Meglehet az ára az uniós mentőcsomagnak. A törlesztés lehetséges forrásait keresik Brüsszelben
Fotó: Pixabay
Hatalmas viták várhatóak a Krónikának nyilatkozó európai parlamenti képviselő szerint abból, hogy az EP új adókat vetne ki a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági károk enyhítésére kidolgozott megmentési csomagba foglalt hitel törlesztésére. Winkler Gyula erkölcsi kockázatról is beszélt, hiszen a pénzösszegeket az országok ma használják fel, viszont a törlesztés 2028 és 2058 között zajlik majd, tehát a következő generációkra marad.
2020. szeptember 20., 09:392020. szeptember 20., 09:39
2020. szeptember 20., 11:182020. szeptember 20., 11:18
Javaslatokat fogadott el az Európai Parlament, hogy a megmentési csomagra felvett 750 millió eurós kölcsönt milyen újabb bevételi forrásokból fizetnék vissza. „A kölcsön felvételéről szóló határozat a következő hetekben a tagországok parlamentjei elé kerül, az EP pedig azt javasolja, hogy egyúttal tárgyaljanak az adósság visszafizetéséről, az Európai Unió új bevételi forrásainak létrehozásáról is” – magyarázta csütörtökön a Krónika megkeresésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Az RMDSZ-es gazdasági szakértő aláhúzta, a kérdésben csak akkor dönthet az EP, ha a tagállamok is belegyeznek. Meglátása szerint ez még hosszú harc lesz, az év végéig biztosan nem dől el, a javaslatcsomagot még többször megtárgyalják és módosítják.
– mutatott rá Winkler Gyula. Felidézte, az Európai Tanács, vagyis a tagországok kormány- és államfői idén nyáron eldöntötték, hogy az Európai Unió közös hitelt vesz fel, hogy a koronavírus járvány gazdasági hatásait enyhítse, megfinanszírozza a helyreállítási tervet.
Az Unió hatáskörébe tartozik viszont a kölcsönfelvétel és a visszafizetés mechanizmusa.
Az ET döntése értelmében a kölcsönt 2028 és 2058 között fizetik vissza. „Ma használjuk fel a pénzt, mert most van baj, de azt a következő nemzedék, a gyerekeink, unokáink fogják visszafizetni, tehát van egy erkölcsi kockázata. Csak akkor éri meg felvenni a hitelt, ha gazdasági szempontból azonnal hatásai lesznek: új munkahelyek jönnek létre, új infrastruktúra épül, megfinanszírozzuk a digitalizációt. Olyan intézkedéseket kell meghozni, melyek révén nem zuhanunk mélyebbre a válságba, hanem már jövő évben elkezdődik a kilábalás” – részletezte a szakértő. Hangsúlyozta, ennek a fiatal nemzedék is a nyertese lehet, hiszen elkerülhetővé válik, hogy munkanélküliként kezdjék a szakmai pályafutásukat.
Winkler Gyula ugyanakkor úgy véli,
Ha 2027-ig nem azonosítanak újabb forrásokat, akkor a meglevőkből kell majd törleszteni a hitelt, ami azt jelenti, hogy kevesebb pénz jut a közös agrárpolitikára, az infrastruktúra-fejlesztésre. Jelenleg ugyanis az EU költségvetése három forrásból áll össze. A tagállamok befizetik a saját bruttó hazai termékük (GDP) nagyjából 1 százalékát, a külső vámok egy részét, valamint az áfa egy részét, ha az Unión belül, de országhatárokon átnyúló tranzakciók történnek. Ehhez képest javasolt az EP újabb bevételi forrásokat – mutatott rá Winkler Gyula.
Mint részletezte, a közép-kelet-európai országok részéről a legnagyobb ellenállás a közös társasági adó bevezetése miatt van. Románia vagy Magyarország abból alkot versenyképességi előnyt, és ezzel segítik a felzárkózásukat, hogy kisebb adót rónak ki. „Ha mi is el akarunk jutni a németországi vagy hollandiai szintre, akkor szükségünk van a versenyképességi előnyökre, ami Romániában például az egykulcsos adórendszer.
– mutatott rá a politikus.
A kibocsátási kereskedelemtől szintén bevételeket remél az Unió, az elkerülhetetlenül szennyező vállalatokat zöld bizonylat vásárlására kötelezik. Ez már jelenleg is működik, ám kiterjesztenék. A műanyagra szintén pluszadót vetnének ki azzal együtt, hogy jövőtől már életbe lép az egyszer használatos műanyag eszközök tilalma. A pénzügyi tranzakciókat és a digitális szolgáltatásokat szintén megadóznák.
Winkler Gyula rámutatott,
Hasonlóképpen a digitális szolgáltatások esetében, hiszen például a választási kampányban a romániai politikusok rengeteg pénzt fizetnek reklámra a közösségi médiában, ám annak az országban nincs adóvonzata. Továbbá a szén-dioxid-kibocsátás határokon átnyúló hatásait is megadóznák. „Egy szennyező cementgyár megtelepedhet Ukrajnában, ahol nincs zöldbizonylat-vásárlási kötelezettsége, ám a termékeit az Unióban forgalmazza. Tehát ha olyan terméket hoznak be az Unióba, amelynek az előállítása szennyez, azokra kivetik a pluszadót” –magyarázta Winkler Gyula.
„Az Európai Parlament most feldobott egy labdát. Minderről a következő években hatalmas viták lesznek, ám a folyamatot el kell kezdeni, hogy 2027-ig szülessen megoldás, és legyenek források, amiből törleszteni lehet a helyreállítási csomagra felvett kölcsönt” – szögezte le a politikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!