
Az élet kevésbé habos oldala. Nehéz időket él át a söripar
Fotó: Pixabay
A 2023-as adatok szerint Romániában nőtt a nem alkoholos italok, továbbá a borok és a desztillált alkoholos italok egy főre jutó fogyasztása az előző évhez képest, ám a sörfogyasztás visszaesett. A söripar hanyatlása összhangban van a nemzetközi tendenciákkal.
2024. december 19., 21:052024. december 19., 21:05
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kimutatása szerint az egy főre jutó sörfogyasztás 2,9 literrel csökkent, a borfogyasztás 0,9 literrel nőtt, a desztillált alkoholos italoké pedig 1,7 literrel emelkedett tavaly (azaz 2023-ban) a 2022-es évhez képest. A profit.ro pénzügyi-gazdasági portál cikke szerint eközben a nem alkoholos italok fogyasztása 5,6 literrel haladta meg az előző évit.
A statisztikai adatok szerint a sör teljes romániai forrásmennyisége tavaly 532 200 hektoliterrel csökkent 2022-höz képest, aminek 93,4 százalékát a 2023-as hazai termelés biztosította.
A sörfogyasztás romániai csökkenése összhangban áll a nemzetközi tendenciákkal, nemrég a vg.hu mutatott rá, hogy az Egyesült Államokban a hetvenes évek óta nem fogyott annyira kevés sör, mint napjainkban, illetve most már a kézműves sörök népszerűsége is csökkenni látszik. A tengerentúl az idei volt az első év, amikor több kézműves sörfőzde bezárt, mint ahány nyitott. A cikk szerint egyébként
másfelől egyre inkább teret hódítanak a különböző koktélok és más kevert italok.
Romániára egyébként nem érvényes az alkoholfogyasztás általános csökkenése, ugyanis úgy
A borok romániai forrásmennyisége 2023-ban 541 000 hektoliterrel nőtt, főként
A borimport is bővült, 7,5 százalékkal (+43.200 hektoliter). A borászatok termelésének aránya a teljes borforrásban 6,6 százalékponttal emelkedett, a borok exportja pedig 8 300 hektoliterrel csökkent 2022-höz viszonyítva.
A desztillált szeszes italok, például a likőrök és egyéb égetett szeszek forrásainak összmennyisége 2023-ban 138 500 hektoliterrel nőtt.
Az egy főre jutó nem alkoholos italfogyasztás 2,3 százalékkal, azaz 5,6 literrel nőtt. Az ásványvízfogyasztás 4,5 százalékkal (+5,3 liter), az alkoholmentes sörfogyasztás 2,1 százalékkal (+0,1 liter), míg az üdítőitalok fogyasztása 0,2 százalékkal (+0,2 liter) emelkedett. A nem alkoholos italok fogyasztásán belül az ásványvíz továbbra is vezető szerepet tölt be, amelynek aránya 1,1 százalékponttal nőtt, míg az üdítőitalok fogyasztása ugyanennyivel csökkent az előző évhez képest.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!