„A terror évére” számítanak a vállalkozók

Erről már eddig is volt szó, ám meglepetésként érte a vállalkozói szövetségeket, hogy azt is belefoglalnák a rendeletbe, hogy visszavezetik a 15 százalékos ösztönző jutalékot a pénzügyi ellenőröknek, ha a vizsgálat során adóhátralékot állapítanak meg.

Édler András leszögezte, a vállalkozói szövetségek egyik intézkedéssel sem értenek egyet, amellett kardoskodnak, hogy ezek egyáltalán ne lépjenek érvénybe. A kamara elnöke viszont egyúttal emlékeztetett, hogy a társadalmipárbeszéd-csoport véleménye csak konzultatív jellegű, nem kötelező érvényű. Meglátása szerint elképzelhető, ugyan hogy időközben módosítják a tervezetet, ám a munkaadók azt tartják fenn, hogy a rendelet életbe ültetésére egyáltalán ne kerüljön sor.

Bűnözőként kezelik a vállalkozókat

Mint Édler érdeklődésünkre rámutatott, a szociálliberális kormány egytől hat évig terjedő börtönbüntetést helyez kilátásba, ha a vállalkozó visszatartja, ám nem fizeti be a társadalombiztosítási járulékot. „Úgy viszonyulnak a vállalkozókhoz, mintha mindannyian eleve bűnözők lennének, börtönévekkel dobálóznak, holott ők működtetik az ország gazdaságát” – szögezte le a gazdasági szakember.

Szerinte megtörténhet, hogy a munkaadó egyszerűen elfelejti befizetni a pénzt az államkasszába, vagy valamiért késik, ez még nem bűncselekmény. Még ha utólag bebizonyosodik is, hogy ártatlan, ha elindul egy ilyen eljárás, az akadályozza a cégtulajdonost abban, hogy a feladataira összpontosítson, ez pedig visszaveti a vállalkozást – részletezte.

Az ellenőr, ha akar, talál hibát

A kamara elnöke ugyanakkor az ellenőröknek az ösztönző jutalék visszavezetését is elhibázottnak tartja. Mint emlékeztetett, hét évvel ezelőtt sikerült ezt az ösztönzést megszüntetni, és most újra

Ez Édler szerint ellenkezik azzal a fennen hangoztatott elvvel, hogy a megelőzésre fektetik a hangsúlyt, a prevenciós törvény is azzal a kimondott céllal jött létre, hogy az ellenőr ne büntessen rögtön, hanem első lépésben inkább adjon útbaigazítást.

A háromszéki gazdasági szakértő felidézte, amikor 2010-ben megszüntették az ellenőröket bírságolásra serkentő jutalékokat, növelték a béralapjukat, ám most mégis ugyanoda térnének vissza. Édler elmondása szerint a pénzügyminisztérium képviselője azzal érvelt az intézkedés szükségessége mellett, hogy ebből az alapból továbbképzőket szerveznének, ám ez sehol nem szerepel a tervezetben, abban a járandóságként határozzák meg a 15 százalékot.

csakis arra abban az esetben kellene az ellenőröknek kiszállniuk a helyszínre, ha felmerül a visszaélés gyanúja. Édler András leszögezte, „2017 a kísérletezés éve volt”, a kormány különböző ötleteket, terveket vetett be, volt, amit életbe ültetett, előfordult, hogy visszakozott, ám ha ezeket az elképzeléseket megvalósítja, „2018 a terror éve lesz a romániai vállalkozók számára”.

Nem kérnek az alkalmazottak a tb-járulék átruházásából

Közben az alkalmazottak változatlanul amiatt aggódnak, hogy a kormány ígéretei ellenére, nem lesz jó vége a tb-járulékok befizetésének a munkavállalókra történő átruházásának. Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) mintegy kétezer tagja tiltakozott kedden a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren a kormány által 2018 januárjától bevezetni tervezett intézkedés ellen.

„Az adótörvénykönyv módosításai miatt érkeztem. Azt szeretnénk, ha a tb-járulék a munkáltatót terhelné. Tömegként biztosan meghallgatnak. Nem érdekelnek a politikai követelések, csak az adóügyiek” – idézi a Mediafax hírügynökség az egyik tiltakozót.

„Igazából két követeléssel érkeztem. Ellenezzük a járulék átruházását a munkáltatóról az alkalmazottra. És ellenezzük azt az előírást, ami szerint a szakszervezeteknek a munkáltatóval folytatott egyeztetésekhez valamennyi szakszervezeti tag aláírásával kell rendelkezniük. A szakszervezetek jogi személyiséggel rendelkeznek, és képviselőik révén egyeztetnek a munkáltatókkal, olyan jogállásuk van, mint bármely egyesületnek. Az nyomásgyakorlást feltételez. Rövid távon, ha a kormányzat nem tesz eleget a tüntetők követeléseinek, megyünk tovább. Hosszú távon, hangot kell adnunk akaratunknak, és reméljük, hogy végül minden jóra fordul” – emelte ki egy másik résztvevő.

A tiltakozó megmozduláson részt vesznek a pitești-i Dacia autógyár alkalmazottai is. „Elégedetlenséggel tölt el az életszínvonal. Ez valamennyiünkre kihat. És még ott vannak a járulékok, amelyek átkerülnek az alkalmazottakhoz. Jelen pillanatban nem tervezünk sztrájkot. Csak azt szeretnénk, ha a munkáltatónk racionálisan látná a dolgokat” – mondta az egyik szakszervezeti tag.

„Egy sereg megoldatlan probléma”

A tüntetés után Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb elnöke emlékeztetett, hogy „egy sereg megoldatlan probléma van napirenden”. „Ma üzentünk a hatalomnak, hogy semmiféleképpen sem fogadjuk el az általuk ránk erőszakolt megoldást. Ha nem is volt egy látványos, nagy tömegeket megmozgató akció, arra jó volt, hogy emlékeztessen, hogy egy sereg megoldatlan probléma van napirenden. A politikai osztály hiába vár arra, hogy elhallgassunk, és feladjuk a harcot. Mi több, a BNS januári tanácskozásán általános munkabeszüntetésre teszek javaslatot” – nyilatkozta Costin.

A szakszervezeti vezető egyúttal „nevetségesnek” nevezte, hogy a gazdasági növekedés időszakában olyan költségvetést fogadnak el, amelyben az állami beruházásokat, amelyek „a gazdasági növekedés motorját képezik”, és munkahelyeket hoznak létre, a tavalyival azonos szinten tartják.