2008. szeptember 18., 00:002008. szeptember 18., 00:00
Az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Federal Reserve) 85 milliárd dollárig terjedő rendkívüli hitelt nyújt a világ legnagyobb biztosítójának, az American International Groupnak (AIG), hogy megmentse az összeomlástól. A jegybank szerepét betöltő Fed kedd esti bejelentése szerint a kétéves kölcsönért cserébe az amerikai kormány 79,9 százalékos tőkerészesedést szerez az AIG-ben. Az amerikai pénzügyminisztérium teljes támogatását bíró megállapodás alapján a New York-i Federal Reserve biztosítja a hitelt. A csőd szélén tántorgó AIG a hétvégén 40 milliárd dolláros kölcsönt kért a túlélés érdekében a Federal Reserve-től. Az áthidaló kölcsönért folyamodó AIG adósbesorolását hétfőn lerontotta a Mooody’s és a Standard and Poor’s hitelminősítő.
A Fed ezzel minden idők legnagyobb egyszeri beavatkozását hajtja végre. Az AIG előzőleg közölte, csődeljárást fog kérni, ha a szövetségi kormány nem siet a segítségére. A Los Angeles Times értékelése szerint a rendkívüli lépés is jelzi az amerikai pénzpiaci válság mélységét. Az AIG-nek nyújtandó hitelről született döntést valószínűleg nagy sietségben hozták meg, a Fed ugyanis hétfőn még azt közölte, a vezető hitelbankok nyújtanak majd mentőövet a biztosítónak. A szövetségi kormány a hétvégén nem mentette meg a Lehman Brothers befektetési bankot a csődtől. Az AIG-hitelről hozott döntéshez közel álló források szerint a Fed úgy ítélte meg, hogy a cég összeomlása katasztrofális hatással lett volna a globális pénzügyi rendszerre. Az AIG kormányzati beavatkozás hiányában állítólag már kedd este benyújtotta volna csődvédelmi kérelmét. A Fed közleménye szerint az AIG rendezetlen összeomlása jelen körülmények között fokozná a pénzpiacok amúgy is jelentős gyengeséget, a hitelköltségek jelentős emelkedéséhez vezetne, rontana a háztartások vagyoni helyzetén és a gazdaság teljesítményén. A New York-i központú AIG-nek a világ 130 országában van leányvállalata, vagyona ezer milliárd dollárra rúg. Elemzők szerint az AIG összeomlása beláthatatlan következményekkel járó káoszt eredményezett volna a pénzpiacokon. Henry Paulson pénzügyminiszter közleménye szerint „pénzpiacaink nehéz időket élnek át, szorosan együttműködünk a szövetségi tartalékbankrendszerrel, valamint a tőzsde- és értékpapír-felügyelettel és más szabályozó szervekkel a piacok stabilitásának és biztonságának erősítése érdekében”. Paulson közölte, támogatja a Fed kedd esti döntését, hogy meg lehessen előzni a szélesebb körű zavarokat. A Fehér Ház közölte: George Bush elnök támogatja a Fednek az AIG megmentése érdekében hozott döntését a 85 milliárd dolláros hitelről.
Hírösszefoglaló
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.