
Nem értem, miért tartja a kormány adócsalások melegágyának a szépségipart, hiszen a legtöbb szalon minimális forgalommal dolgozik – szögezte le a Krónika kérdésére Dull Krisztina kozmetikus, a nagyváradi Geisha szalon tulajdonosa. „Én valamennyi apróságot igyekszem minél pontosabban bevallani az adóhivatalnak, minden, a munkánkhoz szükséges anyagot csak hivatalos számlával vásárolok, hiszen akár a legkisebb büntetés is tönkreteheti az üzletemet” – magyarázta a cégvezető.
A Geisha szalonban összesen ketten dolgoznak, Dull Krisztinán kívül egyetlen alkalmazottja van a cégnek, a manikűrös. A tulajdonos bevallja: az átalányadó bevezetése óta megfordult a fejében, hogy felfüggeszti a cég tevékenységét, és újra magánvállalkozóként dolgozik majd szakmájában, ahogyan kezdte, céget ugyanis mindössze két éve indított. „Először is így sokkal kevesebb adót kellene fizetnem, másodsorban a kiadásaim is csökkennének, hiszen nem lennék köteles például könyvelőt alkalmazni. S ráadásul az átalányadó sem sújtana” – mondta. Főként azzal, hogy az adónem kiszámításánál a cégek forgalmát is figyelembe veszi, a kicsiket teszi tönkre a kormány, akik eleve aprócska összegekkel dolgoznak – véli a kozmetikus.
„Az a véleményem az egészről, hogy nem kellemes naponta munkába járni, és szinte semmit nem vinni haza” – szögezte le lapunknak hajszárítás közben az egyik belvárosi szépségszalon fodrász tulajdonosa. A hölgy tíz éve működteti cégét ugyanazon a helyen, nála is összesen ketten állnak a cég alkalmazásában, a harmadik magánvállalkozóként dolgozik az aprócska szalonban. „Olyan pici összegek mellett, amilyenekkel mi dolgozunk, nagyon könnyű egy adóval mindent tönkretenni” – mondta a fodrász, aki úgy gondolja, ha megpróbálna sem tudna adócsalást elkövetni, legfeljebb egy hajvágás árát lehetne így illegálisan megspórolni, de természetesen ez eszébe sem jut.
Mindkét beszélgetőpartnerünk ugyanakkor szomorúan számolt be arról is, hogy a gazdasági válság miatt számottevően megcsappant forgalmuk, ez is egyre közelebb viszi őket a csődhöz.
Mini közvélemény-kutatásunk során kiderült, Kovászna megyében egyéni vállalkozóként működnek és adóznak a szépségiparban dolgozók, így nem érinti őket az átalányadó bevezetése. Tribel Gyöngyvér, a sepsiszentgyörgyi Lilla szépségszalon fodrásza a Krónikának elmondta, egyéni vállalkozói engedély birtokában negyedévenként az ágazatra megszabott összeget fizeti be az államkasszába. Ugyanígy dolgoznak a kozmetikusok és a manikűrösök is.
Tribel Gyöngyvér eddigi tapasztalatai alapján úgy ítéli meg, nem kifizetődő céget alapítani, hiszen egyéni vállalkozóként eldöntheti, hogy a forgalom függvényében fizeti az adót, vagy a szakma számára megszabott kötelező összeget fizeti be. A szépségiparban tevékenykedők az ügyfeleik számának függvényében döntik el, hogy melyik változat alapján adóznak: akinek kevesebb a vendége, a forgalom alapján fizeti az adót, akinek több a munkája, az a szakmára kirótt kötelező összeget fizeti be.
Az egyéni vállalkozókra kirótt adó kevesebb, mint a cégeknek megszabott átalányadó, ugyanakkor tavalytól az egyéni vállalkozóknak is lehetnek alkalmazottaik, tehát a szakmájukból élők számára mindenképpen ez a változat előnyösebb. Tribel Gyöngyvér elmondta, naponta legkevesebb öt vendégnek kell elkészítenie a frizuráját, hogy a költségek és az adó mellett nyereséges legyen az egyéni vállalkozása.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a vendéglők, a szállodák, az utazási irodák, az edzőtermek, a rendezvényszervező cégek, a vidámparkok, az elektronikus berendezések javítására szakosodott műhelyek, valamint minden egyéb javítóműhely, de még a temetkezési vállalkozások is szerepelnek azon a 26 tételes listán, amely azon szolgáltatási területeket tartalmazza, amelyekre a kormány szeretné kiterjeszteni az átalányadó-fizetési kötelezettséget.
Kormányzati források a Mediafax hírügynökségnek korábban úgy nyilatkoztak, hogy a listára azon tevékenységi körök kerültek fel, amelyek esetében a becslések szerint a legnagyobb az adócsalás. A lista ugyanakkor még nem végleges, csupán javaslatokat tartalmaz, így előfordulhat, hogy bővítik, de az is megtörténhet, hogy csökkentik az azon feltüntetett tevékenységi körök számát.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.