Fotó: Ilusztráció
2012. július 03., 08:402012. július 03., 08:40
A hivatal szakemberei rámutattak, elsősorban mennyiségi problémákra kell megoldást találniuk a piaci szereplőknek, a kkv-k lakosságra levetített aránya ugyanis jóval elmarad az európai uniós átlagtól. Emellett, figyelmen kívül hagyva a Bukarest és környékén található vállalatokat, az iparág helyzete a régiókban még inkább tarthatatlan, a helyzet javítása nélkül pedig a szektor a továbbiakban a GDP-hez sem tud majd érdemben hozzájárulni.
A tanulmány készítői úgy vélik, mindez leginkább a növekedést serkentő kezdeményezések hiányának, valamint a hiányos menedzselésnek tudható be, a nemrég alakított kis- és középvállalkozások túlélési lehetőségei emellett jelentősen csökkentek a gazdasági válság hatásai miatt. A kkv-k elsősorban munkahelyteremtés szempontjából járulhatnának hozzá leghatékonyabban a gazdasági növekedéshez, működésük azonban nem lehet optimális, ha az illetékesek nem fejlesztik a teljes vállalkozói szektort.
„Hiába dolgoztak ki a kis- és középvállalkozói szektort támogató programokat, hiszen a teljes vállalkozói piac fejlesztése nélkül mindezek nem hatékonyak. Nem a hirtelen és azonnali növekedésre és munkahelyteremtésre kellene koncentrálni, hanem a hosszú távú versenyképesség megteremtésére” – olvasható a CEROPE közleményében. A tanulmány szerint egyébként 2004 és 2008 között a gyorsan fejlődő cégek országos szinten több mint 700 ezer új munkahelyet biztosítottak, ez a gazdasági szektorban meghirdetett állásoknak mintegy 94 százalékát jelentette, a 700 ezer új munkahely 26 százalékát pedig a kkv-szektorban hirdették meg.
„Mindez a piacban rejlő lehetőségekre világít rá, azonban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az ilyen típusú vállalkozások nagy része olyan területeken tevékenykedik, amelyeket a gazdasági válság 2008 és 2010 között jelentős mértékben érintett. Az említett időszakban a 700 ezer új munkahelynek több mint fele, 375 ezer állás nettó veszteséget jelentett a gazdaságban” – fejtették ki a CEROPE szakemberei. Hozzátették, noha több megszüntetett munkahely volt az elmúlt időszakban, mint újonnan alakított, fontos megemlíteni, hogy az ország közel 10 ezer gyors növekedésű vállalkozása (a szektor 28 százaléka) az elmúlt években több mint 242 ezer új állást teremtett, a cégek 99 százaléka pedig a kkv piachoz tartozik.
2010-ben közel 5200 olyan cég tevékenykedett, amely működésének első öt évében gyors növekedést tudott felmutatni, ezek 95 százaléka a kkv-szektorhoz tartozott. Ezek a vállalatok 2008 és 2010 között a romániai alkalmazottak 4–4,5 százalékát foglalkoztatták, üzleti forgalmuk szintén elérte az országos szint 4,7 százalékát, 2004 és 2008 között pedig 274 ezer új munkahelyet hoztak létre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok