
2012. június 19., 09:242012. június 19., 09:24
Az Európai Unió vezetői a választási részeredmények közzététele után a gyors kormányalakításra szólították a görög pártokat, és azt ígérték, hogy támogatni fogják Athént az adósságválság kezelésében. Az eredményekből ítélve Görögországban olyan kormány alakulhat, amelyben összefognának az egyértelműen Európa-párti erők, tehát az ND, a Paszok és a Dimar.
Ellenzékbe szorulna a Sziriza, ez a párt pedig – amelyhez időközben átállt számos, korábban a Paszok színeiben politizáló szakszervezeti vezető – összefogna a kommunistákkal (KKE), és sztrájkokat és tüntetéseket szervezve teljes káoszba dönthetné Görögországot – vélik elemzők.
Antonisz Szamarasz, az ND elnöke a részeredmények közzététele után tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: a görögök arra szavaztak, hogy az ország maradjon az európai úton és az euróövezetben. „Nem lesz több kalandozás. Nem férhet kétség ahhoz, hogy Görögország helye Európában van” – hangoztatta Szamarasz, aki szerint a polgárok szavazataikkal olyan politikát választottak, amely munkahelyeket, növekedést, igazságosságot és biztonságot fog teremteni.
Felszólította ugyanakkor az összes, parlamentbe jutott pártot, hogy csatlakozzon a „nemzeti megmentés” kormányához. Evangelosz Venizelosz, a Paszok elnöke bejelentette, hogy pártja kész részt venni az egységkormányban, de szerinte négypárti kormánynak kell alakulnia az ND, a Paszok, a Sziriza – amely mereven elutasítja a nemzetközi mentőcsomag fejében vállalt megszorításokat –, illetve a Dimar részvételével.
Az első részeredmények közzététele után Alexisz Ciprasz, a Sziriza vezetője elismerte választási vereségét, felhívta Szamaraszt, és gratulált neki. Burkoltan ugyan, de elutasította a közös kormányzást Szamarasz pártjával. Közölte, hogy a Sziriza „aktívan jelen lesz az ország politikai életében a legnagyobb ellenzéki pártként”, s folytatja küzdelmét.
Az euróövezet tagországai arra számítanak, hogy a vasárnapi parlamenti választások után gyorsan megalakul az új kormány Görögországban, hogy véghezvigye a nemzetközi pénzügyi mentőcsomag fejében Athén által vállalt reformokat – közölte vasárnap este Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminiszteri csoportjának vezetője. Juncker a választások részeredményeinek ismertté válása után kiadott közleményében megerősítette: az euróövezet tagállamai készek segítséget nyújtani a súlyos adósságválsággal küszködő Görögországnak a gazdasági reformokhoz. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ugyancsak a koalíciós kormány gyors megalakítására szólította a görög pártokat.
Egyes elemzői vélemények szerint a vasárnapi választások eredményének ismeretében Görögország ugyanott tart, mint a május 6-ai voksolás után: a szakadék szélén. Változatlanul nem lehet ugyanis tudni, hogy lesz-e Athénban napokon belül stabil kormány, illetve hogy a balkáni ország tagja marad-e az euróövezetnek. A londoni pénzügyi elemzők eközben tegnapi értékelésükben úgy vélekedtek, hogy a választások nyomán rövid távon csökkent annak a kockázata, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, de tartós piaci fellendülés a viszonylag piacbarát választási eredmények ellenére sem várható.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital közgazdászainak tegnapi előrejelzése szerint ha a konzervatív Új Demokrácia vezetésével alakul meg az új görög kormány, akkor is három-öt hétig eltarthatnak a tárgyalások a segélyprogram folytatásáról az Európai
Bizottság, az eurójegybank (EKB) és az IMF alkotta trojkával. A Barclays Capital elemzőinek várakozása szerint az EU/IMF-segélyprogram következő részletét augusztus második felében folyósítják Görögországnak.
A ház szerint ugyanakkor még ez a forgatókönyv is további finanszírozási és adósságkönnyítéseket feltételez, tekintettel arra, hogy a görög gazdaság növekedési kilátásai az idei első negyedév vége óta is tovább romlottak, és ezért az eddig jóváhagyott pénzügyi források a Barclays Capital számításai szerint elégtelenek.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – elemzőinek helyzetértékelése szerint az Új Demokrácia és a szocialista Paszok stabil kormánykoalíciója „ideális” lenne az euróárfolyam szempontjából. A ház szerint ugyanakkor „mindenki tudja”, hogy a két alakulat „sem képes csodákra”, és a megszorítások folytatását elvető radikális baloldali Sziriza párt fokozhatja „az utca nyomását” a további takarékossági intézkedések ellen.
Emellett továbbra is kérdés, hogy milyenek a kilátásai a görög euróövezeti tagság fenntartásának hosszú távon. Mindezek alapján az elemzők azt várják, hogy az euró hétfőn kezdődött erősödése egyelőre kitart, sőt új lendületet is vehet, ha az Új Demokrácia és a Paszok koalíciós tárgyalásai jól haladnak. Úgy vélik, ugyanakkor valószínűtlennek tűnik nagyon jelentős árfolyamnyereség – például 1,30 dollár fölé emelkedő euróárfolyam –, mivel nem csupán Görögország problémái nem oldódtak meg, de a spanyol bankok, valamint a spanyol és az olasz közfinanszírozási rendszer állapota is változatlanul nyomást gyakorol az euróra.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.