
2010. május 04., 16:242010. május 04., 16:24
„Az IMF képviselői nagyon hajthatatlanok, merevek, semmilyen más megoldást nem hajlandóak elfogadni a deficit csökkentésére. Semmilyen más korábban elhangzott megoldásban nem hisznek. Növelni akarják az áfát, illetve az egységes adókulcsot, s nem a jövő évtől, hanem már holnaptól” – fogalmaztak a Gândulnak névtelenül nyilatkozó források.
Mint hangsúlyozták, bár a tárgyalásokon részt vevő miniszterek a közszférában tervezett elbocsátásokról, fizetés nélküli szabadságra küldésekről beszéltek, a Valutaalap képviselőit nem sikerült meggyőzniük arról, hogy ezeket az intézkedéseket valóban gyakorlatba fogják ültetni, minthogy arról sem, hogy ennyi elég lenne az idei költségvetési hiány visszaszorítására.
Az értesüléseket egyébként Bogdan Hossu, az Alfa kartell szakszervezeti tömörülés vezetője is megerősítette. Az IMF küldötteivel folytatott szakszervezeti egyeztetést követően Hossu a Realitatea hírtelevíziónak úgy nyilatkozott: a Valutaalap szerint az államháztartási bevételek növelésének jelen pillanatban egyetlen biztos módozata az áfa növelése lehet. A hírtelevízió egyébként a NewsIn hírügynökség értesüléseire hivatkozva úgy tudja: az áfát 25 százalékra emeltetné az IMF.
Bogdan Hossu tolmácsolta a sajtó képviselőinek az IMF állítólagos adóemelési szándékát, a tárgyalásokat követően pedig leszögezte, a szakszervezetek számára ez elfogadhatatlan. Mint hangsúlyozta, a munkavállalók képviselőjeként inkább differenciált áfát javasolt. „Elfogadhatatlan az, hogy ugyanannyi áfát fizessünk a kenyérért, mint a luxuscikkekért” – szögezte le Hossu.
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter ezzel szemben cáfolta a sajtó értesüléseit. „A kormány és a valutaalap képviselői több lehetséges megoldásról is egyeztetnek, ezek között valóban szerepelnek lehetséges adóemelések. Arra vonatkozó javaslat azonban nem hangzott el, hogy 25 százalékra nőjön az áfa” – fogalmazott a szaktárcavezető.
Hasonlóképpen nyilatkozott egyébként egy nappal korábban Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője is. Mint a közlekedési, gazdasági és pénzügyminisztérium képviselőivel folytatott hétfői tárgyalások után leszögezte, bár az év első hónapjaiban a vártnál jóval alacsonyabbak voltak a költségvetési bevételek, az adók emelésére nem kerül sor. Konkrétumokat azonban nem kívánt elárulni, mint hangsúlyozta, a küldöttség május 7-éig vizsgálódik Romániában, a tárgyalások eredményeiről, következtetéseiről pedig csupán az egyeztetések lezárása után kíván beszélni.
Megkongatta ezzel szemben a vészharangot Varujan Vosganian nemzeti liberális párti szenátor, a Tăriceanu-kormány volt pénzügyminisztere. Az ellenzéki politikus úgy nyilatkozott, az IMF nem szokott semmit megkövetelni a kormányoktól, úgy hogy szerinte ez a felvetés annak az eredménye, hogy a Boc-kormány egyetlen életképes megoldásjavaslatot sem vázolt fel.
Szerinte a valutaalap részéről az áfá- és az adókulcs emelésére vonatkozó javaslat már vészmegoldásnak minősül.
„Az IMF két héttel ezelőtt még úgy ítélte meg, hogy nem tenne jót, ha emelnénk az adókat, most meg azt mondja, meg kell tennünk. Valami tehát nincs rendben” – fogalmazott Vosganian.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.