
Fotó: Pixabay
Az Európai Unió lakosainak 28 százaléka nem engedheti meg magának, hogy egy évben egyszer otthonától távol vakációzzon, ez az arány átlagosan mintegy 60 százalék azoknak a körében, akiknek a jövedelme a szegénységi küszöb alatt van – olvasható az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) hétfőn közzétett tanulmányában.
2021. augusztus 02., 21:262021. augusztus 02., 21:26
2021. augusztus 03., 09:022021. augusztus 03., 09:02
Az EU statisztikai hivatalának adataira alapozott felmérés szerint az uniós tagállamok közül Görögországban a legrosszabb a helyzet, ahol a szegénységi küszöb alatt élők 88,9 százalékának nem telik nyaralásra. A dél-európai országot Románia, illetve Horvátország követi 86,8 illetve 84,7 százalékkal. Magyarország a 27 tagállam között a 17-ik helyen áll, az alacsony jövedelműek 72,8 százaléka nem tudja megfizetni a lakhelyétől távoli szünidőt.
A felmérés azt is megállapította, hogy 16 uniós tagállamban a nyaraláshoz való hozzáférés terén tovább nőttek a különbségek azok között, akiknek nettó jövedelme nem éri el a nemzeti mediánjövedelem 60 százalékát, illetve akik e küszöbérték felett keresnek.
Ez a 40,1 százalékpontos különbség 2010 óta 17,1 százalékponttal nőtt. Horvátországban, Görögországban, Bulgáriában és Csehországban tapasztalható a legnagyobb egyenlőtlenég a nyaraláshoz való hozzáférés szempontjából.
Az ESZSZ sajtóközleménye szerint a szövetség együttműködik az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy az európai minimálbérről szóló jogszabályba bekerüljön egy „tisztességes küszöbérték”, amely biztosítaná, hogy a törvényes minimálbér soha ne legyen kevesebb, mint a mediánbér 60 százaléka. Ez mintegy 24 millió ember számára jelentene fizetésemelést.
Az Európai Bizottság tavaly októberben tette közzé az európai minimálbérről szóló jogszabályjavaslatot, amelynek előterjesztéséről az Európai Parlament és a tagállamok tárgyalnak.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
1 hozzászólás