2010. április 12., 09:142010. április 12., 09:14
A csoport telefonos egyeztetését követően Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker elmondta: a támogatást, ha kell, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is kiegészíti, mégpedig a korábban megállapított egyharmados részarányban.
Így annak végső összege akár 45 milliárd euróra is rúghat. Juncker szerint a hitelt nem kedvezményes kamatra kapná Görögország, bár valamivel alacsonyabban a szokásos uniós szintnél. Olli Rehn pénzügyi biztos hozzátette, hogy az IMF-rész viszont hagyományosan olcsóbb szokott lenni az uniós hiteleknél. Brüsszeli értesülések szerint 5 százalék körüli kamatról lehet szó.
A most megállapított összeget a hitelnyújtást követő években újabbak is követhetik szükség esetén, adták értésre a nyilatkozók. A program három éven át folytatható. Azt is bejelentették, hogy a korábbi EU-megállapodásnak szintén megfelelően a hitelek kétoldalú formát öltenek Athén és más EU-tagállamok között. Az eurózóna valamennyi tagja részt vesz a hitelezésben – szögezte le Juncker. Az euró 1999-es bevezetése óta ilyen lépésre most először kerül sor olyan ország esetében, amely tagja az övezetnek.
Görögországot magas belső államadóssága, elsősorban a piacok bizalmatlansága sújtja, így egyre nehezebben tud hiteleket felvenni átlagos feltételek mellett.
Ezért van szükség az uniós segítségre. A bizalomhiány pedig azért alakult ki, mert a görög államháztartási deficit fokozatosan magasra emelkedett, ráadásul kiderült, hogy Athén meghamisította az uniós intézményeknek benyújtott statisztikákat. A görög vezetés mindeddig nem jelzett olyan igényt, hogy éljen is az uniós hitel lehetőségével, azt ugyanakkor maga is sürgette, hogy szükség esetére a mechanizmust hozzák létre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Látogatottsági adatok