
2010. május 04., 16:242010. május 04., 16:24
„Az IMF képviselői nagyon hajthatatlanok, merevek, semmilyen más megoldást nem hajlandóak elfogadni a deficit csökkentésére. Semmilyen más korábban elhangzott megoldásban nem hisznek. Növelni akarják az áfát, illetve az egységes adókulcsot, s nem a jövő évtől, hanem már holnaptól” – fogalmaztak a Gândulnak névtelenül nyilatkozó források.
Mint hangsúlyozták, bár a tárgyalásokon részt vevő miniszterek a közszférában tervezett elbocsátásokról, fizetés nélküli szabadságra küldésekről beszéltek, a Valutaalap képviselőit nem sikerült meggyőzniük arról, hogy ezeket az intézkedéseket valóban gyakorlatba fogják ültetni, minthogy arról sem, hogy ennyi elég lenne az idei költségvetési hiány visszaszorítására.
Az értesüléseket egyébként Bogdan Hossu, az Alfa kartell szakszervezeti tömörülés vezetője is megerősítette. Az IMF küldötteivel folytatott szakszervezeti egyeztetést követően Hossu a Realitatea hírtelevíziónak úgy nyilatkozott: a Valutaalap szerint az államháztartási bevételek növelésének jelen pillanatban egyetlen biztos módozata az áfa növelése lehet. A hírtelevízió egyébként a NewsIn hírügynökség értesüléseire hivatkozva úgy tudja: az áfát 25 százalékra emeltetné az IMF.
Bogdan Hossu tolmácsolta a sajtó képviselőinek az IMF állítólagos adóemelési szándékát, a tárgyalásokat követően pedig leszögezte, a szakszervezetek számára ez elfogadhatatlan. Mint hangsúlyozta, a munkavállalók képviselőjeként inkább differenciált áfát javasolt. „Elfogadhatatlan az, hogy ugyanannyi áfát fizessünk a kenyérért, mint a luxuscikkekért” – szögezte le Hossu.
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter ezzel szemben cáfolta a sajtó értesüléseit. „A kormány és a valutaalap képviselői több lehetséges megoldásról is egyeztetnek, ezek között valóban szerepelnek lehetséges adóemelések. Arra vonatkozó javaslat azonban nem hangzott el, hogy 25 százalékra nőjön az áfa” – fogalmazott a szaktárcavezető.
Hasonlóképpen nyilatkozott egyébként egy nappal korábban Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője is. Mint a közlekedési, gazdasági és pénzügyminisztérium képviselőivel folytatott hétfői tárgyalások után leszögezte, bár az év első hónapjaiban a vártnál jóval alacsonyabbak voltak a költségvetési bevételek, az adók emelésére nem kerül sor. Konkrétumokat azonban nem kívánt elárulni, mint hangsúlyozta, a küldöttség május 7-éig vizsgálódik Romániában, a tárgyalások eredményeiről, következtetéseiről pedig csupán az egyeztetések lezárása után kíván beszélni.
Megkongatta ezzel szemben a vészharangot Varujan Vosganian nemzeti liberális párti szenátor, a Tăriceanu-kormány volt pénzügyminisztere. Az ellenzéki politikus úgy nyilatkozott, az IMF nem szokott semmit megkövetelni a kormányoktól, úgy hogy szerinte ez a felvetés annak az eredménye, hogy a Boc-kormány egyetlen életképes megoldásjavaslatot sem vázolt fel.
Szerinte a valutaalap részéről az áfá- és az adókulcs emelésére vonatkozó javaslat már vészmegoldásnak minősül.
„Az IMF két héttel ezelőtt még úgy ítélte meg, hogy nem tenne jót, ha emelnénk az adókat, most meg azt mondja, meg kell tennünk. Valami tehát nincs rendben” – fogalmazott Vosganian.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.