határozat a következő hetekben a tagországok parlamentjei elé kerül, az EP pedig azt javasolja, hogy egyúttal tárgyaljanak az adósság visszafizetéséről, az Európai Unió új bevételi forrásainak létrehozásáról is” – magyarázta csütörtökön a Krónika megkeresésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Az RMDSZ-es gazdasági szakértő aláhúzta, a kérdésben csak akkor dönthet az EP, ha a tagállamok is belegyeznek. Meglátása szerint ez még hosszú harc lesz, az év végéig biztosan nem dől el, a javaslatcsomagot még többször megtárgyalják és módosítják.
– mutatott rá Winkler Gyula. Felidézte, az Európai Tanács, vagyis a tagországok kormány- és államfői idén nyáron eldöntötték, hogy az Európai Unió közös hitelt vesz fel, hogy a koronavírus járvány gazdasági hatásait enyhítse, megfinanszírozza a helyreállítási tervet.
Az Unió hatáskörébe tartozik viszont a kölcsönfelvétel és a visszafizetés mechanizmusa.
Az ET döntése értelmében a kölcsönt 2028 és 2058 között fizetik vissza. „Ma használjuk fel a pénzt, mert most van baj, de azt a következő nemzedék, a gyerekeink, unokáink fogják visszafizetni, tehát van egy erkölcsi kockázata. Csak akkor éri meg felvenni a hitelt, ha gazdasági szempontból azonnal hatásai lesznek: új munkahelyek jönnek létre, új infrastruktúra épül, megfinanszírozzuk a digitalizációt. Olyan intézkedéseket kell meghozni, melyek révén nem zuhanunk mélyebbre a válságba, hanem már jövő évben elkezdődik a kilábalás” – részletezte a szakértő. Hangsúlyozta, ennek a fiatal nemzedék is a nyertese lehet, hiszen elkerülhetővé válik, hogy munkanélküliként kezdjék a szakmai pályafutásukat.
Winkler Gyula ugyanakkor úgy véli,
Ha 2027-ig nem azonosítanak újabb forrásokat, akkor a meglevőkből kell majd törleszteni a hitelt, ami azt jelenti, hogy kevesebb pénz jut a közös agrárpolitikára, az infrastruktúra-fejlesztésre. Jelenleg ugyanis az EU költségvetése három forrásból áll össze. A tagállamok befizetik a saját bruttó hazai termékük (GDP) nagyjából 1 százalékát, a külső vámok egy részét, valamint az áfa egy részét, ha az Unión belül, de országhatárokon átnyúló tranzakciók történnek. Ehhez képest javasolt az EP újabb bevételi forrásokat – mutatott rá Winkler Gyula.
Mint részletezte, a közép-kelet-európai országok részéről a legnagyobb ellenállás a közös társasági adó bevezetése miatt van. Románia vagy Magyarország abból alkot versenyképességi előnyt, és ezzel segítik a felzárkózásukat, hogy kisebb adót rónak ki. „Ha mi is el akarunk jutni a németországi vagy hollandiai szintre, akkor szükségünk van a versenyképességi előnyökre, ami Romániában például az egykulcsos adórendszer.
– mutatott rá a politikus.
A kibocsátási kereskedelemtől szintén bevételeket remél az Unió, az elkerülhetetlenül szennyező vállalatokat zöld bizonylat vásárlására kötelezik. Ez már jelenleg is működik, ám kiterjesztenék. A műanyagra szintén pluszadót vetnének ki azzal együtt, hogy jövőtől már életbe lép az egyszer használatos műanyag eszközök tilalma. A pénzügyi tranzakciókat és a digitális szolgáltatásokat szintén megadóznák.
Winkler Gyula rámutatott,
Hasonlóképpen a digitális szolgáltatások esetében, hiszen például a választási kampányban a romániai politikusok rengeteg pénzt fizetnek reklámra a közösségi médiában, ám annak az országban nincs adóvonzata. Továbbá a szén-dioxid-kibocsátás határokon átnyúló hatásait is megadóznák. „Egy szennyező cementgyár megtelepedhet Ukrajnában, ahol nincs zöldbizonylat-vásárlási kötelezettsége, ám a termékeit az Unióban forgalmazza. Tehát ha olyan terméket hoznak be az Unióba, amelynek az előállítása szennyez, azokra kivetik a pluszadót” –magyarázta Winkler Gyula.
„Az Európai Parlament most feldobott egy labdát. Minderről a következő években hatalmas viták lesznek, ám a folyamatot el kell kezdeni, hogy 2027-ig szülessen megoldás, és legyenek források, amiből törleszteni lehet a helyreállítási csomagra felvett kölcsönt” – szögezte le a politikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!