Bálint Csaba
Fotó: Facebook/OTP Bank Románia
Intézkedés-sorozattal sietett a koronavírus-járvány okozta válság hatásainak enyhítésére a Román Nemzeti Bank (BNR). A döntésekről Bálint Csabával, a jegybank igazgatótanácsának tagjával beszélgettünk.
2020. március 28., 09:072020. március 28., 09:07
2020. március 28., 09:092020. március 28., 09:09
A Román Nemzeti Bank (BNR) döntései igyekeznek enyhíteni a koronavírus-járvány okozta válság hatását a gazdaságban – szögezte le megkeresésünkre Bálint Csaba. A bukaresti jegybank igazgatótanácsának tagját azt követően faggattuk, hogy a BNR 2 százalékra csökkentette az alapkamatot, szűkítette a kamatfolyosó határait. Megtudtuk: ezeken túl új repóügyleteket is bevezet, és a másodlagos piacon tartósan is állampapírokat vásárol a piaci likviditás növelése érdekében. A jövőre nézve pedig kilátásba helyezte a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátájának további csökkentését.
Bálint Csaba úgy véli, ebben a nehéz időszakban a sajtó által is történelminek nevezett lépések sem jelentenek teljes gyógyírt, de képesek csillapítani a járvány okozta sokk gazdasági hatásait. „A jegybank döntései több forrást, likviditást tesznek elérhetővé a kereskedelmi bankok számára, ezt felhasználva a pénzintézetek segítséget nyújthatnak a reálgazdaságnak, illetve a költségvetés finanszírozását is megkönnyíthetik” – szögezte le a pénzügyi szakértő.
A központi bank intézkedései hatására alacsonyabb finanszírozási költséggel több forrás áll a bankrendszer rendelkezésére. Bálint Csaba rámutatott,
Kínában és Dél-Koreában, ahol már lecsengőben van a járvány, a gazdaságot támogató számos lépés ellenére is jelentős volt a visszaesés. A járvány miatt a vállalatok árbevétele visszaesik, a turizmusban vagy vendéglátásban működő cégek esetében pedig akár le is nullázódhat. „Azok a vállalatok, melyeknek nem voltak tartalékaik, hamar elbocsátásokat kezdeményezhetnek, vagy már meg is tették, ez pedig a lakosságot és végül az állami szektort is érzékenyen érinti a csökkenő bevételek miatt” – szemléltette a Krónikának Bálint Csaba.
Éppen ezért most a vállalati likviditási gondok enyhítésére fontos összpontosítani, hogy minél több, egyébként jól menedzselt és tisztességes vállalkozás talpon maradjon, ezen keresztül pedig minél több munkahelyet sikerüljön megőrizni.
– szögezte le a BNR igazgatótanácsának tagja. Szerinte az a prioritás, hogy minél több vállalat és munkahely átvészelje ezt az időszakot. „Bízom benne, hogy sikerül a lehető leggyorsabban megfékezni a járványt, ez mindannyiunk közös felelőssége. Ennek függvényében lehet majd a gazdaságot is újra magasabb lángra tekerni, a nap újra fel fog kelni” – fogalmazott Bálint Csaba.
Fotó: Kozán István
Mint a szakember rámutatott, a jegybank a likviditásbővítő lépéseivel – repóügyletek, állampapír-vásárlás a másodlagos piacról – igyekszik arra ösztönözni a kereskedelmi bankokat, hogy átstrukturálhassák a hiteleket, a törlesztőrészletek határidejét kitolhassák, és ezzel csillapítsák a vállalkozásokra és háztartásokra nehezedő terheket. Ezenfelül a jegybank a szabályozási kereteken is lazított az európai hatóságokkal egyetemben.
Ezért a rendkívüli helyzetre való tekintettel európai szinten és Romániában is az a döntés született, hogy enyhítenek a szabályozáson, így átstrukturálás esetén a plusztartaléktól el lehet tekinteni, részletezte Bálint Csaba.
A jegybank ugyanakkor a likviditási szabályozáson is lazított, azért hogy a kereskedelmi bankok minél több forrást tudjanak a reálgazdaság és a költségvetés számára biztosítani. Erre azért volt szükség, hogy a bankok a szabályozásnak való megfelelés miatt ne vágják vissza hitelezési vonalaikat. A repóügyletek tulajdonképpen csereügyletet jelentenek, amelyen keresztül a kereskedelmi bankok a náluk lévő állampapírért cserébe a központi banktól lejalapú forrást kapnak előre meghatározott időre. Amikor az ügylet lejár, az eszközöket visszacserélik.
Továbbá arról is döntöttek, hogy a központi bank akár a másodlagos piacon forgó román állampapírokból is vásárolhat. Ez már nem csereügylet, hanem egy még erősebb eszköz, hiszen ezen keresztül a likviditást időkorlát nélkül a pénzügyi rendszer részére bocsátja a jegybank. A kamatcsökkentés és a kamatfolyosó szűkítése azt célozta, hogy az irányadó bankközi kamatlábat, a ROBOR-t mérsékeljék, hiszen akkor a hitel törlesztőrészlete is kisebb lesz.
Ha a bankok többletlikviditáshoz jutnak, az állam finanszírozási költségeit is mérséklik, így az könnyebben tudja biztosítani a gazdasági válságkezelő intézkedéseket, például a kényszerszabadságok finanszírozását. „Bízunk benne hogy a többletforrásokat a bankrendszer képes lesz sikeresen átcsatornázni a háztartások, a vállalatok és a költségvetés irányába” – szögezte le Bálint Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!