
Az euróövezet problémáinak többsége egy okra vezethető vissza: a gazdaság stagnálását, a munkanélküliség növekedését és a szélsőjobboldali erők felemelkedését a rossz elgondolás alapján megteremtett egységes európai fizetőeszköz, az euró idézte elő – véli Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, aki ennek ellenére támogatja egy megreformált euróövezet fenntartását.
2016. szeptember 19., 16:402016. szeptember 19., 16:40
2016. szeptember 19., 20:102016. szeptember 19., 20:10
Az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában a Világbank volt főközgazdásza, a Columbia Egyetem professzora kifejtette: az egységes deviza strukturálisan kezdettől fogva elhibázott, az európai országok már azelőtt forgalomba hozták a pénzt, hogy megteremtették volna a kezeléséhez szükséges intézményeket.
Ráadásul az egységes fizetőeszköz megfosztotta az érintett országokat a kiigazítást szolgáló két legfontosabb mechanizmustól, az árfolyam- és a kamatpolitikától, így mozgástér csak a költségvetési politikában maradt.
Rossz diagnózis, hibás gyógymód
„Lehet, hogy az euró jó pár embernek és a bankároknak, de kevéssé pozitív a nyomott gazdasági növekedés és a magas munkanélküliség miatt szenvedő euróövezet átlagpolgárainak. A társadalom stagnál, nincs növekedés, ami táptalajt biztosít a szélsőjobboldali pártoknak” – figyelmeztetett Stiglitz, aki gyors cselekvést sürgetett annak érdekében, hogy az európai projekt ne kerüljön veszélybe.
A neves közgazdász élesen bírálta az európai gazdaságpolitikát, és azt hangoztatta, hogy meg kell változtatni az euróövezeti fiskális és monetáris szabályokat. „Elhibázott gazdasági modellek elkerülhetetlenül rossz diagnózis felállításához és rossz gyógymód meghatározásához vezetnek” – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a hibás szabályokat meg kell változtatni, különben bekövetkezik a katasztrófa.
Különösen az államháztartási deficit felső korlátját a hazai össztermék 3 százalékában korlátozó előírást ostorozta, mondván, azt semmilyen gazdasági elmélet nem támasztja alá.
„Mostanra már a közgazdászok többsége, de még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is elveti azt az elméletet, hogy a megszorítások lehetővé teszik a gazdasági növekedés újraindítását” – mondta a neves közgazdász, aki csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy Európában még mindig vannak olyan kormányok, mint például az Angela Merkel vezette német kabinet, amelyek kitartóan követelik a megszorításokon alapuló, ámde az euróövezetben szükséges reformokkal összeegyeztethetetlen gazdaságpolitika folytatását.
Három lehetséges forgatókönyv
Stiglitz idén kiadott könyvében három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a jövőre nézve. A The Euro – How a Common Currency Threatens the Future of Europe (Az euró – Hogyan veszélyezteti Európa jövőjét az egységes fizetőeszköz) című, több mint 400 oldalas műben a legkedvezőbb megoldásként azt javasolja, hogy hajtsanak végre mély reformokat az eurózóna struktúrájában és a leginkább szenvedő tagállamokra kényszerített gazdaságpolitikákban.
Egy ilyen övezetnek a jó működést biztosító intézményekre van szüksége, mint például egy olyan központi bankra, amely nem csak az infláció elleni küzdelmet tekinti céljának, hanem a munkanélküliség elleni harcot és a gazdasági növekedést is szem előtt tartja.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
szóljon hozzá!