Ki nevet a végén? A kivitelezők és a politikusok hisznek a dél-erdélyi sztrádaszakasz határidő előtti befejezésében
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Dorinel Umbrărescu, az UMB útépítő vállalat tulajdonosa ismét megígérte, 2026 végéig elkészül a dél-erdélyi autópálya még hiányzó, Marzsina és Holgya közötti szakasza. Annak ellenére, hogy civilek teljes meggyőződéssel állítják: a „medvealagutakról” elhíresült aszfaltcsík lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött határidőből.
2024. május 22., 16:122024. május 22., 16:12
Mint ismeretes, az A1-es jelzésű, a nagylaki sztráda-határátkelőtől Nagyszebenig húzódó dél-erdélyi sztráda egyetlen még hiányzó, összesen 13 kilométeres szakasza áfa nélkül 1,83 milliárd lejből épülhet meg a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya között.
A kivitelező 2022 decemberében kapta meg az építkezési engedélyt – 11 hónap tervezési és 34 hónap építési időszakkal – a marzsinai lehajtótól húzódó 4 kilométer befejezésére, illetve további 9,13 km megvalósítására, benne a 2,13 km hosszú „medvealagutakkal”. Az UMB idén tavasszal fogott neki a tényleges munkálatoknak, és továbbra is állítja: elkészül 2026 végéig, amely kötelező határidő az európai uniós alapokat felhasználó országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltak szerint.
A legújabb ígéreteket Irinel Ionel Scrioșteanu közlekedési államtitkár tolmácsolta, aki egy szakbizottsági meghallgatáson többek között Dorinel Umbrărescuval, a kivitelező cég vezetőjével is tárgyalt.
– nyilatkozta az államtitkár.
Mindezt olyan körülmények között, hogy a kivitelezőn és a megrendelő hatóságok képviselőin kívül mások nemigen hisznek a határidő előtti befejezésben. Amint arról beszámoltunk, a Pro Infrastruktúra Egyesület (API) áprilisban már „teljes meggyőződéssel” jelentette ki, hogy ez leghamarabb 2027-re várható, ugyanis még a hírhedt alagutak terveivel sem végeztek, ezért a közeljövőben azon a részen nem kezdődhetnek el a munkálatok, amelyek legalább 34 hónapot vesznek igénybe.
„A következtetés egyszerű és szomorú: műszaki terv, építési engedély hiányában, 2,13 kilométer hosszú, a szerződés szerint 34 hónapon belül megépítendő alagutakkal jócskán 2027-be lépünk az átadással. Ne kérdezzék, mi történik a PNRR-vonat lekésése nyomán, főleg, hogy az A1-es Lugos–Déva-sztráda ezen 365 millió eurós csonkjára két uniós forrást is lehívtak (POS-T, POIM). Újabbat meg nem lehet a jelenlegi szállítási programon keresztül, ezért vették be a PNRR-be 2021-ben” – összegzett a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mint ismeretes, az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádának is nevezett része kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít (Szeben, Szászsebes, Szászváros és Déva „kikerülésével”) egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
Pedig a dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de elkészült, a Holgya és Marzsina közötti rész jócskán „kitartott”. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között – innen ered a „medvealagút” elnevezés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás