Fotó: Gozner Gertrud
2009. október 12., 09:502009. október 12., 09:50
A közép-európai országok kormányai nem kivételeztek saját bankjaikkal, pedig a válság miatt számos, korábban elfogadottnak tekintett magatartási szabály alól ki lehetett bújni – derül ki a Scale Consulting elemzéséből, amelyben a tanácsadó cég a pénzügyi és banki válság kezelésének régiós gyakorlatát elemzi. Belgiumban, Hollandiában, Németországban vagy éppen Nagy-Britanniában rendre előfordultak jelentős állami beavatkozással járó bankmentő akciók.
„Csakis a jövő döntheti majd el, hogy a nem beavatkozással a közép-európai országok egyedülálló alkalmat mulasztottak-e el, és ezzel felelőtlenek voltak, vagy éppen így védték megfelelő módon az adófizetők érdekeit” – idézi az elemzést ismertető sajtóközlemény Bernáth Tamást, a Scale Consulting ügyvezető partnerét. A közép-európai régió országainak bankszektorában jellemzően nagy nemzetközi pénzintézetek uralják az egyes nemzeti piacokat. Ugyanakkor mindenhol akadnak hazai kézben lévő jelentős és kisebb bankok is, akár állami résztulajdonban, akár teljesen magánkézben.
A közelmúlt pénzügyi válsága idején különösen élesen vetődött fel a kérdés: vajon mit tesznek, mit tehetnek az egyes államok hazai bankjaik érdekében. Az Európai Unió ugyanis szigorúan szabályozza a piactorzító állami beavatkozások lehetőségét, és árgus szemmel figyeli az esetleges jogsértéseket. Másfelől, rendkívüli időkben rendkívüli intézkedések születhetnek. Nyugat-Európában így került sor például a belga Fortis állami megsegítésére, a német WestLB feltőkésítésére vagy a brit Royal Bank of Scotland „államosítására”.
| Hamarosan újabb állami tőkeinjekcióra szorulhat a két vezető amerikai jelzáloghitel-finanszírozó intézet, a Fannie Mae és a Freddie Mac. A testvérintézmények élére kinevezett kormánytisztviselő, Edward DeMarco közölte: a bizonytalan konjunkturális kilátások, a lakásárak alakulása és a jelzáloghitel-állomány további romlása miatt a társaságok helyzete változatlanul nehéz, hamarosan ismét támogatásra szorulhatnak. A hitelválságban tavaly ősszel megrendült cégek mostanáig 96 milliárd dollárt hívtak le az összeomlás elkerülése céljából számukra biztosított 200 milliárd dolláros központi alapból. A szenátusi bizottság becslése szerint összesen 400 milliárd dollárnyi közpénzt emészthet fel a két vezető jelzálog-finanszírozó stabilizálása. |
Közép-Kelet-Európában a tanulmány szerint sokszínű a kép, a régió viszonylag kicsiny és kevéssé tehetős országai egyáltalán nem siettek egységesen a hazai bankok megsegítésére. Lengyelországban, a régió legnépesebb országában a többségi állami tulajdonban álló PKO PB semmilyen közvetlen támogatást nem kapott, bár a szektor egészét megsegítette a Nemzeti Bank, például banki kötvények nyíltpiaci felvásárlásával.
Romániában viszont a kormány félmilliárd euróval megemelte a tisztán állami tulajdonban lévő CEC Bank alaptőkéjét, miközben egyértelműen a bank feladatául szabta, hogy olcsó hitelekkel segítse a kis- és középvállalkozások talpon maradását.
A szintén hazai, de majdnem teljesen magánkézben lévő Transilvania Bank, az ország negyedik legnagyobb pénzintézete ugyanakkor semmilyen előnyt nem kovácsolhatott kivételes helyzetéből, sőt hátrányba került a nagy, „otthonról” frissen feltőkésített bankcsoportokkal – például Erste, Société Générale, Unicredit – szemben.
Magyarországon az OTP és az FHB számít jelentős hazai szereplőnek, míg a takarékszövetkezetek részben széttagoltságuk miatt, részben átlagnál jóval erősebb forrásellátottságuk miatt nem igazán kerültek szóba mentőakciók célpontjaként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Látogatottsági adatok