
2010. május 04., 16:242010. május 04., 16:24
„Az IMF képviselői nagyon hajthatatlanok, merevek, semmilyen más megoldást nem hajlandóak elfogadni a deficit csökkentésére. Semmilyen más korábban elhangzott megoldásban nem hisznek. Növelni akarják az áfát, illetve az egységes adókulcsot, s nem a jövő évtől, hanem már holnaptól” – fogalmaztak a Gândulnak névtelenül nyilatkozó források.
Mint hangsúlyozták, bár a tárgyalásokon részt vevő miniszterek a közszférában tervezett elbocsátásokról, fizetés nélküli szabadságra küldésekről beszéltek, a Valutaalap képviselőit nem sikerült meggyőzniük arról, hogy ezeket az intézkedéseket valóban gyakorlatba fogják ültetni, minthogy arról sem, hogy ennyi elég lenne az idei költségvetési hiány visszaszorítására.
Az értesüléseket egyébként Bogdan Hossu, az Alfa kartell szakszervezeti tömörülés vezetője is megerősítette. Az IMF küldötteivel folytatott szakszervezeti egyeztetést követően Hossu a Realitatea hírtelevíziónak úgy nyilatkozott: a Valutaalap szerint az államháztartási bevételek növelésének jelen pillanatban egyetlen biztos módozata az áfa növelése lehet. A hírtelevízió egyébként a NewsIn hírügynökség értesüléseire hivatkozva úgy tudja: az áfát 25 százalékra emeltetné az IMF.
Bogdan Hossu tolmácsolta a sajtó képviselőinek az IMF állítólagos adóemelési szándékát, a tárgyalásokat követően pedig leszögezte, a szakszervezetek számára ez elfogadhatatlan. Mint hangsúlyozta, a munkavállalók képviselőjeként inkább differenciált áfát javasolt. „Elfogadhatatlan az, hogy ugyanannyi áfát fizessünk a kenyérért, mint a luxuscikkekért” – szögezte le Hossu.
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter ezzel szemben cáfolta a sajtó értesüléseit. „A kormány és a valutaalap képviselői több lehetséges megoldásról is egyeztetnek, ezek között valóban szerepelnek lehetséges adóemelések. Arra vonatkozó javaslat azonban nem hangzott el, hogy 25 százalékra nőjön az áfa” – fogalmazott a szaktárcavezető.
Hasonlóképpen nyilatkozott egyébként egy nappal korábban Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője is. Mint a közlekedési, gazdasági és pénzügyminisztérium képviselőivel folytatott hétfői tárgyalások után leszögezte, bár az év első hónapjaiban a vártnál jóval alacsonyabbak voltak a költségvetési bevételek, az adók emelésére nem kerül sor. Konkrétumokat azonban nem kívánt elárulni, mint hangsúlyozta, a küldöttség május 7-éig vizsgálódik Romániában, a tárgyalások eredményeiről, következtetéseiről pedig csupán az egyeztetések lezárása után kíván beszélni.
Megkongatta ezzel szemben a vészharangot Varujan Vosganian nemzeti liberális párti szenátor, a Tăriceanu-kormány volt pénzügyminisztere. Az ellenzéki politikus úgy nyilatkozott, az IMF nem szokott semmit megkövetelni a kormányoktól, úgy hogy szerinte ez a felvetés annak az eredménye, hogy a Boc-kormány egyetlen életképes megoldásjavaslatot sem vázolt fel.
Szerinte a valutaalap részéről az áfá- és az adókulcs emelésére vonatkozó javaslat már vészmegoldásnak minősül.
„Az IMF két héttel ezelőtt még úgy ítélte meg, hogy nem tenne jót, ha emelnénk az adókat, most meg azt mondja, meg kell tennünk. Valami tehát nincs rendben” – fogalmazott Vosganian.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.