Bajban vannak a bankok, nincs kereslet a hitelekre

Radu Graţian Gheţea hangsúlyozta, az elkövetkezőkben a magánszféra elbocsátásait is meg fogják sínyleni a pénzintézetek. „Azonban július elsejétől egy új helyzettel kell szembenéznünk. Egyértelmű, hogy a közszférában dolgozók a 25 százalékos bércsökkentés után már nem tudnak törleszteni. S ehhez még hozzáadódik, hogy az elmúlt időszak természeti katasztrófái is sok ember számára okoztak veszteséget” – hangoztatta a szakember, aki szerint ugyankkor valamennyi pénzintézet készen áll a hitelek átütemezésére.

Nincs hitelezés, a megtakarításokra koncentrálnak

Radu Graţian Gheţea egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy egy éve gyakorlatilag szünetel a lakossági hitelezés, a magánszemélyek részéről szinte egyáltalán nincs kereslet sem a lej, sem pedig a valutaalapú kölcsönök iránt. „A bankok készek hitelt nyújtani, de sajnos nincs kereslet. Nekünk is, akárcsak a nagykereskedőknek, új megoldásokat kell találnunk” – vetette fel a szakember. Szerinte egyébként a mezőgazdaság fogja fellendíteni a hitelezést. Gheţea – aki egyben a CEC Bank vezetője is – elmondta, az általa vezetett pénzintézetnél egyetlen mezőgazdasági hitel törlesztésével sem maradtak el eddig az igénylők, pedig ez a szegmens teszi ki kölcsönportfoliójuk 18 százalékát. A szakértő arról is beszámolt, hogy a bankok jelen helyzetben a megtakarításokra összpontosítanak, azért is emelték például a CEC-nél a letéti kamatot 16 százalékra, hogy serkentsék a megtakarítási kedvet. „Ma fontosabbak a banki letétek, mint korábban. Régebben ugyanis, ha kimerültek a pénzkészleteink, telefonáltunk Bécsbe, Athénba vagy éppen Párizsba, és jött a pénz. Ma azonban már nincs pénz. A Román Nemzeti Bank (BNR) nem nyomtat új bankjegyeket. Nem is lenne tanácsos. Most mintegy nevelnünk kell a lakosságot arra, hogyan kell eljárni válsághelyzetben” – részletezte. Hozzátette: sajnos a lakosság részéről a bankok iránt is egyfajta orvosszindróma érvényesül. „Nem jönnek be a pénzintézetekhez tanácsot kérni, mi a teendő válsághelyzetben, mint ahogy orvoshoz sem mernek elmenni, ha problémát észlelnek, hogy nehogy megtudják, betegek. Inkább otthon maradnak, és jobbnak látják, ha nem tudják, mi bajuk” – véli a bankár.

Biztonságban vannak a letétek

A Romániai Bankok Szövetségének elnöke egyben meg kívánta nyugtatni a lakosságot. Mint hangsúlyozta, jelen pillanatban a bankok biztosítási alapja stabil, s egyáltalán nem áll fenn annak a veszélye, hogy a magánszemélyek elveszítsék letétbe helyezett pénzösszegeiket. Emlékeztetett, jelenleg 50 ezer euróig garantálnak a bankok a letétekért, azonban az idei év végére ezt az összeget 100 ezer euróra fogják emelni. A banki megtakarítások 16 százalékos adózása kapcsán a szakember elmondta, előfordulhat, hogy a bankok különféleképpen ültetik gyakorlatba az intézkedést, hisz külön kategóriákat alakíthatnak ki például a letétek időtartama szerint. Azonban – szögezte le – valamennyi banknak alkalmaznia kell azt, mivel járhatnak el törvénytelenül. Mint elmondta, a bankárok már levélben fordultak a pénzügyminisztériumhoz, hogy mielőbb hozza nyilvánosságra a törvény alkalmazási metodológiáját, s ígéretet kaptak, hogy ez már a héten megtörténik. „Nem hiszem, hogy a 16 százalékos adó befolyással lesz a takarékossági kedvre. Hasonlóan járnak el más országokban is. Azonban bízunk abban, hogy a későbbiekben módosítani fogják ezt az intézkedést” – összegzett Radu Graţian Gheţea.

Nem éri meg kényszer-végrehajtani

Arra a kérdésre, hogyan fognak eljárni a nem törlesztő ügyfelek esetében, Radu Graţian Gheţea leszögezte, a kényszervégrehajtás semmiképp sem jelent megoldást. Mint tájékoztatott, hiába veszik el az adósok garanciába helyezett ingatlanjait, mivel azokat jelen pillanatban szinte lehetetlen értékesíteni, nincs piaca az ingatlanoknak. Példaként egy Temes megyei esetet hozott fel, ahol egy fizetésképtelen cégtől egy 830 ezer lej értékű ingatlant vettek el az adósság fejében, viszont annyira áron alul tudták csak eladni azt, hogy még a kényszervégrehajtással megbízott céget sem tudták abból teljesen kifizetni.
A bankárok szövetségének elnöke szerint ugyanakkor egyre biztosabb, hogy a közeljövőben egyetlen jogi személy sem vehet majd fel hitelt garancia nélkül. „A bankok nem fognak jótállás nélkül kölcsönt nyújtani, főleg a jelen körülmények között. Nem hiszem, hogy van bank, amely örül annak, hogy most 1 millió lejes kölcsönt ad, a hónap végén pedig 300 vagy 600 ezer lejes tartalékot kell létrehoznia. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy költekezzünk csak azért, hogy hiteleket nyújthassunk. Nem vagyunk jótékonysági intézmények” – szögezte le Radu Graţian Gheţea.