Bár most kicsivel jobban fut a szekér, Románia továbbra is szegényebb, mint Magyarország

És hogy könnyebben érthető legyen, mindezt olyan nyelven magyarázta el, amit mindenki megérthet, még azok is, akik egyáltalán nem járatosak a gazdasági fogalmakban.

„Az a tény, hogy az egy főre jutó GDP hasonló, mint Portugáliáé vagy más országoké, a mai jövedelmünket jelzi. Tehát most jutott oda, hogy a szomszédjával megegyező fizetéssel rendelkezik. Ami eddig magas volt. És most végre a romániai polgár is annyit keres, mint a szomszédja. Azonban a szomszédja sok éven vagy évtizeden keresztül kapta ezt a fizetést. Ezért van a szomszédjának nagyobb háza, több tehene és birkája, több teje és sajtja. Tehát bármit is mond, a szomszédjához képest ő még mindig szegény.

– húzta alá a gazdasági szakember.

korábban írtuk

Eurostat: Románia Magyarországgal és Portugáliával egy szinten a vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben

Románia, Magyarország és Portugália vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső bruttó hazai terméke (GDP-je) 2022-ben egyaránt elérte az uniós átlag 77 százalékát – derül ki az Eurostat csütörtökön közölt becsült adataiból.

Bogdan Glăvan a továbbiakban kifejtette, mitől függ a jólét, és hogy bármennyire is jól néznek ki egyes számadatok, azok nem mondanak el mindent. Azt is elmagyarázta, mi az oka annak, hogy bár egy tényező tekintetében megelőzte Románia Magyarországot, miért vagyunk sokkal szegényebbek, ahogy amúgy az Eurostat egyéb adatai is mutatják.

„A jólétünk, bármely ország jóléte nagymértékben függ az idővel felhalmozott tőkétől. Vagyis attól, hogy mennyit halmozunk fel. Hiába keresünk most annyit vagy tán picivel többet, mint a portugálok vagy a magyarok, ha az általunk felhalmozott tőke sokkal kevesebb.

– fejtette ki a közgazdász.

korábban írtuk

Románia ledolgozta uniós lemaradása csaknem kétharmadát a GDP tekintetében

Románia az utóbbi két évtizedben behozta az európai uniós GDP-átlaghoz viszonyított lemaradása csaknem kétharmadát.

Beszélt ugyanakkor arról a friss Eurostat-statisztikáról is, amely a romániai ipar erőteljes visszaesését mutatja. És a kilátások sem túl fényesek, különösen azért, mert az európai országok gazdasága nehéz időszakon megy keresztül, és a megrendelések hiánya ugyanúgy érinti a romániai vállalatokat, mint a magas energiaárak.

„A visszaesés már korábban is látható volt. Nem kizárt, hogy jövőre még nagyobb lesz emiatt. Az iparra gyakorolt energiasokkot véleményem szerint már láttuk, és az ipari termelés visszaesése, amiről az Országos Statisztikai Intézet is beszél, nagyrészt éppen az energiatermelés visszaeséséből származik. Alapvetően nem volt kinek eladni az energiát. És a helyzet bonyolult. Ott van a feldolgozóipari termelés csökkenése, aminek a hátterében természetesen szintén az emelkedő energiaköltségek és a nyugati termelés csökkenésének állnak. Össze vagyunk kapcsolva, vagyis alkatrészeket gyártunk a nyugat-európai vállalatok számára, és ha nekik rosszul megy, akkor nekünk is rosszul megy” – magyarázta a közgazdász.

A román gazdaságnak továbbra is számos kihívással kell szembenéznie, amelyekhez a kormány által nemrég elfogadott – jelenleg alkotmánybírósági elbírálás alatt álló – új költségvetési intézkedések terhei is hozzáadódnak. Ebben az összefüggésben az ipar valószínűleg továbbra is zsugorodni fog, és csak a nyugat-európai gazdaságok pozitív fejlődése segíthet Románián, amire egyelőre semmi jel nem utal.