Ki nevet a végén? A kivitelezők és a politikusok hisznek a dél-erdélyi sztrádaszakasz határidő előtti befejezésében
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Dorinel Umbrărescu, az UMB útépítő vállalat tulajdonosa ismét megígérte, 2026 végéig elkészül a dél-erdélyi autópálya még hiányzó, Marzsina és Holgya közötti szakasza. Annak ellenére, hogy civilek teljes meggyőződéssel állítják: a „medvealagutakról” elhíresült aszfaltcsík lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött határidőből.
2024. május 22., 16:122024. május 22., 16:12
Mint ismeretes, az A1-es jelzésű, a nagylaki sztráda-határátkelőtől Nagyszebenig húzódó dél-erdélyi sztráda egyetlen még hiányzó, összesen 13 kilométeres szakasza áfa nélkül 1,83 milliárd lejből épülhet meg a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya között.
A kivitelező 2022 decemberében kapta meg az építkezési engedélyt – 11 hónap tervezési és 34 hónap építési időszakkal – a marzsinai lehajtótól húzódó 4 kilométer befejezésére, illetve további 9,13 km megvalósítására, benne a 2,13 km hosszú „medvealagutakkal”. Az UMB idén tavasszal fogott neki a tényleges munkálatoknak, és továbbra is állítja: elkészül 2026 végéig, amely kötelező határidő az európai uniós alapokat felhasználó országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltak szerint.
A legújabb ígéreteket Irinel Ionel Scrioșteanu közlekedési államtitkár tolmácsolta, aki egy szakbizottsági meghallgatáson többek között Dorinel Umbrărescuval, a kivitelező cég vezetőjével is tárgyalt.
– nyilatkozta az államtitkár.
Mindezt olyan körülmények között, hogy a kivitelezőn és a megrendelő hatóságok képviselőin kívül mások nemigen hisznek a határidő előtti befejezésben. Amint arról beszámoltunk, a Pro Infrastruktúra Egyesület (API) áprilisban már „teljes meggyőződéssel” jelentette ki, hogy ez leghamarabb 2027-re várható, ugyanis még a hírhedt alagutak terveivel sem végeztek, ezért a közeljövőben azon a részen nem kezdődhetnek el a munkálatok, amelyek legalább 34 hónapot vesznek igénybe.
„A következtetés egyszerű és szomorú: műszaki terv, építési engedély hiányában, 2,13 kilométer hosszú, a szerződés szerint 34 hónapon belül megépítendő alagutakkal jócskán 2027-be lépünk az átadással. Ne kérdezzék, mi történik a PNRR-vonat lekésése nyomán, főleg, hogy az A1-es Lugos–Déva-sztráda ezen 365 millió eurós csonkjára két uniós forrást is lehívtak (POS-T, POIM). Újabbat meg nem lehet a jelenlegi szállítási programon keresztül, ezért vették be a PNRR-be 2021-ben” – összegzett a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mint ismeretes, az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádának is nevezett része kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít (Szeben, Szászsebes, Szászváros és Déva „kikerülésével”) egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
Pedig a dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de elkészült, a Holgya és Marzsina közötti rész jócskán „kitartott”. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között – innen ered a „medvealagút” elnevezés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás