Eltérő trendek. A gazdasági mobilitási mutató Erdély megyéiben, 2021. május és június (%)
Fotó: Erdélystat
Leginkább Közép-Erdély, míg legkevésbé a Székelyföld mobilitása maradt el júniusban a járvány előtti szinttől. Az Erdélystat elemzése szerint az amúgy pezsgő gazdasági élettel rendelkező Kolozs és Temes megye tendenciózusan az országos átlag alatt helyezkedett el, ezzel szemben Kovászna, Krassó-Szörény, Hargita, Szilágy, Maros és Fehér megye jelentősen meghaladta a járvány előtti szintet. Ennek okáról kérdeztük a statisztikai szolgálat munkatársát, Csíki Ottót.
2021. július 09., 13:522021. július 09., 13:52
Erdély gazdasági mobilitása meghaladta a járvány előtti szintet és az országos átlagot – derül ki az Erdélystat legfrissebb elemzéséből, amely a koronavírus-járvány harmadik hullámának a gazdasági állapotát vizsgálja a gazdasági mobilitási mutató segítségével. Mint az erdélyi statisztikai szolgálat közleménye rámutat, a koronavírus-járvány 2021 tavaszára tehető harmadik hulláma kisebb visszaesést okozott a romániai gazdasági mobilitásra nézve, mint az első két hullám.
– viszonyítási alapnak a 2020. január 3. – február 6. közötti öt hetet vették. Az elemzés készítői szerint a hatásos koronavírus elleni vakcina megjelenésének köszönhetően a harmadik hullámban az egészségügyi érintettség alacsonyabb volt, valamint az oltási kampány felpörgése és a járvány szezonális jellege csillapította a járvány intenzitását, ezáltal elhozva a „gazdaság tavaszát”.
Az Erdélystat elemzése a Google által szolgáltatott, az Android operációs rendszert használó mobiltelefonok helymeghatározási adataiból közölt statisztikák alapján készült. Mint a közlemény is aláhúzza, az újszerű gazdasági aktivitást mérő mutatók követésére azért van szükség, mert a hagyományos gazdaságstatisztikai mutatószámok csak több hónapos, akár éves késéssel látnak napvilágot, így csak jelentős időeltolódással lehetne értékelni a harmadik hullám gazdaságra gyakorolt hatásait.
A Google mobilitási adatait amúgy számos gazdasági szervezet – többek között a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a Financial Times és a Bloomberg – is használja adatforrásként a gazdasági aktivitás közelítőjeként. Az Erdélystat által alkalmazott mutató módszertanában a Conus nevű ausztrál cég indexét követi. Ennek lényege, hogy a gazdasági mobilitási mutatót négy Google-mobilitás-indikátor – munkahelyek; élelmiszerboltok és patikák; tömegközlekedési állomások; valamint kiskereskedelem és szabadidő – átlagából képezik.
Mint az erdélyi statisztikai szolgálat elemzéséből megtudhatjuk, a koronavírus-járvány harmadik hulláma során Románia és Erdély gazdasági mobilitási mutatója hasonló képet mutatott, viszont Erdélyben mindig egy kicsit nagyobb gazdasági mobilitást sikerült elérni. A májusi járvány-
ügyi lazításoknak köszönhetően júniusban országszinten ugyan még volt egy 1,1 százalékos elmaradás, de
Erdély régióin belül leginkább Közép-Erdély, míg legkevésbé a Székelyföld mobilitása maradt el az alapállapottól. Közép-Erdély májusban 8,4 százalékkal maradt el a járvány előtti szinttől, viszont ez lényegesen jobb érték, mint a januári 30,5 százalékos csökkenés. Júniusra ez mérséklődött, az elmaradás már csak 1,3 százalékos, viszont Erdélyen belül még mindig ez a legalacsonyabb érték. A közép-erdélyi helyzet Kolozsvár gazdasági súlyával magyarázható, amire erőteljes hatással voltak a járványügyi intézkedések: az egyetemisták otthonról tanultak, sok vállalat továbbra is fenntartotta az otthoni munkavégzést. Közép-Erdéllyel ellentétben a Székelyföld gazdasági mobilitása végig a többi erdélyi régió fölött helyezkedett el, májusban 5,9 százalékkal sikerült meghaladnia az alapállapotot is, júniusra pedig elérte a 12,4 százalékos növekedést.
Az erdélyi megyék közül Kolozs és Temes megye gazdasági mobilitása tendenciózusan az országos átlag alatt helyezkedik el, mindkettő még júniusban is több mint 8,5 százalékkal maradt az alapállapot alatt. Ezzel szemben Kovászna, Krassó-Szörény, Hargita, Szilágy, Maros és Fehér megye júniusban jelentősen meghaladta a járvány előtti szintet.
igazából már áprilisban csupán 5,3 százalékos mínuszban volt, de májusra elérte a 8,9 százalékos többletet, ami júniusra 15,6 százalékra gyarapodott. A megye gazdasági mobilitása az első hullám után is nagyon gyorsan elkezdett visszatérni, egyike volt azon kevés megyéknek, ahol a 2020. májusi mobilitás csökkenése 30 százalék alatt volt.
Júniusban – Kovászna megyéhez hasonlóan – Krassó-Szörény (14,2 százalék) és Hargita megye (10,3 százalék) gazdasági mobilitása is nagyon látványosan növekedett. A Hargita megyében látható gyors májusi visszapattanás részben a járványügyi szabályozások mellett megtartott csíksomlyói búcsúnak köszönhető. Szilágy megye 9,8 százalékos, Maros megye 8,3 százalékos és Fehér megye 8,2 százalékos júniusi növekedése szintén említésre méltó.
Miért áll jól a Székelyföld, és rosszul két olyan gazdaságilag jól szituált megye, mint Kolozs és Temes? – szegeztük neki az adatokat átnézve a magától értetődő kérdést Csíki Ottónak, az Erdélystat munkatársának.
– válaszolta megkeresésünkre a szakember. Aláhúzta egyúttal, hogy az összevetés során mindig az adott térség járvány előtti helyzetéhez viszonyították a jelenlegit, így az a tény, hogy ha mondjuk a Székelyföld esetében sokkal jobb számokat látunk, mint Közép-Erdélyben, az nem jelenti azt, hogy előbbi gazdasága sokkal erősebb lett, mint utóbbié, csupán annyit jelent, hogy saját magához képest sikerült elérnie, sőt meghaladnia a járvány előtti szintet
„Közép-Erdély esetében például Kolozs megyében láthatunk jelentős elmaradásokat, szintén saját magához képest. Ez leginkább az otthoni munkának tudható be, mint ahogy annak is, hogy Kolozsvár egyetemi város, a hallgatók viszont otthonról vettek részt az oktatásban, ami jelentősen lecsökkenti az egész megye gazdasági mobilitási mutatóját” – magyarázta Csíki Ottó.
A szakember szerint amúgy ma már azt látjuk, hogy Kolozs és Temes is lassan tart „visszafele” a járvány előtti szintre. Kérdésünkre, hogy meglátása szerint mennyiben vághat keresztbe minden fejlődést egy esetleges negyedik hullám, leszögezte: „az esetleges negyedik hullámnak biztosan újra negatív hatása lesz”.
és a jelenlegi szint európai összevetésben sajnos alacsonynak mondató. Ha pedig ősszel lesz negyedik hullám, akkor sajnos el fog jönni az ősz a gazdaságban is, sokkal gyengébb lesz a gazdasági mobilitási mutató” – vetítette előre a negyedik hullámban rejlő gazdasági kockázatokat Csíki Ottó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!