
Hazai környezetben üdülnek. A romániai nyaralók által elköltött pénz 79 %-a az országban marad
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Átlagban 377 eurót költöttek 2017-ben egy üdülésre az Európai Unió (EU) állampolgárai; a legkevesebbet – átlagban 135 eurót – a romániaiak fordítottak erre a célra – írja az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kimutatására hivatkozva az Agerpres hírügynökség.
2019. szeptember 03., 11:412019. szeptember 03., 11:41
2019. szeptember 03., 11:442019. szeptember 03., 11:44
A legnagyobb összeget, átlagban 769 eurót, a luxemburgiak költöttek egy üdülésre 2017-ben, aztán az osztrákok (641 euró) és a máltaiak (633 euró) következnek a sorban. A lista másik végén a magyarországi (161 euró), a lettországi (155 euró), a bulgáriai (153 euró) és a romániai (135 euró) állampolgárok állnak.
Az éjszakánkénti költségeket tekintve az EU-s átlag 75 euró, ehhez képest a romániaiak 35 eurót, a csehek 34 eurót, a görögök pedig 31 eurót szántak egy éjszakára. A legnagyobb összegű éjszakánkénti költségeket – átlagban 162 euró – a dánok engedtek meg maguknak, akiket az osztrákok (132 euró), a máltaiak (128 euró), az írek (112 euró), a luxemburgiak (108 euró) és a finnek (102 euró) követnek.
A statisztikai adatok arra is rávilágítanak, hogy a 28 tagállam közül csak nyolcban maradt az országban az üdülésre költött pénz több mint fele. Románia ezen a téren listavezető (az összesen elköltött 2,245 milliárd euró 79 százaléka maradt a hazai turisztikai egységeknél), aztán Görögország (76%), Spanyolország (66%), Franciaország és Portugália (65%), valamint Bulgária és Olaszország (64%) következik. Ezzel szemben az üdülő luxemburgiak által elköltött pénz 99 százaléka külföldre került, Belgium tekintetében 93 százalék, Málta vonatkozásában pedig 92 százalék volt ez az arány.
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.
Továbbra is Romániában a leggyengébb az általános forgalmi adó (áfa/TVA) begyűjtésének a hatékonysága – irányította rá a figyelmet az Európai Bizottság által a héten közzétett, Áfarés Európában című jelentés.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
A kormány várhatóan január végén fogadja el a jövő évi állami költségvetést – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban.
szóljon hozzá!