Leolthatják a villanyt. Továbbra sem nyithatnak meg a beltéri éttermek
Fotó: Pixabay
Perrel fenyegetik a kormányt az idegenforgalomban érdekelt vállalkozók, ha az ígéretekkel ellentétben mégsem nyithatnak meg június 15-én. Már pedig biztos, hogy legalább július elsejéig zárva kell tartaniuk, ezt a kormány illetékese is megerősítette szerdán. Az érintettek tömeges csődöktől tartanak.
2020. június 10., 19:442020. június 10., 19:44
A nemzetgazdaság aláaknázása miatt perrel fenyegetik a kormányt az idegenforgalmi munkáltatók, amennyiben június 15-étől – a korábbi kormányzati ígéretektől eltérőn – mégsem nyithatják ki a szállodák vendéglőit. A Romániai Turisztikai Munkáltatói Szövetség (FPTR) szerdai közleményében rámutatott: június 15-étől kezdődően már több mint 500 ezer utazni vágyó romániai lakos foglalt magának szállást az ország különböző tájain, a csomagban pedig az étkezés is benne van. A kedd este kiszivárgott hírek szerint azonban a beltéri éttermeket leghamarabb július elsejétől lehet megnyitni.
„A hoteléttermek megnyitásának akár kéthetes késése is óriási versenyhátrányba kényszeríti Romániát azokkal a környező országokkal szemben, amelyek már feloldották ezeket a korlátozásokat, és csődbe taszítja az ország szállodáinak több mint kétharmadát” – kongatja meg a vészharangot szerdai közleményében a szakmai szövetség. Kiemelik:
„A városi üdülőtelepi vagy hegyi szállodák közül sok van, amelyiknek nincs akkora terasza, hogy biztosítani tudja valamennyi elszállásolt vendég étkeztetését, ezért nem fogják tudni újraindítani tevékenységüket. Olyan körülmények között, hogy az elmúlt három hónapban leállni kényszerültek, az elrajtolt idényben minden egyes nap létfontosságú, hogy a lehető legkisebbre tudják csökkenteni a koronavírus-járvány negatív hatásait. Úgy számolunk, hogy ha június 15-én nem nyithatnak meg a vendéglők, és legalább két hetet késni fog ez az intézkedés, úgy a romániai szállodák több mint 70 százaléka csődbe fog menni” – fogalmaz a közlemény.
A kormány részéről Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője reagált a turisztikai munkáltatók közleményére. A Digi24 hírtelevíziónak adott telefonos nyilatkozatában elismerte, hogy június 15-étől még nem nyithatnak meg az éttermek.
– fogalmazott a kormány képviselője.
Felrótta ugyanakkor az elégedetlenkedő vendéglátósoknak, hogy az Orban-kabinet számos intézkedéssel támogatta őket a szükségállapot kihirdetése óta. „Nem hiszem, hogy egy kormány többet tudott volna tenni. Nem hiszem, hogy létezett olyan gazdasági ágazat Romániában az elmúlt években, amelyik ennyi támogatásban és könnyítésben részesült volna, mint a vendéglátás ebben a periódusban” – húzta alá a miniszterelnöki kancellária vezetője.
A késlekedő nyitás miatt félő, hogy a szakácsok és pincérek egy része külföldön vállal majd munkát
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egész gazdaságra hatással lesz, ha nem indulhat újra teljes kapacitással a belföldi turizmus és vendéglátás – szögezte le a Krónika megkeresésére Daragus Attila, a 2500 romániai szállásadóval kapcsolatot tartó Falu-, Ökológiai és Kulturális Turizmus Országos Szövetség (ANTREC) Kovászna megyei képviselője, aki a népszerű turisztikai célpontnak számító Kovászna megyei Bálványoson maga is panziót és éttermet működtet. Hangsúlyozta:
Ráadásul Bulgária, Görögország június 15-től újraindítja a turizmust, így ha Románia késlekedik a lazításokkal, nem nyithatnak meg a beltéri vendéglátóipari egységek, fennáll annak a kockázata, hogy a turisták nagy része a várakozásokkal ellentétben külföldre megy nyaralni.
„Az ágazatban vállalkozók abban bíztak, hogy az újraindulással csökkenteni tudják a veszteségeiket, hogy a hazai turisták többsége a belföldi úti célokat választja, ha ezt a lehetőséget elszalasztjuk, és mégis külföldre mennek nyaralni, az egész gazdaságra negatív hatással lesz” – fejtette ki Daragus Attila. Kiemelte ugyanakkor, hogy
Arra is ráirányította egyúttal figyelmünket, hogy a Székelyföldön késő délután nyáron is hűvös van, a vendégeket nem lehet a teraszokon tartani. De országszerte gondot jelenthet, ha a zajos, szórakozó vendégek a teraszokon ülnek késő este, és zavarják a környéken lakókat.
Az idegenforgalmi szakember szerint a beltéri egységek késlekedő nyitásának másik vetülete, hogy a szakácsok és pincérek egy része külföldön vállal majd munkát. „Nem lehet a kényszerszabadságért járó havi 900 lejért itthon tartani őket, nem ennyi bevételhez vannak szokva. Ha elmennek külföldre, az újrainduláskor már nem lesznek szakemberek” – részletezte a szövetség képviselője.
A vállalkozó úgy látja, a kormány, valamint az államfő nem konzultál megfelelően a szakmai szervezetekkel, különben belátnák, mekkora érvágást jelent a vendéglátásnak a késlekedés. Szerencsétlen kijelentésnek tartja Ludovic Orban miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint a turizmus „csak” a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát jelenti. „Ez csak statisztika, a szállásadók 30-40 százaléka jelenleg is feketén működik, azonkívül a turista helyi élelmiszert, kézműves terméket vásárol, helyben tankol üzemanyagot, tehát minden ágazatra élénkítő hatással van, ha pörög a turizmus.
– összegzett Daragus Attila.
Nemcsak a vendéglősök sínylik meg. Az állam is hatalmas adóbevételtől esik el
Fotó: Rostás Szabolcs
Gazemberségnek tartja az államfő által meglebegtetett döntést Valkay Ferenc, a marosvásárhelyi Tip-Top étterem tulajdonosa. Szerinte a hatalom ezzel nemcsak a csőd szélére sodort vállalkozókra mér újabb csapást, hanem a vendéglőbe kívánkozókat is bünteti. „Nem értem a logikát, hisz nálunk jóformán füst sem volt, de mi már hatalmas tűzről beszélünk. Akkoráról, hogy az emberek még a teraszokra is félnek kiülni” – értékelte a helyzetet a vásárhelyi vendéglátós.
Valkay egyetért azzal az óvintézkedéssel, amely megtiltja a hatalmas bulik és lagzik szervezését, de nem érti, hogy kulturált módon miért nem lehet egy érettségi bankettet, osztálytalálkozót, családi eseményt megszervezni az éttermekben. Amióta az asztalok egymástól távolabbra kerültek a Tip-Top teraszán, az addigi nyolcvan-száz vendég helyett ötven-hatvan most is elfér, de kedvezőtlen időjárás esetén a szabadtéri összejövetel kellemetlen lehet.
– tette fel a költői kérdést a közel három évtizedes múlttal rendelkező közkedvelt étterem és panzió tulajdonosa.
„Ha a sóbánya fogadhat vendégeket, nyitunk, ha nem, marad a lakat”
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mindaddig, amíg a sóbánya nem fogadhatja a vendégeket, Parajdon szinte mindegy, hogy meg szabad-e nyitni az éttermeket , vagy sem – állítják eközben Hargita megyei településen vendéglátóipari egységeket működtetők. „Nemcsak a község, az egész kistérség a bányából és az általa generált idegenforgalomból él. Ha a sóbánya fogadhat vendégeket, nyitunk, ha nem, marad a lakat” – összegezte a többség álláspontját László Endre. A turisztikai szakember elmondta: csalódniuk kellett azoknak, akik június elsején megnyitották a teraszaikat. Csak azok a turisták vetődtek oda az ortodox pünkösdön, akik azt hitték, hogy megnyílt a bánya. Amint megtudták, hogy álhír az egész, tovább is álltak.
„Januárban az egyik nap csak a mi parkolónkban harminc moldáviai rendszámú autót számoltam össze. Ehhez képest az utóbbi három hónapban még áthaladóban sem láttam kisautót vagy buszt a Pruton túli köztársaságból” – mondta el a Telegdy-házat vezető László Endre.
Tetemes bírság a Covid-19-díj miatt egy bukaresti vendéglősnek
Tízezer lejre bírságolt a fogyasztóvédelem egy bukaresti vendéglőst a Covid-19-díj alkalmazása miatt. Mint érveltek, a terasz működtetője nem tartotta be a 2007/363-as törvényt, ami szabályozza, miként kell eljárniuk a kereskedőknek a fogyasztókkal, és nem értesítette a betérő vendégeket, hogy ez a hely különdíjat számol fel a koronavírus-járvány okán bevezetett óvintézkedések kompenzálására. A fogyasztóvédelem egyúttal bejelentette, hogy ellenőrizni fognak minden vendéglátóst, aki hasonló díjat vetett ki, hogy tájékoztatják-e erről vendégeiket. Amúgy a Covid-díjat nem asztalra számolják, hanem annyiszor kell lepengetni az értékét, ahány személy rendelése az adott számlára felkerül. Amint arról korábban beszámoltunk, az egyik bukaresti étteremnél például 5 lejre rúg ez az összeg. Tulajdonosa az Economica.net gazdasági portálnak elmondta: a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályok miatt kéri az extra összeget. „És mert mások is így járnak el. A többi vendéglő és a fogorvosok is” – fogalmazott. Az Országos Adóhatóság (ANAF) illetékesei szerint a vendégeket erről a díjról előre kell tájékoztatni, hogy maga dönthesse el, hogy beül-e, vagy sem. Amennyiben viszont valakinek utólag számlázzák ki az összeget, és előzetesen nem értesítették róla, úgy a fogyasztóvédelemhez fordulhat. Az illeték különben először az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg, majd több európai ország is átvette, köztük Dánia, Olaszország és Románia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás