Ki nevet a végén? A kivitelezők és a politikusok hisznek a dél-erdélyi sztrádaszakasz határidő előtti befejezésében
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Dorinel Umbrărescu, az UMB útépítő vállalat tulajdonosa ismét megígérte, 2026 végéig elkészül a dél-erdélyi autópálya még hiányzó, Marzsina és Holgya közötti szakasza. Annak ellenére, hogy civilek teljes meggyőződéssel állítják: a „medvealagutakról” elhíresült aszfaltcsík lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött határidőből.
2024. május 22., 16:122024. május 22., 16:12
Mint ismeretes, az A1-es jelzésű, a nagylaki sztráda-határátkelőtől Nagyszebenig húzódó dél-erdélyi sztráda egyetlen még hiányzó, összesen 13 kilométeres szakasza áfa nélkül 1,83 milliárd lejből épülhet meg a Temes megyei Marzsina és a Hunyad megyei Holgya között.
A kivitelező 2022 decemberében kapta meg az építkezési engedélyt – 11 hónap tervezési és 34 hónap építési időszakkal – a marzsinai lehajtótól húzódó 4 kilométer befejezésére, illetve további 9,13 km megvalósítására, benne a 2,13 km hosszú „medvealagutakkal”. Az UMB idén tavasszal fogott neki a tényleges munkálatoknak, és továbbra is állítja: elkészül 2026 végéig, amely kötelező határidő az európai uniós alapokat felhasználó országos helyreállítási tervben (PNRR) vállaltak szerint.
A legújabb ígéreteket Irinel Ionel Scrioșteanu közlekedési államtitkár tolmácsolta, aki egy szakbizottsági meghallgatáson többek között Dorinel Umbrărescuval, a kivitelező cég vezetőjével is tárgyalt.
– nyilatkozta az államtitkár.
Mindezt olyan körülmények között, hogy a kivitelezőn és a megrendelő hatóságok képviselőin kívül mások nemigen hisznek a határidő előtti befejezésben. Amint arról beszámoltunk, a Pro Infrastruktúra Egyesület (API) áprilisban már „teljes meggyőződéssel” jelentette ki, hogy ez leghamarabb 2027-re várható, ugyanis még a hírhedt alagutak terveivel sem végeztek, ezért a közeljövőben azon a részen nem kezdődhetnek el a munkálatok, amelyek legalább 34 hónapot vesznek igénybe.
„A következtetés egyszerű és szomorú: műszaki terv, építési engedély hiányában, 2,13 kilométer hosszú, a szerződés szerint 34 hónapon belül megépítendő alagutakkal jócskán 2027-be lépünk az átadással. Ne kérdezzék, mi történik a PNRR-vonat lekésése nyomán, főleg, hogy az A1-es Lugos–Déva-sztráda ezen 365 millió eurós csonkjára két uniós forrást is lehívtak (POS-T, POIM). Újabbat meg nem lehet a jelenlegi szállítási programon keresztül, ezért vették be a PNRR-be 2021-ben” – összegzett a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Mint ismeretes, az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádának is nevezett része kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít (Szeben, Szászsebes, Szászváros és Déva „kikerülésével”) egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.
Pedig a dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de elkészült, a Holgya és Marzsina közötti rész jócskán „kitartott”. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között – innen ered a „medvealagút” elnevezés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás