
Nem értem, miért tartja a kormány adócsalások melegágyának a szépségipart, hiszen a legtöbb szalon minimális forgalommal dolgozik – szögezte le a Krónika kérdésére Dull Krisztina kozmetikus, a nagyváradi Geisha szalon tulajdonosa. „Én valamennyi apróságot igyekszem minél pontosabban bevallani az adóhivatalnak, minden, a munkánkhoz szükséges anyagot csak hivatalos számlával vásárolok, hiszen akár a legkisebb büntetés is tönkreteheti az üzletemet” – magyarázta a cégvezető.
A Geisha szalonban összesen ketten dolgoznak, Dull Krisztinán kívül egyetlen alkalmazottja van a cégnek, a manikűrös. A tulajdonos bevallja: az átalányadó bevezetése óta megfordult a fejében, hogy felfüggeszti a cég tevékenységét, és újra magánvállalkozóként dolgozik majd szakmájában, ahogyan kezdte, céget ugyanis mindössze két éve indított. „Először is így sokkal kevesebb adót kellene fizetnem, másodsorban a kiadásaim is csökkennének, hiszen nem lennék köteles például könyvelőt alkalmazni. S ráadásul az átalányadó sem sújtana” – mondta. Főként azzal, hogy az adónem kiszámításánál a cégek forgalmát is figyelembe veszi, a kicsiket teszi tönkre a kormány, akik eleve aprócska összegekkel dolgoznak – véli a kozmetikus.
„Az a véleményem az egészről, hogy nem kellemes naponta munkába járni, és szinte semmit nem vinni haza” – szögezte le lapunknak hajszárítás közben az egyik belvárosi szépségszalon fodrász tulajdonosa. A hölgy tíz éve működteti cégét ugyanazon a helyen, nála is összesen ketten állnak a cég alkalmazásában, a harmadik magánvállalkozóként dolgozik az aprócska szalonban. „Olyan pici összegek mellett, amilyenekkel mi dolgozunk, nagyon könnyű egy adóval mindent tönkretenni” – mondta a fodrász, aki úgy gondolja, ha megpróbálna sem tudna adócsalást elkövetni, legfeljebb egy hajvágás árát lehetne így illegálisan megspórolni, de természetesen ez eszébe sem jut.
Mindkét beszélgetőpartnerünk ugyanakkor szomorúan számolt be arról is, hogy a gazdasági válság miatt számottevően megcsappant forgalmuk, ez is egyre közelebb viszi őket a csődhöz.
Mini közvélemény-kutatásunk során kiderült, Kovászna megyében egyéni vállalkozóként működnek és adóznak a szépségiparban dolgozók, így nem érinti őket az átalányadó bevezetése. Tribel Gyöngyvér, a sepsiszentgyörgyi Lilla szépségszalon fodrásza a Krónikának elmondta, egyéni vállalkozói engedély birtokában negyedévenként az ágazatra megszabott összeget fizeti be az államkasszába. Ugyanígy dolgoznak a kozmetikusok és a manikűrösök is.
Tribel Gyöngyvér eddigi tapasztalatai alapján úgy ítéli meg, nem kifizetődő céget alapítani, hiszen egyéni vállalkozóként eldöntheti, hogy a forgalom függvényében fizeti az adót, vagy a szakma számára megszabott kötelező összeget fizeti be. A szépségiparban tevékenykedők az ügyfeleik számának függvényében döntik el, hogy melyik változat alapján adóznak: akinek kevesebb a vendége, a forgalom alapján fizeti az adót, akinek több a munkája, az a szakmára kirótt kötelező összeget fizeti be.
Az egyéni vállalkozókra kirótt adó kevesebb, mint a cégeknek megszabott átalányadó, ugyanakkor tavalytól az egyéni vállalkozóknak is lehetnek alkalmazottaik, tehát a szakmájukból élők számára mindenképpen ez a változat előnyösebb. Tribel Gyöngyvér elmondta, naponta legkevesebb öt vendégnek kell elkészítenie a frizuráját, hogy a költségek és az adó mellett nyereséges legyen az egyéni vállalkozása.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a vendéglők, a szállodák, az utazási irodák, az edzőtermek, a rendezvényszervező cégek, a vidámparkok, az elektronikus berendezések javítására szakosodott műhelyek, valamint minden egyéb javítóműhely, de még a temetkezési vállalkozások is szerepelnek azon a 26 tételes listán, amely azon szolgáltatási területeket tartalmazza, amelyekre a kormány szeretné kiterjeszteni az átalányadó-fizetési kötelezettséget.
Kormányzati források a Mediafax hírügynökségnek korábban úgy nyilatkoztak, hogy a listára azon tevékenységi körök kerültek fel, amelyek esetében a becslések szerint a legnagyobb az adócsalás. A lista ugyanakkor még nem végleges, csupán javaslatokat tartalmaz, így előfordulhat, hogy bővítik, de az is megtörténhet, hogy csökkentik az azon feltüntetett tevékenységi körök számát.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.