Fotó: Pixabay
Az Európai Unió lakosainak 28 százaléka nem engedheti meg magának, hogy egy évben egyszer otthonától távol vakációzzon, ez az arány átlagosan mintegy 60 százalék azoknak a körében, akiknek a jövedelme a szegénységi küszöb alatt van – olvasható az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) hétfőn közzétett tanulmányában.
2021. augusztus 02., 21:262021. augusztus 02., 21:26
2021. augusztus 03., 09:022021. augusztus 03., 09:02
Az EU statisztikai hivatalának adataira alapozott felmérés szerint az uniós tagállamok közül Görögországban a legrosszabb a helyzet, ahol a szegénységi küszöb alatt élők 88,9 százalékának nem telik nyaralásra. A dél-európai országot Románia, illetve Horvátország követi 86,8 illetve 84,7 százalékkal. Magyarország a 27 tagállam között a 17-ik helyen áll, az alacsony jövedelműek 72,8 százaléka nem tudja megfizetni a lakhelyétől távoli szünidőt.
A felmérés azt is megállapította, hogy 16 uniós tagállamban a nyaraláshoz való hozzáférés terén tovább nőttek a különbségek azok között, akiknek nettó jövedelme nem éri el a nemzeti mediánjövedelem 60 százalékát, illetve akik e küszöbérték felett keresnek.
Ez a 40,1 százalékpontos különbség 2010 óta 17,1 százalékponttal nőtt. Horvátországban, Görögországban, Bulgáriában és Csehországban tapasztalható a legnagyobb egyenlőtlenég a nyaraláshoz való hozzáférés szempontjából.
Az ESZSZ sajtóközleménye szerint a szövetség együttműködik az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy az európai minimálbérről szóló jogszabályba bekerüljön egy „tisztességes küszöbérték”, amely biztosítaná, hogy a törvényes minimálbér soha ne legyen kevesebb, mint a mediánbér 60 százaléka. Ez mintegy 24 millió ember számára jelentene fizetésemelést.
Az Európai Bizottság tavaly októberben tette közzé az európai minimálbérről szóló jogszabályjavaslatot, amelynek előterjesztéséről az Európai Parlament és a tagállamok tárgyalnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás