2012. szeptember 13., 09:182012. szeptember 13., 09:18
A bizottság elnöke leszögezte, továbbra is pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság van, amely szerinte sokkal nagyobb európai egységet és európai demokráciát követel. Kijelentette, kétséget sem szabad hagyni afelől, hogy az unió elkötelezett a reformok mellett, és hogy „az euró visszafordíthatatlan”. Barroso a plenáris ülésen kifejtette, a válság oka a pénzügyi szektor felelőtlensége és a felhalmozott adósság mind a köz-, mind a versenyszférában.
Az euró a bizottság portugál vezetője szerint strukturális gondokkal küzd, amely egyensúlytalanságokat szült, Európa polgárai pedig félnek, frusztráltak, úgy érzik, életmódjuk kockán forog – hangoztatta. A korábbi intézkedésekkel kapcsolatban elítélte azt, hogy újra és újra kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az elhatározott reformokat képesek-e a tagállamok végrehajtani.
A bizottság elnöke szerint az új irány nem alapulhat múltbeli elképzeléseken. Megítélése szerint a globális világban a tagállamok önállóan nem képesek hatékonyan irányítani az eseményeket. „Míg a huszadik században egy 15 milliós ország globális szereplő lehetett, a 21. században a legnagyobb európai országok is alulmaradnak Kínával vagy az Egyesült Államokkal szemben” – mondta. José Manuel Barroso leszögezte, döntő lépésre van szükség, meg kell reformálni a szociális piacgazdaságot, stabilizálni kell az eurót, fenntartható fejlődésre van szükség, amelyhez szavai szerint elengedhetetlen a versenyképesség növelése, ami viszont strukturális reformokat igényel. Kiemelte, hogy valódi, egységes európai munkaerőpiac megteremtésére van szükség.
A bizottság elnöke rámutatott, Európában helyenként szociális vészhelyzet van, nő a szegénység és a munkanélküliség, ezért – mint mondta – a szociális védőháló nem a jólét akadálya, hanem előfeltétele annak. Rámutatott, hogy azok az országok a legversenyképesebbek és legsikeresebbek, amelyekben a legfejlettebb a szociális védelem. Ezért a 2020-ig tartó, következő uniós költségvetésben a strukturális alapokkal ösztönözni kell a foglalkoztatást - mondta.
Barroso kitért a tervezett bankunió részleteire is. Elmondta, hogy míg a pénzügyi szektor globális szintre lépett, annak szabályozása tagállami, nemzeti szinten maradt, aminek végül az adófizetők fizetik meg az árát. Ezért az Európai Bizottság arra tesz javaslatot, hogy egységes európai környezet jöjjön létre. A bankunió előfeltétele annak, hogy megoldódjon a bankszféra válsága, illetve annak is, hogy tisztességes banki feltételek alakuljanak ki Európa-szerte – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
Hangsúlyozta: a fiskális unió felé is el kell mozdulni, mert egyes tagállamok gazdasági döntései a többi országra is kihatással vannak. Ebből adódóan pedig össze kell kapcsolni a legfontosabb döntéseket. Barroso igazi fiskális irányítást sürgetett, amelyhez szerinte nincs szükség új intézményekre, azt a meglévők keretein belül kell megvalósítani.
Szorgalmazta a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) kiteljesítését. Az elnök végül kijelentette: föderációra van szükség. Nem egy szuperállam, hanem egy olyan demokratikus föderáció mellett tett hitet, amely új szintre helyezi az európai együttműködést, amelyhez hosszabb távon szavai szerint elengedhetetlen az uniós szerződés módosítása is. Ez, mondta, nehéz feladat lesz, de ennek nem szabad eltérítenie az Uniót a valódi gazdasági és monetáris unió megteremtésétől. A politikus leszögezte, senkit sem kényszerítenek sem arra, hogy ebben részt vegyen, sem arra, hogy ebből kimaradjon.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.