
Nem értem, miért tartja a kormány adócsalások melegágyának a szépségipart, hiszen a legtöbb szalon minimális forgalommal dolgozik – szögezte le a Krónika kérdésére Dull Krisztina kozmetikus, a nagyváradi Geisha szalon tulajdonosa. „Én valamennyi apróságot igyekszem minél pontosabban bevallani az adóhivatalnak, minden, a munkánkhoz szükséges anyagot csak hivatalos számlával vásárolok, hiszen akár a legkisebb büntetés is tönkreteheti az üzletemet” – magyarázta a cégvezető.
A Geisha szalonban összesen ketten dolgoznak, Dull Krisztinán kívül egyetlen alkalmazottja van a cégnek, a manikűrös. A tulajdonos bevallja: az átalányadó bevezetése óta megfordult a fejében, hogy felfüggeszti a cég tevékenységét, és újra magánvállalkozóként dolgozik majd szakmájában, ahogyan kezdte, céget ugyanis mindössze két éve indított. „Először is így sokkal kevesebb adót kellene fizetnem, másodsorban a kiadásaim is csökkennének, hiszen nem lennék köteles például könyvelőt alkalmazni. S ráadásul az átalányadó sem sújtana” – mondta. Főként azzal, hogy az adónem kiszámításánál a cégek forgalmát is figyelembe veszi, a kicsiket teszi tönkre a kormány, akik eleve aprócska összegekkel dolgoznak – véli a kozmetikus.
„Az a véleményem az egészről, hogy nem kellemes naponta munkába járni, és szinte semmit nem vinni haza” – szögezte le lapunknak hajszárítás közben az egyik belvárosi szépségszalon fodrász tulajdonosa. A hölgy tíz éve működteti cégét ugyanazon a helyen, nála is összesen ketten állnak a cég alkalmazásában, a harmadik magánvállalkozóként dolgozik az aprócska szalonban. „Olyan pici összegek mellett, amilyenekkel mi dolgozunk, nagyon könnyű egy adóval mindent tönkretenni” – mondta a fodrász, aki úgy gondolja, ha megpróbálna sem tudna adócsalást elkövetni, legfeljebb egy hajvágás árát lehetne így illegálisan megspórolni, de természetesen ez eszébe sem jut.
Mindkét beszélgetőpartnerünk ugyanakkor szomorúan számolt be arról is, hogy a gazdasági válság miatt számottevően megcsappant forgalmuk, ez is egyre közelebb viszi őket a csődhöz.
Mini közvélemény-kutatásunk során kiderült, Kovászna megyében egyéni vállalkozóként működnek és adóznak a szépségiparban dolgozók, így nem érinti őket az átalányadó bevezetése. Tribel Gyöngyvér, a sepsiszentgyörgyi Lilla szépségszalon fodrásza a Krónikának elmondta, egyéni vállalkozói engedély birtokában negyedévenként az ágazatra megszabott összeget fizeti be az államkasszába. Ugyanígy dolgoznak a kozmetikusok és a manikűrösök is.
Tribel Gyöngyvér eddigi tapasztalatai alapján úgy ítéli meg, nem kifizetődő céget alapítani, hiszen egyéni vállalkozóként eldöntheti, hogy a forgalom függvényében fizeti az adót, vagy a szakma számára megszabott kötelező összeget fizeti be. A szépségiparban tevékenykedők az ügyfeleik számának függvényében döntik el, hogy melyik változat alapján adóznak: akinek kevesebb a vendége, a forgalom alapján fizeti az adót, akinek több a munkája, az a szakmára kirótt kötelező összeget fizeti be.
Az egyéni vállalkozókra kirótt adó kevesebb, mint a cégeknek megszabott átalányadó, ugyanakkor tavalytól az egyéni vállalkozóknak is lehetnek alkalmazottaik, tehát a szakmájukból élők számára mindenképpen ez a változat előnyösebb. Tribel Gyöngyvér elmondta, naponta legkevesebb öt vendégnek kell elkészítenie a frizuráját, hogy a költségek és az adó mellett nyereséges legyen az egyéni vállalkozása.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a vendéglők, a szállodák, az utazási irodák, az edzőtermek, a rendezvényszervező cégek, a vidámparkok, az elektronikus berendezések javítására szakosodott műhelyek, valamint minden egyéb javítóműhely, de még a temetkezési vállalkozások is szerepelnek azon a 26 tételes listán, amely azon szolgáltatási területeket tartalmazza, amelyekre a kormány szeretné kiterjeszteni az átalányadó-fizetési kötelezettséget.
Kormányzati források a Mediafax hírügynökségnek korábban úgy nyilatkoztak, hogy a listára azon tevékenységi körök kerültek fel, amelyek esetében a becslések szerint a legnagyobb az adócsalás. A lista ugyanakkor még nem végleges, csupán javaslatokat tartalmaz, így előfordulhat, hogy bővítik, de az is megtörténhet, hogy csökkentik az azon feltüntetett tevékenységi körök számát.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.