
2010. május 04., 16:242010. május 04., 16:24
„Az IMF képviselői nagyon hajthatatlanok, merevek, semmilyen más megoldást nem hajlandóak elfogadni a deficit csökkentésére. Semmilyen más korábban elhangzott megoldásban nem hisznek. Növelni akarják az áfát, illetve az egységes adókulcsot, s nem a jövő évtől, hanem már holnaptól” – fogalmaztak a Gândulnak névtelenül nyilatkozó források.
Mint hangsúlyozták, bár a tárgyalásokon részt vevő miniszterek a közszférában tervezett elbocsátásokról, fizetés nélküli szabadságra küldésekről beszéltek, a Valutaalap képviselőit nem sikerült meggyőzniük arról, hogy ezeket az intézkedéseket valóban gyakorlatba fogják ültetni, minthogy arról sem, hogy ennyi elég lenne az idei költségvetési hiány visszaszorítására.
Az értesüléseket egyébként Bogdan Hossu, az Alfa kartell szakszervezeti tömörülés vezetője is megerősítette. Az IMF küldötteivel folytatott szakszervezeti egyeztetést követően Hossu a Realitatea hírtelevíziónak úgy nyilatkozott: a Valutaalap szerint az államháztartási bevételek növelésének jelen pillanatban egyetlen biztos módozata az áfa növelése lehet. A hírtelevízió egyébként a NewsIn hírügynökség értesüléseire hivatkozva úgy tudja: az áfát 25 százalékra emeltetné az IMF.
Bogdan Hossu tolmácsolta a sajtó képviselőinek az IMF állítólagos adóemelési szándékát, a tárgyalásokat követően pedig leszögezte, a szakszervezetek számára ez elfogadhatatlan. Mint hangsúlyozta, a munkavállalók képviselőjeként inkább differenciált áfát javasolt. „Elfogadhatatlan az, hogy ugyanannyi áfát fizessünk a kenyérért, mint a luxuscikkekért” – szögezte le Hossu.
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter ezzel szemben cáfolta a sajtó értesüléseit. „A kormány és a valutaalap képviselői több lehetséges megoldásról is egyeztetnek, ezek között valóban szerepelnek lehetséges adóemelések. Arra vonatkozó javaslat azonban nem hangzott el, hogy 25 százalékra nőjön az áfa” – fogalmazott a szaktárcavezető.
Hasonlóképpen nyilatkozott egyébként egy nappal korábban Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője is. Mint a közlekedési, gazdasági és pénzügyminisztérium képviselőivel folytatott hétfői tárgyalások után leszögezte, bár az év első hónapjaiban a vártnál jóval alacsonyabbak voltak a költségvetési bevételek, az adók emelésére nem kerül sor. Konkrétumokat azonban nem kívánt elárulni, mint hangsúlyozta, a küldöttség május 7-éig vizsgálódik Romániában, a tárgyalások eredményeiről, következtetéseiről pedig csupán az egyeztetések lezárása után kíván beszélni.
Megkongatta ezzel szemben a vészharangot Varujan Vosganian nemzeti liberális párti szenátor, a Tăriceanu-kormány volt pénzügyminisztere. Az ellenzéki politikus úgy nyilatkozott, az IMF nem szokott semmit megkövetelni a kormányoktól, úgy hogy szerinte ez a felvetés annak az eredménye, hogy a Boc-kormány egyetlen életképes megoldásjavaslatot sem vázolt fel.
Szerinte a valutaalap részéről az áfá- és az adókulcs emelésére vonatkozó javaslat már vészmegoldásnak minősül.
„Az IMF két héttel ezelőtt még úgy ítélte meg, hogy nem tenne jót, ha emelnénk az adókat, most meg azt mondja, meg kell tennünk. Valami tehát nincs rendben” – fogalmazott Vosganian.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.