Fotó: Krónika
2008. október 20., 00:002008. október 20., 00:00
A japán–svéd Sony Ericsson pénteken 25 millió eurós veszteséget jelentett a harmadik negyedévről. Egy évvel korábban még 267 millió eurós adózott eredményt ért el a vállalat. A második negyedben még profitja volt a Sony Ericssonnak, igaz, csak 6 millió euró, az első negyedévben pedig 133 millió eurós adózott eredményt ért el. A globális válság azonban nem hagyta érintetlenül a mobiliparágat, és a Sony Ericsson részint emiatt 25 millió eurós veszteséget termelt 2008 harmadik negyedében.
A Sony Ericsson 25,7 millió készüléket adott el a harmadik negyedévben, kevéssel többet a második negyedévi 24,4 milliónál, de kevesebbet a tavalyi harmadik negyedévi 25,9 milliónál. Az eredményeket az olcsóbb készülékek népszerűsége rontotta el, az eladott készülékek átlagos listaára ugyanis 109 euróra csökkent az egy évvel korábbi 120 euróhoz képest. A harmadik negyedév bevétele 10 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az adózott eredmény 85 százalékkal csökkent. A harmadik negyedévi veszteséget a drágább mobiltelefonok tartósan gyenge értékesítése mellett a növekvő verseny, valamint a karcsúsítás, a takarékossági intézkedések magyarázzák; az utóbbiak 35 millió eurós költséggel jártak. A remélt, évi 300 millió eurós üzemiköltség-megtakarítás majd csak a jövő év második felétől jelentkezik. Tavaly óta a Sony Ericsson igyekszik növelni jelenlétét az új, felzárkózó piacokon, és csökkenteni hagyományos ráutaltságát a telített európai piacra. Az idén azonban a jelek szerint ez a stratégia sem ellensúlyozza az általános világgazdasági lassulás következményeit. A Sony Ericsson becslése szerint az összes gyártó a tavalyi 1,1 milliárdnál 10 százalékkal több készüléket adhat el világszerte, és az átlagos listaár mindenkinél csökken.
Gyengén szerepelt a Nokia 2008 harmadik negyedévében, a többi technológiai vállalathoz hasonlóan megérezte a hitelválság káros hatását. Üzleti haszna 28 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a bevétele pedig 5 százalékkal csökkent. A szeptember 30-án véget ért negyedévet 12,24 milliárd eurós bevétellel zárta a mobilgyártó, amivel jócskán alulmúlta az elemzők várakozását. Látványosabban csökkent a haszna: az egy évvel ezelőtti 1,86 milliárd euró után ebben a negyedévben csupán 1,46 milliárd jött össze.
Három hónap alatt 117,8 millió mobilt adott el a Nokia, ezzel 38 százalékra csökkent a piaci részesedése, mert a becslések szerint körülbelül ezen időszakban 310 millió mobil talált gazdára. Egy évvel korábban 39 százalék, a második negyedévben viszont már 40 százalék volt a Nokia részesedése, tehát három hónap alatt igen sokat elvettek tőle a riválisai. A Nokia eredményét leginkább az befolyásolta, hogy miközben egy év alatt mennyiségre 8 százalékkal nőttek az eladások, az eladások értéke 7 százalékkal csökkent, tehát most az olcsóbb készülékek kelendőbbek. „Méretünk, márkánk, fejlődő termékportfóliónk és olcsó működésünk miatt hisszük, hogy a Nokia jó pozícióban van” – nyilatkozta derűlátóan Olli-Pekka Kallasvuo, a Nokia vezérigazgatója.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok