Ki nevet a végén? A kivitelezők és a politikusok hisznek a dél-erdélyi sztrádaszakasz határidő előtti befejezésében
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Dorinel Umbrărescu, az UMB útépítő vállalat tulajdonosa ismét megígérte, 2026 végéig elkészül a dél-erdélyi autópálya még hiányzó, Marzsina és Holgya közötti szakasza. Annak ellenére, hogy civilek teljes meggyőződéssel állítják: a „medvealagutakról” elhíresült aszfaltcsík lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött határidőből.
2024. május 22., 16:122024. május 22., 16:12
Mint ismeretes, az A1-es jelzésű, a nagylaki sztráda-határátkelőtől Nagyszebenig húzódó dél-erdélyi sztráda egyetlen még hiányzó, összesen 13 kilométeres szakasza áfa nélkül 1,83 milliárd lejből épülhet meg a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya között.
A kivitelező 2022 decemberében kapta meg az építkezési engedélyt – 11 hónap tervezési és 34 hónap építési időszakkal – a marzsinai lehajtótól húzódó 4 kilométer befejezésére, illetve további 9,13 km megvalósítására, benne a 2,13 km hosszú „medvealagutakkal”. Az UMB idén tavasszal fogott neki a tényleges munkálatoknak, és továbbra is állítja: elkészül 2026 végéig, amely kötelező határidő az európai uniós alapokat felhasználó országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltak szerint.
A legújabb ígéreteket Irinel Ionel Scrioșteanu közlekedési államtitkár tolmácsolta, aki egy szakbizottsági meghallgatáson többek között Dorinel Umbrărescuval, a kivitelező cég vezetőjével is tárgyalt.
– nyilatkozta az államtitkár.
Mindezt olyan körülmények között, hogy a kivitelezőn és a megrendelő hatóságok képviselőin kívül mások nemigen hisznek a határidő előtti befejezésben. Amint arról beszámoltunk, a Pro Infrastruktúra Egyesület (API) áprilisban már „teljes meggyőződéssel” jelentette ki, hogy ez leghamarabb 2027-re várható, ugyanis még a hírhedt alagutak terveivel sem végeztek, ezért a közeljövőben azon a részen nem kezdődhetnek el a munkálatok, amelyek legalább 34 hónapot vesznek igénybe.
„A következtetés egyszerű és szomorú: műszaki terv, építési engedély hiányában, 2,13 kilométer hosszú, a szerződés szerint 34 hónapon belül megépítendő alagutakkal jócskán 2027-be lépünk az átadással. Ne kérdezzék, mi történik a PNRR-vonat lekésése nyomán, főleg, hogy az A1-es Lugos–Déva-sztráda ezen 365 millió eurós csonkjára két uniós forrást is lehívtak (POS-T, POIM). Újabbat meg nem lehet a jelenlegi szállítási programon keresztül, ezért vették be a PNRR-be 2021-ben” – összegzett a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mint ismeretes, az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádának is nevezett része kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít (Szeben, Szászsebes, Szászváros és Déva „kikerülésével”) egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
Pedig a dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de elkészült, a Holgya és Marzsina közötti rész jócskán „kitartott”. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között – innen ered a „medvealagút” elnevezés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás