
Nem értem, miért tartja a kormány adócsalások melegágyának a szépségipart, hiszen a legtöbb szalon minimális forgalommal dolgozik – szögezte le a Krónika kérdésére Dull Krisztina kozmetikus, a nagyváradi Geisha szalon tulajdonosa. „Én valamennyi apróságot igyekszem minél pontosabban bevallani az adóhivatalnak, minden, a munkánkhoz szükséges anyagot csak hivatalos számlával vásárolok, hiszen akár a legkisebb büntetés is tönkreteheti az üzletemet” – magyarázta a cégvezető.
A Geisha szalonban összesen ketten dolgoznak, Dull Krisztinán kívül egyetlen alkalmazottja van a cégnek, a manikűrös. A tulajdonos bevallja: az átalányadó bevezetése óta megfordult a fejében, hogy felfüggeszti a cég tevékenységét, és újra magánvállalkozóként dolgozik majd szakmájában, ahogyan kezdte, céget ugyanis mindössze két éve indított. „Először is így sokkal kevesebb adót kellene fizetnem, másodsorban a kiadásaim is csökkennének, hiszen nem lennék köteles például könyvelőt alkalmazni. S ráadásul az átalányadó sem sújtana” – mondta. Főként azzal, hogy az adónem kiszámításánál a cégek forgalmát is figyelembe veszi, a kicsiket teszi tönkre a kormány, akik eleve aprócska összegekkel dolgoznak – véli a kozmetikus.
„Az a véleményem az egészről, hogy nem kellemes naponta munkába járni, és szinte semmit nem vinni haza” – szögezte le lapunknak hajszárítás közben az egyik belvárosi szépségszalon fodrász tulajdonosa. A hölgy tíz éve működteti cégét ugyanazon a helyen, nála is összesen ketten állnak a cég alkalmazásában, a harmadik magánvállalkozóként dolgozik az aprócska szalonban. „Olyan pici összegek mellett, amilyenekkel mi dolgozunk, nagyon könnyű egy adóval mindent tönkretenni” – mondta a fodrász, aki úgy gondolja, ha megpróbálna sem tudna adócsalást elkövetni, legfeljebb egy hajvágás árát lehetne így illegálisan megspórolni, de természetesen ez eszébe sem jut.
Mindkét beszélgetőpartnerünk ugyanakkor szomorúan számolt be arról is, hogy a gazdasági válság miatt számottevően megcsappant forgalmuk, ez is egyre közelebb viszi őket a csődhöz.
Mini közvélemény-kutatásunk során kiderült, Kovászna megyében egyéni vállalkozóként működnek és adóznak a szépségiparban dolgozók, így nem érinti őket az átalányadó bevezetése. Tribel Gyöngyvér, a sepsiszentgyörgyi Lilla szépségszalon fodrásza a Krónikának elmondta, egyéni vállalkozói engedély birtokában negyedévenként az ágazatra megszabott összeget fizeti be az államkasszába. Ugyanígy dolgoznak a kozmetikusok és a manikűrösök is.
Tribel Gyöngyvér eddigi tapasztalatai alapján úgy ítéli meg, nem kifizetődő céget alapítani, hiszen egyéni vállalkozóként eldöntheti, hogy a forgalom függvényében fizeti az adót, vagy a szakma számára megszabott kötelező összeget fizeti be. A szépségiparban tevékenykedők az ügyfeleik számának függvényében döntik el, hogy melyik változat alapján adóznak: akinek kevesebb a vendége, a forgalom alapján fizeti az adót, akinek több a munkája, az a szakmára kirótt kötelező összeget fizeti be.
Az egyéni vállalkozókra kirótt adó kevesebb, mint a cégeknek megszabott átalányadó, ugyanakkor tavalytól az egyéni vállalkozóknak is lehetnek alkalmazottaik, tehát a szakmájukból élők számára mindenképpen ez a változat előnyösebb. Tribel Gyöngyvér elmondta, naponta legkevesebb öt vendégnek kell elkészítenie a frizuráját, hogy a költségek és az adó mellett nyereséges legyen az egyéni vállalkozása.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a vendéglők, a szállodák, az utazási irodák, az edzőtermek, a rendezvényszervező cégek, a vidámparkok, az elektronikus berendezések javítására szakosodott műhelyek, valamint minden egyéb javítóműhely, de még a temetkezési vállalkozások is szerepelnek azon a 26 tételes listán, amely azon szolgáltatási területeket tartalmazza, amelyekre a kormány szeretné kiterjeszteni az átalányadó-fizetési kötelezettséget.
Kormányzati források a Mediafax hírügynökségnek korábban úgy nyilatkoztak, hogy a listára azon tevékenységi körök kerültek fel, amelyek esetében a becslések szerint a legnagyobb az adócsalás. A lista ugyanakkor még nem végleges, csupán javaslatokat tartalmaz, így előfordulhat, hogy bővítik, de az is megtörténhet, hogy csökkentik az azon feltüntetett tevékenységi körök számát.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?