Egy hónapon belül elfogadhatja az Európai Parlament az új költségvetést
Fotó: Facebook/Európai Parlament
Az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes kompromisszumra jutottak a 2021 utáni, következő hétéves pénzügyi keretről és az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetéséről szóló politikai megállapodás kapcsán. Az EP november utolsó hetében vagy legkésőbb december második hetében meg is szavazhatja azt.
2020. november 12., 08:522020. november 12., 08:52
Jó egyezségnek tartja, támogatásra javasolja Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a következő hétéves költségvetésről kedden kötött politikai megállapodását. Az RMDSZ-es gazdasági szakpolitikus szerdán a Krónika megkeresésére elmondta,
Az Európai Parlament a november utolsó hetében, de legkésőbb december második hetén tartott plenáris ülésén megszavazza a hétéves költségvetést. Az Európai Néppárt elvárásai teljesültek, valószínűleg támogatni fogja a tervezetet, hiszen a járvány miatt kialakuló válságban az idő is sürget, hogy minél gyorsabban lehessen felhasználni a pénzeket – mondta Winkler, megjegyezve, a szavazás után megkezdődhet a ratifikációs folyamat, azaz minden tagállam parlamentjének meg kell szavaznia a hitelfelvételről szóló nemzetközi szerződést.
Az Európai Parlament a költségvetés növelése mellett kardoskodott, ezért nem fogadta el júniusban a kormányfők megállapodását, viszont a mostani megegyezés révén több pénz jut európai programokra – mutatott rá a politikus. Az EP 39 milliárd eurós növelést szeretett volna elérni, ennek egy része megvalósult:
„A különbözet kevésnek tűnhet, mégis jelentős, hiszen például a kutatási Horizont programra 4 milliárd euróval jut több, az Erasmus-program 2,2 milliárd euróval növekszik, a kulturális programokra 600 millió euróval több jut, az egészségügyi program 3,4 milliárd euróval gyarapszik” – részletezte Winkler Gyula.
Hozzáfűzte: a lista ennél hosszabb, ám ezek a programok Erdélyben is nagyon fontosak, hiszen a diákok, pedagógusok számára az Erasmus jelenti az Uniót, a kulturális támogatásokból műemlékeket lehet helyreállítani. A képviselő hangsúlyozta,
Romániának 46,4 milliárd euró jut a hétéves költségvetésből, ehhez hozzáadódik a 33,5 milliárd euró a helyreállítási programból, így jön ki a közel 80 milliárd euró, amiről nyáron Klaus Iohannis elnök beszélt.
Az RMDSZ-es politikus szerint Románia jól jár ezzel az uniós költségvetéssel, a mezőgazdaság és a regionális fejlesztés terén jelentős növekedésekre számíthat. Az országnak jövőtől kétszer annyi alap áll a rendelkezésére, mint az elmúlt egy–két évben, megduplázódik a lehetőség, viszont
„Nagyon fontos a koronavírus-járvány visszaszorítása, a gazdaság helyreállítása, a pénzügyi helyzet stabilitása, és hogy folytatódjanak az eddig is megszokott kifizetések a mezőgazdaságban, regionális fejlesztés terén. A választások után megalakuló, új kormánynak »fel kell kötnie a gatyáját«, hogy a lehívás sokkal hatékonyabb legyen, mint amit eddig megszoktunk” – mondta Winkler Gyula.
Winkler Gyula: A választások után megalakuló, új kormánynak „fel kell kötnie a gatyáját”, hogy a lehívás sokkal hatékonyabb legyen
Fotó: Facebook/Winkler Gyula
A politikai megállapodás azt is tartalmazza, hogy milyen új forrásokat vezet be az Unió, hogy a helyreállítási csomagra felvett 750 milliárd eurós kölcsönt visszafizesse.
„Nem azért veszünk fel most kölcsönt, hogy tíz év múlva kevesebb pénzből gazdálkodjunk, tehát nem a jelenleg összeálló költségvetésből, nem a tagállamok hozzájárulásából fogjuk törleszteni.
– részletezte a politikus.
A megállapodás során négy új bevételi forrásról döntöttek. A műanyagokra kivetett adó már jövő évtől érvényben van, megvan rá a törvényes alap. A digitális gazdaság nagy szereplőire kivetendő adó rendszerét még ki kell dolgozni. Hasonlóképpen a pénzügyi tranzakciós adóra sincs még törvény, ám nem akarják fenntartani, hogy a globális pénzpiacokon óriási összegeket mozgatnak, de a cégek elkerülik az adózást. A szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerére kivetendő adórendszert 2023-ig kell kidolgoznia az Uniónak. Utóbbit arra alapozzák, hogy a tagállamokban működő cégek hiába csökkentik az EU-n belül a szennyezést, ha közben olyan termékeket importálnak, melyek előállításával szennyeznek.
Ha például egy cég Ukrajnából vagy Oroszországból importál cementet, ott szennyeznek az előállítással, a szén-dioxid-kibocsátás pedig nem ismer országhatárokat, így erre alapozzák majd az új adórendszert.
Fotó: Wikipédia
Winkler Gyula egyúttal azt is felidézte, hogy az elmúlt években sok vita folyt a jogállamisági mechanizmusról, hogy milyen feltételrendszer szabályozza azt az Unióban. „Bár ez nehéz dió, a jelenlegi megállapodás során történt előrelépés azzal, hogy felgyorsítottuk a folyamatot, és szabályoztuk, hogy a megrovások ne történhessenek a kedvezményezett állampolgárok rovására” – fejtette ki a képviselő. Emlékeztetett,
erről az Európai Tanács, tehát az állam- és kormányfők döntenek.
Már két éve folyik a 7-es cikkely szerinti eljárás Lengyelország és Magyarország ellen, de senki nem tudja, mi a helyzet, mert zajlik a huzavona, az egyeztetés, ezért fontos a folyamat felgyorsítása.
Ugyanakkor az EP javaslatára sikerült elérni, hogyha valamelyik tagállam kormányát feltételrendszerbe kényszerítik, ez ne történhessen a kedvezményezettek rovására. „Ilyen esetben a kedvezményezettek közvetlenül az EB egy részlegével lépnek kapcsolatba, megkapják a pénzüket, majd utólag az EB ezeket a kifizetéseket levonja a tagállam kormányától. Ilyen esetekben a felelősség az országok kormányait és nem az állampolgárokat terheli, tehát nem veszíthet egy székelyföldi gazda területalapú támogatást vagy egy diák az Erasmus-programban való részvételt, mert az országa kormányára nyomást akar helyezni az EU” – magyarázta Winkler Gyula.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!