Fotó: Pixabay
Hajszálnyival megelőzte Románia Magyarországot az egy főre eső hazai össztermék (GDP) tekintetében, ám ez nem jelenti azt, hogy jobban is élünk, mint az anyaországiak. Bogdan Glăvan közgazdász szerint hiába keres valaki végre ugyanannyit, mint a gazdag szomszédja, ha utóbbi az évek során a nagy bevételéből tetemes vagyont halmozott fel.
2023. október 16., 20:342023. október 16., 20:34
Az Eurostat adatai szerint Románia az egy főre jutó GDP uniós átlaghoz viszonyított rangsorában hajszálnyival megelőzte Magyarországot: a múlt hét közepén közzétett adatsorok szerint Románia elérte az uniós átlag 76,7 százalékát, miközben Magyarország 76,6 százalékon áll. Az Adevărul Bogdan Glăvan közgazdászprofesszorral beszélgetett, hogy kiderítse, melyik Románia az igazi: a politikusoké, akik arról biztosítanak bennünket, hogy egy virágzó országban élünk, ahol a pörög gazdaság, vagy az, amit nap mint nap látunk, amikor mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk bevásárláskor vagy adófizetéskor.
Az elemző szerint a helyzet teljesen más, mint amit a román hatóságok bemutatnak. Úgy véli, még az Eurostat által közzétett adatok sem tükrözik a valóságot, és
És hogy könnyebben érthető legyen, mindezt olyan nyelven magyarázta el, amit mindenki megérthet, még azok is, akik egyáltalán nem járatosak a gazdasági fogalmakban.
„Az a tény, hogy az egy főre jutó GDP hasonló, mint Portugáliáé vagy más országoké, a mai jövedelmünket jelzi. Tehát most jutott oda, hogy a szomszédjával megegyező fizetéssel rendelkezik. Ami eddig magas volt. És most végre a romániai polgár is annyit keres, mint a szomszédja. Azonban a szomszédja sok éven vagy évtizeden keresztül kapta ezt a fizetést. Ezért van a szomszédjának nagyobb háza, több tehene és birkája, több teje és sajtja. Tehát bármit is mond, a szomszédjához képest ő még mindig szegény.
– húzta alá a gazdasági szakember.
Románia, Magyarország és Portugália vásárlóerő-paritáson számított egy főre eső bruttó hazai terméke (GDP-je) 2022-ben egyaránt elérte az uniós átlag 77 százalékát – derül ki az Eurostat csütörtökön közölt becsült adataiból.
Bogdan Glăvan a továbbiakban kifejtette, mitől függ a jólét, és hogy bármennyire is jól néznek ki egyes számadatok, azok nem mondanak el mindent. Azt is elmagyarázta, mi az oka annak, hogy bár egy tényező tekintetében megelőzte Románia Magyarországot, miért vagyunk sokkal szegényebbek, ahogy amúgy az Eurostat egyéb adatai is mutatják.
„A jólétünk, bármely ország jóléte nagymértékben függ az idővel felhalmozott tőkétől. Vagyis attól, hogy mennyit halmozunk fel. Hiába keresünk most annyit vagy tán picivel többet, mint a portugálok vagy a magyarok, ha az általunk felhalmozott tőke sokkal kevesebb.
– fejtette ki a közgazdász.
Románia az utóbbi két évtizedben behozta az európai uniós GDP-átlaghoz viszonyított lemaradása csaknem kétharmadát.
Beszélt ugyanakkor arról a friss Eurostat-statisztikáról is, amely a romániai ipar erőteljes visszaesését mutatja. És a kilátások sem túl fényesek, különösen azért, mert az európai országok gazdasága nehéz időszakon megy keresztül, és a megrendelések hiánya ugyanúgy érinti a romániai vállalatokat, mint a magas energiaárak.
„A visszaesés már korábban is látható volt. Nem kizárt, hogy jövőre még nagyobb lesz emiatt. Az iparra gyakorolt energiasokkot véleményem szerint már láttuk, és az ipari termelés visszaesése, amiről az Országos Statisztikai Intézet is beszél, nagyrészt éppen az energiatermelés visszaeséséből származik. Alapvetően nem volt kinek eladni az energiát. És a helyzet bonyolult. Ott van a feldolgozóipari termelés csökkenése, aminek a hátterében természetesen szintén az emelkedő energiaköltségek és a nyugati termelés csökkenésének állnak. Össze vagyunk kapcsolva, vagyis alkatrészeket gyártunk a nyugat-európai vállalatok számára, és ha nekik rosszul megy, akkor nekünk is rosszul megy” – magyarázta a közgazdász.
A román gazdaságnak továbbra is számos kihívással kell szembenéznie, amelyekhez a kormány által nemrég elfogadott – jelenleg alkotmánybírósági elbírálás alatt álló – új költségvetési intézkedések terhei is hozzáadódnak. Ebben az összefüggésben az ipar valószínűleg továbbra is zsugorodni fog, és csak a nyugat-európai gazdaságok pozitív fejlődése segíthet Románián, amire egyelőre semmi jel nem utal.
Minap az amerikai Bloomberg arról cikkezett, hogy Románia már az év vége előtt megelőzheti Lengyelországot a gazdasági jólét tekintetében. A a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja hétfői Facebook-posztjában viszont leszögezte: számtásaik szerint ez a becslés túlzottan optimista. „Az elmúlt 10 év átlagos növekedési rátái alapján előrejelzésünk azt mutatja, hogy ez az előzés leghamarabb 2025 valósulhat meg. Ennek érdekében azonban Románia előbb a költségvetési hiányt kellene hatékonyan kezelje, megteremtve ezzel a lehetőséget egy fenntarthatóbb GDP/fő növekedésnek” – fogalmaztak a közgazdászok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!