2012. szeptember 13., 09:182012. szeptember 13., 09:18
A bizottság elnöke leszögezte, továbbra is pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság van, amely szerinte sokkal nagyobb európai egységet és európai demokráciát követel. Kijelentette, kétséget sem szabad hagyni afelől, hogy az unió elkötelezett a reformok mellett, és hogy „az euró visszafordíthatatlan”. Barroso a plenáris ülésen kifejtette, a válság oka a pénzügyi szektor felelőtlensége és a felhalmozott adósság mind a köz-, mind a versenyszférában.
Az euró a bizottság portugál vezetője szerint strukturális gondokkal küzd, amely egyensúlytalanságokat szült, Európa polgárai pedig félnek, frusztráltak, úgy érzik, életmódjuk kockán forog – hangoztatta. A korábbi intézkedésekkel kapcsolatban elítélte azt, hogy újra és újra kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az elhatározott reformokat képesek-e a tagállamok végrehajtani.
A bizottság elnöke szerint az új irány nem alapulhat múltbeli elképzeléseken. Megítélése szerint a globális világban a tagállamok önállóan nem képesek hatékonyan irányítani az eseményeket. „Míg a huszadik században egy 15 milliós ország globális szereplő lehetett, a 21. században a legnagyobb európai országok is alulmaradnak Kínával vagy az Egyesült Államokkal szemben” – mondta. José Manuel Barroso leszögezte, döntő lépésre van szükség, meg kell reformálni a szociális piacgazdaságot, stabilizálni kell az eurót, fenntartható fejlődésre van szükség, amelyhez szavai szerint elengedhetetlen a versenyképesség növelése, ami viszont strukturális reformokat igényel. Kiemelte, hogy valódi, egységes európai munkaerőpiac megteremtésére van szükség.
A bizottság elnöke rámutatott, Európában helyenként szociális vészhelyzet van, nő a szegénység és a munkanélküliség, ezért – mint mondta – a szociális védőháló nem a jólét akadálya, hanem előfeltétele annak. Rámutatott, hogy azok az országok a legversenyképesebbek és legsikeresebbek, amelyekben a legfejlettebb a szociális védelem. Ezért a 2020-ig tartó, következő uniós költségvetésben a strukturális alapokkal ösztönözni kell a foglalkoztatást - mondta.
Barroso kitért a tervezett bankunió részleteire is. Elmondta, hogy míg a pénzügyi szektor globális szintre lépett, annak szabályozása tagállami, nemzeti szinten maradt, aminek végül az adófizetők fizetik meg az árát. Ezért az Európai Bizottság arra tesz javaslatot, hogy egységes európai környezet jöjjön létre. A bankunió előfeltétele annak, hogy megoldódjon a bankszféra válsága, illetve annak is, hogy tisztességes banki feltételek alakuljanak ki Európa-szerte – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
Hangsúlyozta: a fiskális unió felé is el kell mozdulni, mert egyes tagállamok gazdasági döntései a többi országra is kihatással vannak. Ebből adódóan pedig össze kell kapcsolni a legfontosabb döntéseket. Barroso igazi fiskális irányítást sürgetett, amelyhez szerinte nincs szükség új intézményekre, azt a meglévők keretein belül kell megvalósítani.
Szorgalmazta a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) kiteljesítését. Az elnök végül kijelentette: föderációra van szükség. Nem egy szuperállam, hanem egy olyan demokratikus föderáció mellett tett hitet, amely új szintre helyezi az európai együttműködést, amelyhez hosszabb távon szavai szerint elengedhetetlen az uniós szerződés módosítása is. Ez, mondta, nehéz feladat lesz, de ennek nem szabad eltérítenie az Uniót a valódi gazdasági és monetáris unió megteremtésétől. A politikus leszögezte, senkit sem kényszerítenek sem arra, hogy ebben részt vegyen, sem arra, hogy ebből kimaradjon.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.