Fotó: Gozner Gertrud
2009. október 12., 09:502009. október 12., 09:50
A közép-európai országok kormányai nem kivételeztek saját bankjaikkal, pedig a válság miatt számos, korábban elfogadottnak tekintett magatartási szabály alól ki lehetett bújni – derül ki a Scale Consulting elemzéséből, amelyben a tanácsadó cég a pénzügyi és banki válság kezelésének régiós gyakorlatát elemzi. Belgiumban, Hollandiában, Németországban vagy éppen Nagy-Britanniában rendre előfordultak jelentős állami beavatkozással járó bankmentő akciók.
„Csakis a jövő döntheti majd el, hogy a nem beavatkozással a közép-európai országok egyedülálló alkalmat mulasztottak-e el, és ezzel felelőtlenek voltak, vagy éppen így védték megfelelő módon az adófizetők érdekeit” – idézi az elemzést ismertető sajtóközlemény Bernáth Tamást, a Scale Consulting ügyvezető partnerét. A közép-európai régió országainak bankszektorában jellemzően nagy nemzetközi pénzintézetek uralják az egyes nemzeti piacokat. Ugyanakkor mindenhol akadnak hazai kézben lévő jelentős és kisebb bankok is, akár állami résztulajdonban, akár teljesen magánkézben.
A közelmúlt pénzügyi válsága idején különösen élesen vetődött fel a kérdés: vajon mit tesznek, mit tehetnek az egyes államok hazai bankjaik érdekében. Az Európai Unió ugyanis szigorúan szabályozza a piactorzító állami beavatkozások lehetőségét, és árgus szemmel figyeli az esetleges jogsértéseket. Másfelől, rendkívüli időkben rendkívüli intézkedések születhetnek. Nyugat-Európában így került sor például a belga Fortis állami megsegítésére, a német WestLB feltőkésítésére vagy a brit Royal Bank of Scotland „államosítására”.
| Hamarosan újabb állami tőkeinjekcióra szorulhat a két vezető amerikai jelzáloghitel-finanszírozó intézet, a Fannie Mae és a Freddie Mac. A testvérintézmények élére kinevezett kormánytisztviselő, Edward DeMarco közölte: a bizonytalan konjunkturális kilátások, a lakásárak alakulása és a jelzáloghitel-állomány további romlása miatt a társaságok helyzete változatlanul nehéz, hamarosan ismét támogatásra szorulhatnak. A hitelválságban tavaly ősszel megrendült cégek mostanáig 96 milliárd dollárt hívtak le az összeomlás elkerülése céljából számukra biztosított 200 milliárd dolláros központi alapból. A szenátusi bizottság becslése szerint összesen 400 milliárd dollárnyi közpénzt emészthet fel a két vezető jelzálog-finanszírozó stabilizálása. |
Közép-Kelet-Európában a tanulmány szerint sokszínű a kép, a régió viszonylag kicsiny és kevéssé tehetős országai egyáltalán nem siettek egységesen a hazai bankok megsegítésére. Lengyelországban, a régió legnépesebb országában a többségi állami tulajdonban álló PKO PB semmilyen közvetlen támogatást nem kapott, bár a szektor egészét megsegítette a Nemzeti Bank, például banki kötvények nyíltpiaci felvásárlásával.
Romániában viszont a kormány félmilliárd euróval megemelte a tisztán állami tulajdonban lévő CEC Bank alaptőkéjét, miközben egyértelműen a bank feladatául szabta, hogy olcsó hitelekkel segítse a kis- és középvállalkozások talpon maradását.
A szintén hazai, de majdnem teljesen magánkézben lévő Transilvania Bank, az ország negyedik legnagyobb pénzintézete ugyanakkor semmilyen előnyt nem kovácsolhatott kivételes helyzetéből, sőt hátrányba került a nagy, „otthonról” frissen feltőkésített bankcsoportokkal – például Erste, Société Générale, Unicredit – szemben.
Magyarországon az OTP és az FHB számít jelentős hazai szereplőnek, míg a takarékszövetkezetek részben széttagoltságuk miatt, részben átlagnál jóval erősebb forrásellátottságuk miatt nem igazán kerültek szóba mentőakciók célpontjaként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok