Fotó: Agerpres
2010. március 30., 16:002010. március 30., 16:00
Az idei év folyamán még több romániai alkalmazott elveszítheti állását, a helyzet orvoslása a kormányra hárul, bizalmat kell mutatnia, hisz idén már növekedési pályára áll az ország gazdasága – jelentette ki tegnapi bukaresti látogatásán Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki találkozott Emil Boc miniszterelnökkel, Traian Băsescu államfővel, Mugur Isărescu jegybankelnökkel, és a parlament két házának együttes ülésén is beszédet mondott. Strauss-Kahn napja a Victoria-palotában indult, ahol a kormányfővel és jegybankelnökkel folytatott tanácskozásán jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, valamint több tárcavezető is.
A beszélgetés elején a valutaalapi vezérigazgató fontosnak tartotta leszögezni, megérti, hogy Romániát nagymértékben sújtotta a válság, s nagy a nyomásgyakorlás az állami költségvetésre, azonban támogatásáról biztosította a román hatóságokat, ígéretet tett arra, hogy az általa vezetett pénzintézet a kormánnyal közösen megpróbálja megtalálni a legjobb megoldásokat a makrogazdasági egyensúly megtartása érdekében, „még akkor is, ha egyes intézkedések majd túl keménynek hatnak”.
Ezt követően Traian Băsescu ismételten arról biztosította az IMF-küldöttséget, hogy Románia hosszú távon is folytatni szeretné az együttműködést a valutaalappal, ugyanakkor köszönetet mondott az eddigi támogatásért. „A későbbiekben is közösen vizsgáljuk majd meg, hogy melyek Románia számára a legmegfelelőbb megoldások, hiszen amíg valamilyen szerződéses viszonyban állunk önökkel, addig az ország nemzetközi szinten is hitelesebb” – vélekedett az államelnök, aki szerint a jelenlegi szerződés lejárta után újabb készenléti vagy másfajta megállapodást fog kötni az ország az IMF-fel.
A parlament két házának együttes ülésén tartott beszédében Dominique Strauss-Kahn arról értekezett, hogy az IMF „egyfajta orvos”, s ha egy ország beteg, akkor ehhez az orvoshoz fordul. Mint hangsúlyozta, tudja, hogy sokan negatívan ítélik meg a valutaalap szerepét, mivel a pénzintézet igen szigorú feltételrendszerhez köti támogatását. „Mindannyian tudjuk, hogy ezek a feltételek nagyon fontosak. Hogy miért? Mert az IMF egyfajta orvos. Ha beteg vagy, orvost hívsz. Ha nem vagy beteg, nem hívsz orvost, és nagyon jól érzed magad. Ha egy ország jól érzi magát, soha nem hívja meg látogatóba az IMF-et. Ám amikor orvosi minőségünkben érkezünk, két dolgot teszünk. Elsősorban orvosságot adunk, mint minden orvos.
Ez a pénz. Azonban vannak más utasításaink is. Ha nem változtatják meg magaviseletüket, akkor nem tudnak meggyógyulni” – részletezte az IMF vezérigazgatója, leszögezve, hogy ettől még nem rossz orvosok. Rátérve a konkrétumokra, Strauss-Kahn bölcsnek nevezte a román hatóságok döntését, hogy a baj első jeleinél már az IMF segítségét kérték, azonban leszögezte, a romániai lakosság most még rosszabb helyzetben lenne, ha a kormány nem hozta volna meg a kellő megszorító intézkedéseket. Mint hangsúlyozta, az intézkedéseket nem a valutaalap követelte meg, annak felelőssége a kormányra hárult, hogy milyen lépésekkel próbálja meg egyensúlyba hozni az ország gazdaságát.
„Az infrastrukturális beruházások visszaszorítása, a közalkalmazotti bérek csökkentése, a jövedelemadó növelése mind-mind olyan döntések voltak, amelyeket a kormány hozott meg. Mi esetleg javaslatot teszünk az intézkedésekre, azonban nem követelünk meg semmit” – részletezte Dominique Strauss -Kahn, aki egyben megdicsérte a Boc-kabinet intézkedéseit. A nemzetközi pénzintézet vezetője ugyanakkor óvatosságra intette Romániát. Hangsúlyozta, hogy még nem lábalt ki az ország a gazdasági válságból, amely keményen sújtotta Romániát is, hiszen tavaly 7,1 százalékkal esett vissza a gazdaság 2008-hoz képest.
Hozzátette: annak ellenére, hogy Romániában idén elfogadható gazdasági növekedést regisztrálnak, ez nem jelenti azt is, hogy az ország kilábalt a gazdasági válságból. Figyelmeztetett arra, hogy a munkanélküliség rátája – amely jelenleg 8,3 százalék – a következő hónapokban még növekedni fog. Leszögezte: nem beszélhetünk a gazdasági válság befejeződéséről, amíg a munkanélküliség nem kerül csökkenő pályára.
Az IMF-delegációban szintén Bukarestbe látogató Jeffrey Franks, a valutaalap romániai küldöttségének a vezetője ugyanakkor arról értekezett, hogy az IMF enyhén módosíthatja lefelé Románia idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését, miután a legutóbbi statisztikák valamelyest gyengébbek a vártnál. Franks emlékeztetett, hogy az IMF idén 1,3 százalékos gazdasági növekedésre számít Romániában, de a legutóbbi statisztikák azt mutatják, hogy az eredmények gyengébbek a remélt eredményekhez képest.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a pénzügyminisztérium is jelezte korábban, hogy az év első két hónapjában a központi költségvetés bevétele valamivel kevesebb volt a remélt értékhez képest.Franks ugyanakkor a nyugdíjreform mielőbbi elfogadásának fontosságáról is értekezett. „Nehéz végigvinni a nyugdíjreformot, de ha erre nem kerül sor, akkor az állami nyugdíjrendszer néhány éven belül csődbe megy. Ahhoz, hogy az embereknek húsz év múlva is biztosítani lehessen nyugdíjukat, biztosítani kell az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát” – hívta fel a figyelmet Franks.
A szakember ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a lej euróhoz viszonyított megerősödése is azt jelzi, hogy nő a piac bizalma, azaz „több olyan pénzösszeg van, amely a romániai piacra kívánkozik”. Szerinte ugyanakkor a hazai vállalkozóknak még nincs okuk aggodalomra, az exportőrök csak akkor kerülhetnek bajba, ha túl sokáig folytatódik a nemzeti fizetőeszköz erősödése. Az IMF illetékesei szerint egyébként nem áll fenn annak a veszélye, hogy Románia ne tudja visszafizetni a nemzetközi hitelintézetektől az elmúlt évben igényelt hitelt.
„Az összeg legnagyobb hányadát a Román Nemzeti Banknak utaltuk, s nincs a legkisebb kétségünk sem annak kapcsán, hogy a jegybank ne tudná azt törleszteni” – szögezte le Jeffrey Franks. Hozzátette: Románia GDP-arányos eladósodottsága mindössze 20 százalékos, miközben Görögország esetében ez az arány elérte a 120 százalékot. A szakember ugyanakkor elmondta, az IMF-nek és az EU-nak az a célkitűzése, hogy 2012-re három százalék alá szorítsa vissza Románia államháztartási mérleghiányát. Mint ismeretes, a Boc-kormány tavaly márciusban kötött csaknem 20 milliárd euró értékű készenléti hitel- megállapodást az IMF-fel és az Európai Unióval.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok