
2012. június 19., 09:242012. június 19., 09:24
Az Európai Unió vezetői a választási részeredmények közzététele után a gyors kormányalakításra szólították a görög pártokat, és azt ígérték, hogy támogatni fogják Athént az adósságválság kezelésében. Az eredményekből ítélve Görögországban olyan kormány alakulhat, amelyben összefognának az egyértelműen Európa-párti erők, tehát az ND, a Paszok és a Dimar.
Ellenzékbe szorulna a Sziriza, ez a párt pedig – amelyhez időközben átállt számos, korábban a Paszok színeiben politizáló szakszervezeti vezető – összefogna a kommunistákkal (KKE), és sztrájkokat és tüntetéseket szervezve teljes káoszba dönthetné Görögországot – vélik elemzők.
Antonisz Szamarasz, az ND elnöke a részeredmények közzététele után tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: a görögök arra szavaztak, hogy az ország maradjon az európai úton és az euróövezetben. „Nem lesz több kalandozás. Nem férhet kétség ahhoz, hogy Görögország helye Európában van” – hangoztatta Szamarasz, aki szerint a polgárok szavazataikkal olyan politikát választottak, amely munkahelyeket, növekedést, igazságosságot és biztonságot fog teremteni.
Felszólította ugyanakkor az összes, parlamentbe jutott pártot, hogy csatlakozzon a „nemzeti megmentés” kormányához. Evangelosz Venizelosz, a Paszok elnöke bejelentette, hogy pártja kész részt venni az egységkormányban, de szerinte négypárti kormánynak kell alakulnia az ND, a Paszok, a Sziriza – amely mereven elutasítja a nemzetközi mentőcsomag fejében vállalt megszorításokat –, illetve a Dimar részvételével.
Az első részeredmények közzététele után Alexisz Ciprasz, a Sziriza vezetője elismerte választási vereségét, felhívta Szamaraszt, és gratulált neki. Burkoltan ugyan, de elutasította a közös kormányzást Szamarasz pártjával. Közölte, hogy a Sziriza „aktívan jelen lesz az ország politikai életében a legnagyobb ellenzéki pártként”, s folytatja küzdelmét.
Az euróövezet tagországai arra számítanak, hogy a vasárnapi parlamenti választások után gyorsan megalakul az új kormány Görögországban, hogy véghezvigye a nemzetközi pénzügyi mentőcsomag fejében Athén által vállalt reformokat – közölte vasárnap este Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminiszteri csoportjának vezetője. Juncker a választások részeredményeinek ismertté válása után kiadott közleményében megerősítette: az euróövezet tagállamai készek segítséget nyújtani a súlyos adósságválsággal küszködő Görögországnak a gazdasági reformokhoz. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ugyancsak a koalíciós kormány gyors megalakítására szólította a görög pártokat.
Egyes elemzői vélemények szerint a vasárnapi választások eredményének ismeretében Görögország ugyanott tart, mint a május 6-ai voksolás után: a szakadék szélén. Változatlanul nem lehet ugyanis tudni, hogy lesz-e Athénban napokon belül stabil kormány, illetve hogy a balkáni ország tagja marad-e az euróövezetnek. A londoni pénzügyi elemzők eközben tegnapi értékelésükben úgy vélekedtek, hogy a választások nyomán rövid távon csökkent annak a kockázata, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, de tartós piaci fellendülés a viszonylag piacbarát választási eredmények ellenére sem várható.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital közgazdászainak tegnapi előrejelzése szerint ha a konzervatív Új Demokrácia vezetésével alakul meg az új görög kormány, akkor is három-öt hétig eltarthatnak a tárgyalások a segélyprogram folytatásáról az Európai
Bizottság, az eurójegybank (EKB) és az IMF alkotta trojkával. A Barclays Capital elemzőinek várakozása szerint az EU/IMF-segélyprogram következő részletét augusztus második felében folyósítják Görögországnak.
A ház szerint ugyanakkor még ez a forgatókönyv is további finanszírozási és adósságkönnyítéseket feltételez, tekintettel arra, hogy a görög gazdaság növekedési kilátásai az idei első negyedév vége óta is tovább romlottak, és ezért az eddig jóváhagyott pénzügyi források a Barclays Capital számításai szerint elégtelenek.
A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – elemzőinek helyzetértékelése szerint az Új Demokrácia és a szocialista Paszok stabil kormánykoalíciója „ideális” lenne az euróárfolyam szempontjából. A ház szerint ugyanakkor „mindenki tudja”, hogy a két alakulat „sem képes csodákra”, és a megszorítások folytatását elvető radikális baloldali Sziriza párt fokozhatja „az utca nyomását” a további takarékossági intézkedések ellen.
Emellett továbbra is kérdés, hogy milyenek a kilátásai a görög euróövezeti tagság fenntartásának hosszú távon. Mindezek alapján az elemzők azt várják, hogy az euró hétfőn kezdődött erősödése egyelőre kitart, sőt új lendületet is vehet, ha az Új Demokrácia és a Paszok koalíciós tárgyalásai jól haladnak. Úgy vélik, ugyanakkor valószínűtlennek tűnik nagyon jelentős árfolyamnyereség – például 1,30 dollár fölé emelkedő euróárfolyam –, mivel nem csupán Görögország problémái nem oldódtak meg, de a spanyol bankok, valamint a spanyol és az olasz közfinanszírozási rendszer állapota is változatlanul nyomást gyakorol az euróra.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.