
Fotó: Pixabay
Az Európai Unió lakosainak 28 százaléka nem engedheti meg magának, hogy egy évben egyszer otthonától távol vakációzzon, ez az arány átlagosan mintegy 60 százalék azoknak a körében, akiknek a jövedelme a szegénységi küszöb alatt van – olvasható az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) hétfőn közzétett tanulmányában.
2021. augusztus 02., 21:262021. augusztus 02., 21:26
2021. augusztus 03., 09:022021. augusztus 03., 09:02
Az EU statisztikai hivatalának adataira alapozott felmérés szerint az uniós tagállamok közül Görögországban a legrosszabb a helyzet, ahol a szegénységi küszöb alatt élők 88,9 százalékának nem telik nyaralásra. A dél-európai országot Románia, illetve Horvátország követi 86,8 illetve 84,7 százalékkal. Magyarország a 27 tagállam között a 17-ik helyen áll, az alacsony jövedelműek 72,8 százaléka nem tudja megfizetni a lakhelyétől távoli szünidőt.
A felmérés azt is megállapította, hogy 16 uniós tagállamban a nyaraláshoz való hozzáférés terén tovább nőttek a különbségek azok között, akiknek nettó jövedelme nem éri el a nemzeti mediánjövedelem 60 százalékát, illetve akik e küszöbérték felett keresnek.
Ez a 40,1 százalékpontos különbség 2010 óta 17,1 százalékponttal nőtt. Horvátországban, Görögországban, Bulgáriában és Csehországban tapasztalható a legnagyobb egyenlőtlenég a nyaraláshoz való hozzáférés szempontjából.
Az ESZSZ sajtóközleménye szerint a szövetség együttműködik az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy az európai minimálbérről szóló jogszabályba bekerüljön egy „tisztességes küszöbérték”, amely biztosítaná, hogy a törvényes minimálbér soha ne legyen kevesebb, mint a mediánbér 60 százaléka. Ez mintegy 24 millió ember számára jelentene fizetésemelést.
Az Európai Bizottság tavaly októberben tette közzé az európai minimálbérről szóló jogszabályjavaslatot, amelynek előterjesztéséről az Európai Parlament és a tagállamok tárgyalnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
1 hozzászólás