Leolthatják a villanyt. Továbbra sem nyithatnak meg a beltéri éttermek
Fotó: Pixabay
Perrel fenyegetik a kormányt az idegenforgalomban érdekelt vállalkozók, ha az ígéretekkel ellentétben mégsem nyithatnak meg június 15-én. Már pedig biztos, hogy legalább július elsejéig zárva kell tartaniuk, ezt a kormány illetékese is megerősítette szerdán. Az érintettek tömeges csődöktől tartanak.
2020. június 10., 19:442020. június 10., 19:44
A nemzetgazdaság aláaknázása miatt perrel fenyegetik a kormányt az idegenforgalmi munkáltatók, amennyiben június 15-étől – a korábbi kormányzati ígéretektől eltérőn – mégsem nyithatják ki a szállodák vendéglőit. A Romániai Turisztikai Munkáltatói Szövetség (FPTR) szerdai közleményében rámutatott: június 15-étől kezdődően már több mint 500 ezer utazni vágyó romániai lakos foglalt magának szállást az ország különböző tájain, a csomagban pedig az étkezés is benne van. A kedd este kiszivárgott hírek szerint azonban a beltéri éttermeket leghamarabb július elsejétől lehet megnyitni.
„A hoteléttermek megnyitásának akár kéthetes késése is óriási versenyhátrányba kényszeríti Romániát azokkal a környező országokkal szemben, amelyek már feloldották ezeket a korlátozásokat, és csődbe taszítja az ország szállodáinak több mint kétharmadát” – kongatja meg a vészharangot szerdai közleményében a szakmai szövetség. Kiemelik:
„A városi üdülőtelepi vagy hegyi szállodák közül sok van, amelyiknek nincs akkora terasza, hogy biztosítani tudja valamennyi elszállásolt vendég étkeztetését, ezért nem fogják tudni újraindítani tevékenységüket. Olyan körülmények között, hogy az elmúlt három hónapban leállni kényszerültek, az elrajtolt idényben minden egyes nap létfontosságú, hogy a lehető legkisebbre tudják csökkenteni a koronavírus-járvány negatív hatásait. Úgy számolunk, hogy ha június 15-én nem nyithatnak meg a vendéglők, és legalább két hetet késni fog ez az intézkedés, úgy a romániai szállodák több mint 70 százaléka csődbe fog menni” – fogalmaz a közlemény.
A kormány részéről Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője reagált a turisztikai munkáltatók közleményére. A Digi24 hírtelevíziónak adott telefonos nyilatkozatában elismerte, hogy június 15-étől még nem nyithatnak meg az éttermek.
– fogalmazott a kormány képviselője.
Felrótta ugyanakkor az elégedetlenkedő vendéglátósoknak, hogy az Orban-kabinet számos intézkedéssel támogatta őket a szükségállapot kihirdetése óta. „Nem hiszem, hogy egy kormány többet tudott volna tenni. Nem hiszem, hogy létezett olyan gazdasági ágazat Romániában az elmúlt években, amelyik ennyi támogatásban és könnyítésben részesült volna, mint a vendéglátás ebben a periódusban” – húzta alá a miniszterelnöki kancellária vezetője.
A késlekedő nyitás miatt félő, hogy a szakácsok és pincérek egy része külföldön vállal majd munkát
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egész gazdaságra hatással lesz, ha nem indulhat újra teljes kapacitással a belföldi turizmus és vendéglátás – szögezte le a Krónika megkeresésére Daragus Attila, a 2500 romániai szállásadóval kapcsolatot tartó Falu-, Ökológiai és Kulturális Turizmus Országos Szövetség (ANTREC) Kovászna megyei képviselője, aki a népszerű turisztikai célpontnak számító Kovászna megyei Bálványoson maga is panziót és éttermet működtet. Hangsúlyozta:
Ráadásul Bulgária, Görögország június 15-től újraindítja a turizmust, így ha Románia késlekedik a lazításokkal, nem nyithatnak meg a beltéri vendéglátóipari egységek, fennáll annak a kockázata, hogy a turisták nagy része a várakozásokkal ellentétben külföldre megy nyaralni.
„Az ágazatban vállalkozók abban bíztak, hogy az újraindulással csökkenteni tudják a veszteségeiket, hogy a hazai turisták többsége a belföldi úti célokat választja, ha ezt a lehetőséget elszalasztjuk, és mégis külföldre mennek nyaralni, az egész gazdaságra negatív hatással lesz” – fejtette ki Daragus Attila. Kiemelte ugyanakkor, hogy
Arra is ráirányította egyúttal figyelmünket, hogy a Székelyföldön késő délután nyáron is hűvös van, a vendégeket nem lehet a teraszokon tartani. De országszerte gondot jelenthet, ha a zajos, szórakozó vendégek a teraszokon ülnek késő este, és zavarják a környéken lakókat.
Az idegenforgalmi szakember szerint a beltéri egységek késlekedő nyitásának másik vetülete, hogy a szakácsok és pincérek egy része külföldön vállal majd munkát. „Nem lehet a kényszerszabadságért járó havi 900 lejért itthon tartani őket, nem ennyi bevételhez vannak szokva. Ha elmennek külföldre, az újrainduláskor már nem lesznek szakemberek” – részletezte a szövetség képviselője.
A vállalkozó úgy látja, a kormány, valamint az államfő nem konzultál megfelelően a szakmai szervezetekkel, különben belátnák, mekkora érvágást jelent a vendéglátásnak a késlekedés. Szerencsétlen kijelentésnek tartja Ludovic Orban miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint a turizmus „csak” a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát jelenti. „Ez csak statisztika, a szállásadók 30-40 százaléka jelenleg is feketén működik, azonkívül a turista helyi élelmiszert, kézműves terméket vásárol, helyben tankol üzemanyagot, tehát minden ágazatra élénkítő hatással van, ha pörög a turizmus.
– összegzett Daragus Attila.
Nemcsak a vendéglősök sínylik meg. Az állam is hatalmas adóbevételtől esik el
Fotó: Rostás Szabolcs
Gazemberségnek tartja az államfő által meglebegtetett döntést Valkay Ferenc, a marosvásárhelyi Tip-Top étterem tulajdonosa. Szerinte a hatalom ezzel nemcsak a csőd szélére sodort vállalkozókra mér újabb csapást, hanem a vendéglőbe kívánkozókat is bünteti. „Nem értem a logikát, hisz nálunk jóformán füst sem volt, de mi már hatalmas tűzről beszélünk. Akkoráról, hogy az emberek még a teraszokra is félnek kiülni” – értékelte a helyzetet a vásárhelyi vendéglátós.
Valkay egyetért azzal az óvintézkedéssel, amely megtiltja a hatalmas bulik és lagzik szervezését, de nem érti, hogy kulturált módon miért nem lehet egy érettségi bankettet, osztálytalálkozót, családi eseményt megszervezni az éttermekben. Amióta az asztalok egymástól távolabbra kerültek a Tip-Top teraszán, az addigi nyolcvan-száz vendég helyett ötven-hatvan most is elfér, de kedvezőtlen időjárás esetén a szabadtéri összejövetel kellemetlen lehet.
– tette fel a költői kérdést a közel három évtizedes múlttal rendelkező közkedvelt étterem és panzió tulajdonosa.
„Ha a sóbánya fogadhat vendégeket, nyitunk, ha nem, marad a lakat”
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mindaddig, amíg a sóbánya nem fogadhatja a vendégeket, Parajdon szinte mindegy, hogy meg szabad-e nyitni az éttermeket , vagy sem – állítják eközben Hargita megyei településen vendéglátóipari egységeket működtetők. „Nemcsak a község, az egész kistérség a bányából és az általa generált idegenforgalomból él. Ha a sóbánya fogadhat vendégeket, nyitunk, ha nem, marad a lakat” – összegezte a többség álláspontját László Endre. A turisztikai szakember elmondta: csalódniuk kellett azoknak, akik június elsején megnyitották a teraszaikat. Csak azok a turisták vetődtek oda az ortodox pünkösdön, akik azt hitték, hogy megnyílt a bánya. Amint megtudták, hogy álhír az egész, tovább is álltak.
„Januárban az egyik nap csak a mi parkolónkban harminc moldáviai rendszámú autót számoltam össze. Ehhez képest az utóbbi három hónapban még áthaladóban sem láttam kisautót vagy buszt a Pruton túli köztársaságból” – mondta el a Telegdy-házat vezető László Endre.
Tetemes bírság a Covid-19-díj miatt egy bukaresti vendéglősnek
Tízezer lejre bírságolt a fogyasztóvédelem egy bukaresti vendéglőst a Covid-19-díj alkalmazása miatt. Mint érveltek, a terasz működtetője nem tartotta be a 2007/363-as törvényt, ami szabályozza, miként kell eljárniuk a kereskedőknek a fogyasztókkal, és nem értesítette a betérő vendégeket, hogy ez a hely különdíjat számol fel a koronavírus-járvány okán bevezetett óvintézkedések kompenzálására. A fogyasztóvédelem egyúttal bejelentette, hogy ellenőrizni fognak minden vendéglátóst, aki hasonló díjat vetett ki, hogy tájékoztatják-e erről vendégeiket. Amúgy a Covid-díjat nem asztalra számolják, hanem annyiszor kell lepengetni az értékét, ahány személy rendelése az adott számlára felkerül. Amint arról korábban beszámoltunk, az egyik bukaresti étteremnél például 5 lejre rúg ez az összeg. Tulajdonosa az Economica.net gazdasági portálnak elmondta: a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályok miatt kéri az extra összeget. „És mert mások is így járnak el. A többi vendéglő és a fogorvosok is” – fogalmazott. Az Országos Adóhatóság (ANAF) illetékesei szerint a vendégeket erről a díjról előre kell tájékoztatni, hogy maga dönthesse el, hogy beül-e, vagy sem. Amennyiben viszont valakinek utólag számlázzák ki az összeget, és előzetesen nem értesítették róla, úgy a fogyasztóvédelemhez fordulhat. Az illeték különben először az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg, majd több európai ország is átvette, köztük Dánia, Olaszország és Románia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás