Fotó: Krónika
2008. szeptember 30., 00:002008. szeptember 30., 00:00
Felerészben államosítják
Az euróövezetben a Fortis Banké az első nagy válság a hullámokban több mint egy éve gyűrűző nemzetközi pénzpiaci krízis keretében, a bank ügyében hozott döntések ezért bizonyos szempontból precedensértékűnek minősíthetők. A vasárnap éjjel született döntés értelmében mindhárom állam közel felerészben (49 százalékban) felvásárolja a bank ott meglévő tulajdonát. A pénzintézet minden bizonnyal eladja érdekeltségeinek egy részét, köztük mindenekelőtt a holland ABN Amrótól tavaly megvásárolt – főleg biztosítói – tevékenységeket.
A részvények egy hete zuhannak
A Fortis részvényei a múlt héten kezdtek meredek zuhanásba, a hét második felében már jelentős válságjelenségek mutatkoztak az intézetnél. Elemzők azonban egyetértenek abban, hogy 85 ezer fős foglalkoztatottjával a bank túlságosan nagy ahhoz, hogy engedjék csődbe menni. A cég papírjai csak pénteken mintegy 12 százalékkal, 14 éves mélypontra zuhantak. Január óta a részvények értéke több mint kétharmaddal csökkent. A jelenlegi részvényárakat tekintve a csoport teljes piaci tőkeértéke 14 milliárd euró körül van, de a vállalatirányítók szerint ez nem reális.
A cégvezetés egyébként a 700 milliárd dolláros amerikai csomagterv elfogadásával kapcsolatos tengerentúli piaci bizonytalanságokat okolta a Fortis-részvények zuhanásáért. Hétfőn a papírok már enyhén emelkedtek.
Pénteken Filip Dierckx személyében új vezérigazgatót neveztek ki a bank élére. A pénzintézet magánvásárlókat is keresett, de érdemi ajánlattal eddig senki nem jelentkezett. A belga kormány már korábban jelezte, hogy a befektetőknek nem kell nyugtalankodniuk, nem veszítik el pénzüket. A pénzintézet klienseinek körében eddig nem alakult ki pánik.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok